Több mint 23 milliárd forint gazdasági előnyhöz jutott a Pécsi Tudományegyetem azáltal, hogy kiváltásra kerültek a felsőoktatási PPP-s szerződések – többek között erről is szó volt pénteken azon a sajtótájékoztatón, melyet Bódis József professzor, az alapítvány kuratóriumi elnöke tartott a modellváltás óta eltelt első száz napról Pécsett.
Az eredmények összefoglalásakor elhangzott, hogy a kuratórium az alapítvány létrejötte óta aktívan működött, kéthetente ülésezett, eddig összesen 70 db határozatot hozott, elsősorban a fenntartásában működő egyetemmel összefüggésben. A fenntartói jogkörében eljárva az alapítvány elfogadta az Egyetem Alapító Okiratát, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatát. Megkötötték az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány között az új felsőoktatási finanszírozási modellt megvalósító 25 éves keretmegállapodást, és a 6 évre szóló közfeladat-finanszírozási szerződést. Az új finanszírozási modell a mérhető teljesítményekre épít, bázis és teljesítményarányos finanszírozási elemekkel, amelyek új szemléletet kívánnak meg a felsőoktatási intézményektől, ugyanakkor érdekeltté teszik a teljesítményt közvetlenül nyújtó egyetemi polgárokat a minél magasabb színvonal elérésében, és kiszámíthatóvá teszi az intézmény gazdálkodási kereteit.
A kuratórium ajánlást fogalmazott meg a 2x15%-os béremelésről, amelynek forrása a 2021. évi finanszírozási megállapodásban biztosított, a következő években pedig az egységes Teljesítményértékelési Rendszer biztosítja majd a bértöbblet meghatározásának és elosztásának elveit. Ezen felül az alapítvány megkezdte a tulajdonába adott Harkányi Termál Rehabilitációs Centrum Nonprofit Kft. átvilágítását is, és új felügyelő bizottsági tagokat jelölt a testületbe. A kuratórium több, a Pécsi Tudományegyetem fejlődését szolgáló pályázati projektet is tárgyalt és támogatott, és arra törekszik, hogy ezeket összehangolja a térség fejlesztését szolgáló célokkal.
„A plusz forrásokhoz elvárások is fűződnek a kormányzat részéről. Hogy csak egy példát említsek: 2023-ban az oktatást illetően 30%-nyi ehhez fűződő teljesítményfüggő elem jelenik meg. Azt gondolom, ez nem lesz megerőltető a PTE számára” – mondta Bódis József. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyetem összteljesítménye a PTE valamennyi polgárának teljesítményén múlik, azokból épül fel.
Igyekeztek frissen felmerülő problémákra is reagálni.
Az elvárási rendszer kritériumai közt is szereplő publikációs tevékenység egy része – elsősorban az ún. open access publikációk – forrásigényesek, ezért a kuratórium úgy döntött, hogy egy 60 milliós alapot bocsát az oktatók/kutatók rendelkezésére.
Ismeretes, hogy a Pécsi Tudományegyetem nemzetközi hallgatóinak száma erőteljesen növekedett. A külföldi oktatói aktivitások növelése viszont cél. Ennek érdekében 100 milliós alapot hoztak létre. „Örülnénk, ha ez minél előbb kimerülne.” – jegyezte meg Bódis József.
Bódis József a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „Az alapítvány és a kuratórium célja továbbra is az, hogy olyan működési környezetet biztosítsunk a Pécsi Tudományegyetem számára, melyben a munkatársak motiválttá válnak a magas minőséget jelentő teljesítmények elérésében. Korábban a modellváltás kapcsán a leggyakoribb ellenérv az volt, hogy a kormány az erre szánt támogatási összeget a modellváltás nélkül is odaadhatta volna a felsőoktatásnak. Ezzel szemben én úgy látom – és ezt az elmúlt száz nap eredményei is igazolják –, hogy abban az esetben nem valósulna meg a szükséges és elengedhetetlen szemléletváltás a felsőoktatásban. Az egyetemeknek immár egy térségfejlesztő funkciót is be kell tölteniük, nyilván a magas színvonalú alaptevékenységek – oktatás, kutatás, gyógyítás – megtartása és erősítése mellett.” – mondta el Bódis József.
