A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslat és több más kapcsolódó törvényjavaslat, nemrég került az Országgyűlés elé.
Melyek a törvényjavaslat csomag új elemei?
A javaslatcsomag a Pécsi Tudományegyetemet majdan fenntartó alapítványra (Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány) vonatkozó rendelkezést is tartalmazza. Ez a javaslat lényegében azonos tematikával született meg, mint az eddigi egyetemi alapítványoké.
A hatályba lépéskor az egyetemi alapítói jogokat a miniszter gyakorolja, 2021. december 31-ére viszont már az alapító okiratban is rögzítve kell lennie annak, hogy az alapítói jogokat a kuratórium gyakorolja. Az alapítványt a törvény kihirdetését követően lehet létre hozni, a bírósági nyilvántartásba vétel napjával jön létre,
a fenntartóváltás tervezett időpontja 2021. augusztus 1.
A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosítására vonatkozó törvényjavaslat benyújtása 2021. április 1-jén történt meg. Ez számos, a modellváltáshoz kapcsolódó törvényt érint.
A kormány 2021. március 31. napján benyújtotta az Országgyűlésnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslatot, erről korábban jelent meg cikkünk (https://univpecs.com/modellvaltas/ujabb_tiz_egyetem_valt_modellt),
a törvényjavaslat pedig ezen a linken https://www.parlament.hu/irom41/15710/15710.pdf tekinthető meg.
A javaslat arra irányul, hogy a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó rövid rendelkezéseit részletes szabályozással váltsa fel, önálló törvényben.
A törvény sarkalatosnak (azaz kétharmadosnak) minősül,
s említésre méltó, hogy ha a jövőben jogszabály az alapítványok létrehozását, működését, megszüntetését, közfeladata ellátását érinti, úgy az csak abban az esetben alkalmazható, ha ezt maga a javaslat szerinti törvény ugyancsak sarkalatos rendelkezéssel elrendeli.
Az alapítvány részére legalább 600 millió forintnyi vagyont kell rendelni, ez a javaslat szerint bármilyen vagyon lehet (nemcsak készpénz). A PTE alapítványról szóló törvény rendelkezik az alapítványnak az állam által átadott ingatlan-vagyonról is. Az alapítvány szervezetében (legalább öt fős) kuratórium, (legalább három fős) felügyelőbizottság, továbbá állandó könyvvizsgáló működik.
Az alapítói jogok a kuratóriumnak átadhatók (a kuratórium erre kijelölhető), s ez nem vonható vissza, illetve erről a kuratórium sem mondhat le. A kuratóriumnak átadott alapítói jogok körében szóba jöhet az alapító okirat módosítása is, ám ezt a Javaslat korlátozni engedi az alapító okiratban. A kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok tekintetében az alapító okirat ún. külső személyek (pl. a fenntartott egyetem) számára is jelölési jogot biztosíthat. A kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagságról üresedés esetén a kuratórium a felügyelőbizottsággal együtt határoz azzal, hogy az érintett testület (legalább) többségi döntése szükséges. A visszahívás a kijelöléssel azonosan zajlik. Az alapítványi vagyonellenőrt (könyvvizsgálót, ügyvédet stb.) az alapító okiratban jelöli ki az alapító (illetve később a kuratórium és a felügyelőbizottság együtt). A vagyonellenőr díjazásáról rendelkezik a javaslat, a kuratórium és a felügyelő bizottság tagjainak díjazásáról úgy rendelkezik, hogy ők díjazásban részesülhetnek.
A törvényjavaslat részletesen rendezi az alapítvány részére való vagyonjuttatás szabályait, és az alapítványnak adott (közfeladathoz kapcsolódó) vagyonkezelői jogot is, amely jelentősen korlátozott jogot jelent (pl. elidegenítési és terhelési tilalom).
A javaslat a közfeladatok ellátásának – közfeladat-finanszírozási szerződéssel is (azaz nem csupán a saját vagyonából) működő alapítvány esetében - finanszírozása körében külön rendelkezik az ún. finanszírozási keretmegállapodásról (15-25 év), valamint ennek időtartama alatt a feladatfinanszírozási megállapodásról (3-5 év). A szerződéssel kapcsolatos lényeges rendelkezés az, hogy annak azonos feltételeket kell biztosítania az állami vagy önkormányzati intézmények támogatásának feltételeivel, s e körben a személyi juttatásokat is azonosan biztosítani kell.
A felsőoktatási közfeladatok ellátásáról külön rendelkezik a javaslat.
E körben az egyetem „fenntartója és tulajdonosa” az alapítvány, s e két minőség nem is válhat el. A tulajdonjog gyakorlása nem sértheti a kutatás és oktatás autonómiáját.
A felsőoktatási intézmény (nem az alapítvány!) alapító okiratára vonatkozó szabályt is tartalmaz a javaslat, amely rendelkezés lényege az, hogy a felsőoktatási intézmény alapító okirata rendelkezhet a fenntartó számára biztosított nevesített (döntési) határkörökről. Ilyenek a költségvetés elfogadása, az éves (gazdálkodási) beszámoló elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, a vagyongazdálkodási terv elfogadása, a gazdálkodó szervezet alapítása, abban részesedés szerzése, vagy a rektori pályázat kiírása. A döntési jogkör biztosítása („átadása”) esetén is a szenátusnak előzetes véleményezési vagy egyetértési jogot szükséges fenntartani az érintett tárgykörökben.
Az alapítvány felügyelő bizottságába egy tagot a szenátus delegál (azaz nem mindegyik tagot az alapító jelöli ki).
Külön szabályozásban részesül az alapítvány egészségügyi közfeladat ellátása.
A szövegből elsősorban az tűnik ki, hogy a Klinikai Központ az egyetem része, és az jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység, amely „az egységes állami egészségügyi irányítás részét képezi”, s ennek irányítási következményei is megjelennek. Ilyen következmény például az, hogy az országos kórházi főigazgató gyakorolja a Klinikai Központ egészségügyi dolgozói tekintetében az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő „alapvető” munkáltatói jogokat, s ugyancsak a jogszabályban meghatározott szakmai irányítási jogköröket.
