Új tanszék alakult a PTE Állam- és Jogtudományi Karán, a Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszék, melynek tagjai: dr. Szőke Gergely László, dr. Biró Zsófia, dr. Hohmann Balázs, dr. Kollár Gergő, dr. Puskás Tamás, dr. Zámbó Alexandra. A tavaly novembertől működő új egység vezetőjét, dr. Szőke Gergely Lászlót kérdeztük a részletekről.
Azok a területek, melyeket az új tanszék keretében oktattok, megvoltak korábban is, csak nem tanszéki keretbe szerveződve. Miért volt szükség a szerkezeti változásra?
A technológiai jog oktatásának, kutatásának komoly hagyományai vannak a pécsi jogi karon, önálló tanszék is alakult Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszék néven 2003-ban, volt tehát mire építkezni. Később a Közigazgatási Tanszék keretein belül működtünk, szakmai önállóságunkat megtartva, egyben sok kapcsolódási pontot erősítve. A jó együttműködést mutatja, hogy a kollégák megtiszteltek bizalmukkal, és egy ideig vezethettem is a közigazgatási jogi tanszéket.
Az új egység létrejöttének aktualitását az adta, hogy egy új jogterület is hangsúlyosabbá vált: a jogi kar szeptembertől az energiajog felé is nyitott azzal, hogy egy főállású kutatót, dr. Biró Zsófiát állított sorai közé. Ez adta az alkalmat arra, hogy a szervezeti struktúrát újragondoljuk, és azok a kérdéskörök, melyek több hagyományos jogághoz tudnak kapcsolódni, de valójában egyiknek sem szerves részei, önálló entitásként, önálló szervezeti egységként működjenek tovább. A szerepek is letisztultak:akik a közigazgatási joggal foglalkoznak, a Közigazgatási Jogi Tanszéken, akik technológiai joggal és energia joggal, azok pedig ezen a tanszéken dolgoznak.
Az sem előzmény nélküli, hogy ez a két terület összekapcsolódjon, hiszen annak idején az energetikai jogi kérdések az Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszékhez tartoztak, ám akkor ez a tanszék nevében nem jelent meg. Az energiajog is kifejezetten a technológiai fejlődés által vezérelt terület, de mindenképpen olyan önálló sajátosságokkal bír, hogy indokolt önálló jogterületként is kezelni.
Emellett mindkét jogterület jó hívószónak számít, forrásbevonzó képességekkel rendelkeznek, vagyis nagyon sok, kifejezetten e témák kapcsán kiírt pályázati lehetőség van a láthatáron. Ez újabb érv volt a PTE ÁJK számára, hogy egy önálló szervezeti egységet szenteljen ezeknek a területeknek.
Milyen új lehetőségeket adnak a tanszéki keretek a korábbiakhoz képest?
Önálló szervezeti egységként jobban láthatóvá tudunk válni. Az oktatási tevékenységben nem várható radikális változás, hiszen a pár éve létrehozott új jogi kari tanrend révén több, a tanszékünkhöz kötődő téma súlya nőtt: kötelező tantárgy lett az infokommunikációs jog mellett a médiajog is. Van gyakorlati óránk is, mely tulajdonképpen a különböző jogi munkát segítő informatikai rendszerek, adatbázisok, jogi adatbázisok, jogtárak, bírósági döntéseket tartalmazó adattárak, illetve a jogi ügyviteli munkát segítő szoftverek – ma divatos kifejezéssel: Legaltech megoldások -bemutatását jelenti. Ez is nagyobb óraszámban került az új tanrendbe. Az energiajog területén azonban jelentős újdonságok várhatóak, egyelőre szabadon választható, később a terveink szerint ún. kötelezően választandó tárgyként is megjelenik a téma a tanmenetben.
Az új lehetőségek inkább a kutatást érintik, meggyőződésem, hogy a kutatási lehetőségekben tanszékként új utakat fogunk tudni nyitni.
Akkor, ha jól értem, a technológiai jog kifejezés az infokommunikációs jogokat is magában foglalja?
A hagyományos informatikai és kommunikációs jog elnevezést szándékoltan váltottuk fel a tágabb perspektívát jelentő technológiai jog kifejezéssel, ami le tud fedni olyan technológiai változásokat is, amik nem klasszikus értelemben vett infokommunikációs technológiák. Az összes olyan területet bele lehet érteni, ami
a technológiai fejlődés által felvetett jogi problémákkal küzd.
Az egyik ilyen terület lehet a biotechnológia fejlődéséből eredő jogi kérdések tisztázása. Ilyen például a géntechnológia, vagy a biobankok jelentőségének növekedése.
Milyen kutatásaitok zajlanak jelenleg?
Kifejezetten erősek vagyunk adatjogi kérdések kutatása tekintetében. Ez nemcsak a személyes adatok védelmét jelenti, ami egyébként a GDPR elfogadásával minden korábbinál nagyobb figyelmet kapott,, hanem új és markáns területként jelennek meg az adathasznosítással, azaz a meglévő adatállományok, személyes adatok, közadatok és üzleti adatok hasznosításával kapcsolatos jogi kérdések is. .
Fontos irány a közösségi platformok jogi szabályozásának kutatása is, mely számos problémát vet fel, és újra reflektorfénybe került az elmúlt néhány évben, köszönhetően annak, hogy az Európai Unió is új szabályozási kereteket kíván adni ezeknek a platformoknak.
A „klasszikus” adatvédelmi kihívások mellett ezek működése társadalmi nyilvánossággal kapcsolatos kérdéseket is felvet, a moderálás, annak szabályainak és elveinek átláthatóságára és nyilvánosságára vonatkozóan. Gazdasági jellegű kérdéseket is generál, például a szerződéskötési szabadság kérdésére vonatkozóan, vagy például bizonyos vállalkozások nagy platformokkal szembeni védelmével kapcsolatban. Ez is szerteágazó terület.
Mindkét téma kapcsán új jogi kereteket fogadott el, vagy azon dolgozik az Európai Unió, és mindkettőt áthatja az életünk egyre több irányát meghatározó mesterséges intelligencia. A jogalkotás mellett számos jogalkalmazási probléma is várható, melyek újabb kutatásokat generálnak.
Az energiajog területén a Nemzeti Energiastratégia és a Nemzeti Energia- és Klímaterv főbb irányvonalai mentén az energiaközösségekkel, az elektromobilitással és a hidrogénnel, mint energiaforrással kapcsolatban, ezek stratégiai és szabályozási keretei mentén folynak kutatások. Jó lehetőséget látunk abban, hogy a Pécsi Tudományegyetem ad helyet a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratóriumnak, valamint az új Tudományos és Innovációs Park keretében is valószínűleg szorosabbra lehet majd fűzni a szakmai együttműködés szálait. A Tanszék nem titkolt célja, hogy feltárjuk a technológiai jogi és energiajogi kutatások kapcsolódási pontjait is.
Van hasonló tematikára épülő tanszék Magyarországon, vagy a nemzetközi térben?
Magyarországon a helyzet vegyes képet mutat. Tanszéki elnevezésben egyedül a Károlin jelenik meg a témakör (Közigazgatási és Infokommunikációs Jogi Tanszék), az energiajog pedig sehol sem. de az infokommunikációs jog oktatása komoly hangsúlyt kap pl. a Miskolci Egyetemen is. Egy-egy terület persze komoly figyelmet kap máshol is, az ELTE-n például a médiajogra míg Győrben az autonóm járművek kérdéseire koncentrálnak. Nem egyetemi tanszék, de jelentős kutatóműhely a témában az NKE Információs Társadalom Kutatóintézete. A Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszékebben a formában Magyarországon egyedülálló.
Adatvédelem, adathasznosítás, energiajog… trendi hívószavak ezek - de mekkora az érdeklődés a hallgatók irányából?
Úgy tapasztaljuk, mind a magyar, mind az angol nyelvű kurzusaink népszerűek a hallgatók körében. Érdeklődnek, de valójában nem pontosan tudják, hogy mire számítsanak a kurzusokon, így eltelik egy kis idő, amíg világossá válik számukra, hogy milyen jogi kérdésekről fogunk beszélni. Kutatási témák terén is népszerűek ezek a területek: remekül működik a TDK csoportunk, rendszeresen jutnak ki OTDK-ra is a hallgatóink. Mivel a témáink több hagyományos jogterületet is átfednek, gyakori a többes témavezetés, vagy előfordul, hogy mi konzultálunk, de végül egy másik TDK/OTDK-szekcióban indul el egy-egy adott hallgató.
Hogyan jelenik meg mindez a kimenetben, a diplomában?
A jogász alapképzés során nem jellemző egy-egy jogterületre irányuló szakosodás, de a diplomaszerzés után kiváló lehetőségek vannak erre, különböző szakjogász képzések keretében. Ezek egyébként nemzetközi szinten is értékes, ún. LLM címet is biztosítanak. Van szakjogász képzésünk az infokommunikációs jog területén, és minden jel arra mutat, hogy februártól indul az energiajog területén is. Igyekszünk a specializáció lehetőségét megteremteni, de ez alapvetően posztgraduális szinten valósítható meg. Doktori programra is jelentkezhetnek az alapképzést már elvégzett hallgatók.
Van-e arra mód vagy szándék, hogy cégeket bevonjatok a tanszék működésébe?
Igen, abszolút, a Tanszékünk aktívan közreműködik a kari vállalati kapcsolatok kialakításában, fenntartásában, erre a témáink is kiválóan alkalmasak. Az egyetem után a régió második legnagyobb foglalkoztatójával, a Körberrel zajló kari együttműködés keretében például közös órát is jegyzünk, de kivesszük a részünket az önkormányzati informatikai rendszereket fejlesztő DMS-One-nal történő kutatási együttműködésből is.
Milyen cégek számára előnyös, ha együttműködnek a tanszékkel?
Meggyőződésem, hogy bármilyen adatvédelemmel, adathasznosítással foglalkozó vagy innovatív technológiákban gondolkodó cég jól jár, ha a tanszékünk ajtaján kopogtat.
Minden olyan a cég számára optimális lehet az együttműködés, ahol az adatokkal kapcsolatos kérdéskörök markánsan megjelennek. Vagy azért, mert elég nagy adatvagyont kezelnek (és itt akár a munkavállalók, akár az ügyfelek adataira gondolhatunk), vagy mert maga a vállalkozás kifejezetten adatok kezelésével, feldolgozásával, akár mesterséges intelligencián alapuló rendszerek fejlesztésével foglalkozik.
Tagjai vagyunk az Adat-EDIH nevű egyetemi, összesen kilenc konzorciumi tagot összefogó projektnek, melynek kifejezetten az a célja, hogy kapcsolódási pont legyen, különböző egyetemi szolgáltatásokat kínáljon cégek számára. E projekten belül jelenleg adatvédelmi és -hasznosítási jogi kérdésekkel foglalkozunk, a KKV-kon túl munkánk egyik fókuszpontjában az egészségügyi szolgáltatók állnak, melyek értékes, ám jogi szempontból csak nagy körültekintéssel hasznosítható egészségügyi adatokkal dolgoznak.
Említetted, hogy nagyobb pályázatokba is belevágnátok. Ezek milyen irányokat képviselnek?
Bármilyen olyan projekt jól áll a tanszékünknek, melynek keretében adatvédelmi, vagy -hasznosítás jogi kérdések állnak a fókuszban. Komoly adatvédelmi hatásvizsgálatot folytattunk az elmúlt években több egyetemi kollégával az egészségügyi adatvagyon hasznosítása tekintetében, jelentős tapasztalatot szereztünk. Ezekre az eredményekrelehet építkezni.
Az látszik, hogy mind az adatvédelmi kérdések, mind az adathasznosítás fontos prioritás, nemcsak egyetemi, de nemzeti szinten is.
A technológiai jogot nézve mit látsz a legnagyobb kihívásnak, ami az elkövetkezendő tíz évben mindenkit foglalkoztatni fog. (Az energiajog specialitásairól egy későbbi interjúban számulnk majd be részleteiben - a szerk.)
Hát sok mindent. (nevet)
Az adatjog, a mesterséges intelligencia, és a nagy platformok jogi kérdései - nagyjából most ez a három irány a legforróbb, amelyek szervesen össze is kapcsolódnak.
Mind adatgyűjtésen alapul, mind mesterséges intelligenciának nevezett, fejlettebb vagy kevésbé fejlett, látványos vagy kevésbé látványos, de elemző algoritmusok segítségével próbál következtetéseket levonni a világ minden területén, az egészségügytől kezdve a közlekedésen, sporton át a közigazgatásig. Azt gondolom, a közeljövőben ezek mindenképpen fontos témák lesznek, olyannyira, hogy vannak területek, melyek esetében még nem, vagy nem teljesen kiforrott a jogi háttér. Aztán amint megszületik egy-egy új joganyag, lesz joggyakorlata, lesznek jogsértések, kellenek hatóságok, akik ezeket a jogsértéseket szankcionálják, azzal szemben lesznek bírósági perek, és még sorolhatnám: élővé és a joggyakorlatba is átmenő területté fog válni.ű
Kiemelnél néhány konkrét példát? Milyen típusú konkrét problémát éreznél igazán kihívásnak?
Nagyon érdekes potenciált látok az ember-gép szimbiózis jogi keretei kapcsán, amikor különböző mesterséges megoldások révén olyan képességekkel ruházunk fel embereket, melyekkel egyébként emberként nem rendelkeznének. Hogy csak néhány példát mondjak: a hadászatban alkalmazott éjjellátó szerkezetek, vagy az olyan vázszerkezet (exoskeleton), amikkel a katonák nagyobb súlyt tudnak cipelni, és nagyobbakat tudnak lépni, legyőzve az emberi korlátokat.
Másik példa lehet az ún. agy-számítógép interfésszel, például az agyhullámokkal vezérelt játékok és műszerek esete. A művégtagoknál is felmerülhet ugyanez. Szerintem - ahogy az önvezető autóknál is vitatott, hogy egy baleset mennyiben a jármű és mennyiben a benne ülő ember felelőssége - előbb-utóbb olyan jogesetek is lesznek, melyek az intelligens művégtag jogi felelősségét firtatják.
