A mesterséges intelligencia már nem csupán a jövő kihívása, hanem mindennapjaink része. A PTE Digitális Oktatás- és Tanulástámogató Központ (DOT) tavaszi műhelyei közül első alkalommal a ChatGPT és egyéb mesterséges intelligencia olyan felhasználási lehetőségeit ismerhették meg a résztvevők, amelyek jelenleg a felsőoktatás szempontjából a legrelevánsabbak. A kérdéskör jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Szenátusi terem megtelt február 28-án, és rengeteg kérdés, esettanulmány került fókuszba a népszerű workshopon, amelynek folytatására is felmerült az igény.
A mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek, megoldások, a felhasználás lehetséges irányai kapcsán számos filozófiai, etikai és jogi kérdés is felmerült, azonban „a válaszokat sok esetben mi sem feltétlenül tudjuk” – fogalmazta meg a probléma mibenlétét dr. Vörös Zoltán, adjunktus, a PTE DOT vezetője, majd hozzátette: „hogy a mesterséges intelligencia hogyan építhető be, hogyan alkalmazható az oktatásban, erről közösen gondolkodni és beszélni biztosan kell.
Vannak olyan kihívások, olyan folyamatok, amik váltást igénylenek az oktatók részéről, de beszéljünk olyan elemekről is, amelyek segíthetik az oktatók munkáját.”
A mesterséges intelligencia rövid történeti áttekintése után a fejlődésének exponenciális gyorsulása került szóba, és a nyelvellenőző bővítmények, vagy zene-, videó-, és képgeneráló alkalmazáson túl a hangsúly egyre inkább a 2022 végén megjelent ChatGPT 3 nyelvi modellje felé tolódott. A Magyarországon is ingyenesen és szabadon hozzáférhető chatbot a jelenleg elérhető legkomolyabb nyelvi modell, NLP-alapú (natural language processing, természetes nyelveket feldolgozó), és gépi tanulási algoritmust használ – az emberi nyelvhez megtévesztésig hasonló szöveget generál másodpercek alatt, szinte bármilyen témában. Hatalmas érdeklődés övezi, tesztelik, próbálgatják rengetegen, különböző célokkal.
A DOT munkatársa, dr. Dombi Judit, a PTE BTK Anglisztika Intézet Angol Nyelvészeti Tanszék vezetője nyelvi, nyelvészeti szempontból vizsgálta a rendkívül érdekes nyelvi modellt, továbbá kérdéseket tett fel neki informatikai, matematika és közgazdaságtan területéről is. „Jogot is tud, de érdekes módon a magyar jogban annyira nincs otthon” – mutatott rá a nyelvi modell tudáshalmazának végességére az előadó. Arra is felhívta a figyelmet, hogy gyakran monografikus, szöveg alapú, komoly, lexikális tudást kér vissza a hallgatóktól a felsőoktatás, így
„ezt a gyakorlatot érdemes felülvizsgálni, olyan elemeket kiemelve, amelyek túlmutatnak azon, amit ez a gép meg tud csinálni.”
„Alapvetően irodalomtörténettel foglalkozom, de néhány éve a digitális bölcsészet is nagyon érdekel” – tudhattuk meg dr. Maczelka Csabától, az Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák tanszék docensétől, aki a ChatGPT3 megjelenésétől elkezdte intenzíven tesztelni a nyelvi modellt. Egyrészt meglepődött az adott válaszok minőségén, másrészt a kihívást keresve megkérte érdekes feladatok elvégzésére is, mint pl. kurzusleírás készítése miltoni eposz formájában. Az utóbbi néhány hónap leforgása alatt számos komoly hírnévnek örvendő szakember is megszólalt a témában, mint Noam Chomsky nyelvész, aki egészen egyszerűen high-tech plágiumnak titulálta a ChatGPT válaszait, szemben Bill Gates véleményével, aki a lehető legfontosabb innovációként tartja számon jelenleg a mesterséges intelligencia fejlődését.
„Amikor arról beszélünk, hogy az oktatásban mire lehet használni az adott technológiát, arról is kell beszélnünk, hogy mire nem lehet”
– hangsúlyozta dr. Vörös Zoltán, majd hozzátette: „A mesterséges intelligencia detektálható, nem ugyanúgy építi fel a szövegeket, mint egy emberi agy, és nem száz százalékig plágiummentes.” Dr. Maczelka Csaba konkrét példát is hozott: „egy szemináriumi dolgozat kapcsán volt bennem egy furcsa érzés, hogy ez egy érdekes témáról szóló nem érdekes dolgozat, és hasonlított valahogy arra, amit sok ChatGPT kérdésre adott válaszban láttam.” A ChatGPT által generált szövegek, válaszok szerzői jogainak tulajdonosa az OpenAI cég, aki a ChatGPT-t fejleszti. A témakörrel számos karon foglalkoznak, az ÁJK Büntetőjog és mesterséges intelligencia címmel tudományos ülést szervez a téma megvitatására.
A workshopon érdekfeszítő diskurzus alakult ki a mesterséges intelligencia hatásáról, etikai kérdéseiről a felsőoktatással, a számonkéréssel, a tanulás módszertanával, a társadalommal kapcsolatban. A légkört azonban az esetleges negatív példák ellenére áthatotta az a meggyőződés is, hogy nem megijedni kell a mesterséges intelligenciától, hanem kihasználni az általa nyújtott előnyöket. A technológia megkönnyítheti például az adminisztrációt, a promóciót, az adat- és információgyűjtést, az időbeosztásban, vagy a nyelvi korrektúrában is segíthet. Ezen túl az oktatásszervezésben, tanulástámogatásban, a tanterem globalizációjában is jól használható, valamint a tananyagtervezésben, okos tartalom létrehozásában, működtetésében is alkalmazható. A forradalmi szintű fejlődés pedig lehetőséget nyújt arra is, hogy akár annak mentén megfogalmazzunk egy újfajta tudásértelmezést.
