close
CímlapNyelvtanulásB1, B2 vagy C1 szintű nyelvvizsga? Mi rejlik a titokzatos rövidítések mögött?

B1, B2 vagy C1 szintű nyelvvizsga? Mi rejlik a titokzatos rövidítések mögött?

Minden nyelvtanuló előbb-utóbb elérkezik ahhoz a ponthoz, amikor tudni szeretné, hogy pillanatnyilag milyen szintű nyelvtudással rendelkezik, hogy sikerült-e megközelíteni a célját, legyen az a többé-kevésbé „akadálymentes” kommunikáció az adott nyelven, idegen nyelvű filmek, irodalmi művek illetve szakirodalmi írások megértése vagy a diplomához előírt nyelvvizsga sikeres letétele. A már meglévő nyelvtudás feltérképezéséhez – többek között – a következő lehetőségek állnak az érdeklődők rendelkezésére:

Számos nyelviskola és nyelvvizsgarendszer kínál úgynevezett „szintfelmérő teszteket”, amelyek akár ingyenesen, online is hozzáférhetők. Az eredmény alapján megállapítható a tesztet kitöltő személy hozzávetőleges nyelvtudásszintje. A Közös Európai Referenciakeretben található „Önértékelési táblázat” segítségével minden nyelvtanuló saját maga képes meghatározni nyelvtudása szintjét, ráadásul készségenként. Más szavakkal, a részletes leírások alapján, mindenki megállapíthatja, hogy hová sikerült mindezidáig eljutnia a szövegértés, a beszéd- és az íráskészség terén.

Az „Önértékelési táblázat”interneten is elérhető:

http://www.nyak.hu/nyat/doc/KER_2002/kieg_2_2.pdf

Miért fontos megismerni nyelvtudásunk valódi szintjét? Többek között azért, hogy nyelvvizsgára jelentkezéskor a helyes opciót választhassuk és ne érjen minket meglepetésként a túl nehéz (vagy esetleg túl könnyű) teszt. De mit is jelentenek ezek az egyre gyakrabban, és már nem csak szakmai körökben elhangzó rövidítések, nevezetesen a B1, B2 és a C1?

A betű-szám kombinációk három, az Európa Tanács által meghatározott nyelvtudásszintet jelölnek. Az európai nyelvvizsgarendszerek többsége jelenleg ezekhez a szintekhez igazítja a saját tesztjeit és nyelvvizsgáit, ahogyan azt az alábbi példa is mutatja:

 

Az Európa Tanács

hatfokú skálájának

egyes szintjei

Az államilag elismert

nyelvvizsga szintjei

Az ECL

vizsgarendszer szintjei

Küszöbszint – B1

 

Középszint – B2

 

Haladó szint – C1

Alapfok

 

Középfok

 

Felsőfok

ECL „B1” szint

 

ECL „B2” szint

 

ECL „C1” szint

 

 

A B1, B2 vagy C1 szintű nyelvvizsga? Mi rejlik a titokzatos rövidítések mögött? című sorozatunk első részében röviden összefoglaljuk azokat az alapkövetelményeket, amelyeket az Európa Tanács (és ezzel együtt az ECL nyelvvizsgarendszer) állít fel azokkal a vizsgázókkal szemben, akik B1 szintû nyelvvizsgára jelentkeznek. Az átláthatóság kedvéért külön térünk rá arra a négy alapkészségre, amelyet a legtöbb nyelvvizsgarendszerben mérnek.

Szóbeli kommunikáció:

A B1 szintű nyelvtudással rendelkező potenciális nyelvvizsgázó viszonylagos könnyedséggel tudja magát kifejezni érdeklődési köréhez és szakmájához kapcsolódó témákban, valamint olyan ismert témákban, mint a munka, az iskola, a szabadidő, stb. A vizsgázó képes az információcserére, ki tudja fejezni fő gondolatait elvontabb témákban is. Érthetően tud folyamatosan beszélni, bár gyakran kell szünetet beiktatnia mondanivalójának nyelvtani és szókincsbeli megtervezése céljából.

Írásbeli kommunikáció:

A vizsgázó egyszerű, összefüggő szöveget tud írni számos, az érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában. Le tud írni élményeket és eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá röviden meg tudja indokolni és magyarázni az álláspontokat, kifejteni jövőbeni terveket. Az általa alkotott szövegben (pl.levélben) nyelvtani hibák előfordulnak, de ezek a hibák az olvasót a szöveg megértésében nem akadályozzák.

Olvasott szöveg megértése:

A vizsgázó meg tud érteni a szakterületéhez vagy érdeklődési területéhez kapcsolódó egyszerű szövegeket, képes kiszűrni a lényeges információt általános írott szövegből (pl. levél, újságcikk,brosúra, rövid, hivatalos dokumentum).

Hallott szöveg megértése:

A vizsgázó meg tud érteni lényeges információkat gyakori, mindennapi vagy munkával kapcsolatos témákban. Azonosítani tudja a fő mondanivalót és egyes részleteket is, amennyiben a beszéd tiszta, világos köznyelven folyik. Azok a potenciális vizsgázók, akik nagy részben teljesítik a fentiekben leírt követelményeket, még vizsgára való jelentkezés előtt gyakorlatban is megmérhetik a nyelvtudásukat a http://ecl.hu oldalon található ingyenes mintatesztek, valamint az Idegen Nyelvi Titkárságon megvásárolható feladatgyűjtemények segítségével.

 

UnivPécs

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni