Átalakul 2022 őszétől a tanárképzés: új, egységes modellt vezetnek be, mely felváltja az eddigi kifejezetten általános iskolai (4+1 év) és kifejezetten középiskolai (5+1 év) tanárképzést. A képzés rövidebb lesz, a végzettek pedig általános iskolában és középiskola első és második osztályában taníthatnak. Az átalakulásról ebben a cikkben számolt be részletesen az UnivPécs. A Z-szak már az új modell szerint létrehozott képzés, melyről dr. Trócsányi Andrást, a PTE TTK dékánhelyettesét kérdeztem.
Mit fed az, hogy Z-szak?
Két oka van annak, hogy Z-szaknak nevezzük: egyrészt a Z generáció tagjainak készül, és kifejezetten az ő igényeik szerint, a korábbiaktól eltérően, más és új módszerekkel igyekszünk majd oktatni a természettudomány tárgyait.
Színes, szagos, mozgó, interaktív, érdekes és hasznos – ezek a szak kialakuláskor a szem előtt tartott hívószavaink.
A szak célja a természet és az ökológiai fenntarthatóság megismerése, megértése gyakorlatorientált, problémamegoldó technikák révén. Érdekessége, hogy egyszerre három vagy négy tanárszakot tanítunk szakpárban, vagyis a Z-szak integrálja a biológiát, fizikát, földrajzot és kémiát. Ez egy osztatlan képzés, mesterdiplomát ad.
Ún. kötött szakpár, két szaknak felel meg, de a két szaknak megfeleltethető képzéssel három szakot taníthat a végzett.
5-8 osztályban természettudományt/természetismeretet, kémiát, biológiát és fizikát is. A 9. osztálytól a Nemzeti alaptantervben szereplő különböző integrált természettudomány tantárgyak tanítására is jogosít. A Z-szakon végzettek visszajöhetnek egy másfél éves képzésre, ennek elvégzése után a 9–12-es gimnáziumi (diszciplináris) biológia, fizika és kémia tanítására is alkalmassá válnak.
Miért volt arra szükség, hogy létrejöjjön ez a szak?
Egyrészt, nem tudunk olyan sebességben és mennyiségben természettudományos tanárt képezni, mint amennyire szükség lenne, így égető tanárhiány érezhető már most is. Másrészről, az osztatlan tanárképzés eddigi rendszere hosszúra nyúlt, ezért kormányzati szándék ezt rövidíteni és gyakorlatorientáltabbá tenni.
A Z-szakon végzettek számára az integrált természettudományos szemlélet óriási esély a munkaerőpiacon.
Annyira új a koncepció, hogy a részletek kidolgozásában jelenleg hét tanárképző felsőoktatási intézmény vesz részt, és egységesen indítjuk majd a képzést. A Z-szak közös és konzorciális indításának az is része, hogy a többi hazai képzőhellyel összetartunk, közös terepgyakorlatokra is készülünk. Példaértékű együttgondolkodás, kísérletezés zajlik.
Óriási kihívás lesz a számunkra! Eddig külön-külön tanítottuk a bolygónk jelenségeit, most integrált természettudományos szemléletre váltunk. Például a víz kapcsán fizikából megtanítottuk a halmazállapot-változásokat, kémiából a víz képletét, földrajz órákon a felszíni és felszín alatti vizek rendszerét – a Z-szakon ezeket az ismereteket integráltan oktatjuk majd. Hasonló ez ahhoz, mint az angolszász világ “science” tantárgya, mely során a “földarabolt” tárgyak helyett egy átfogó kép megismertetése a cél.
Hogyan valósul meg az, hogy a Z-szak gyakorlatorientált?
Négy és fél év a képzés, ezt az 5. évben tanítási gyakorlat követi. Azonban hangsúlyoznom kell azt is, hogy az új tanárképzési modell az ún. pályaszocializáció jegyében a korábbinál sokkal gyakorlatorientáltabb! A hallgatók a képzés minden félévében a gyakorlóiskolákban lesznek, így hamar elválik, hogy beleszeretnek-e az ottani életbe vagy meggondolják magukat.
A klasszikus laboratóriumi, tantermi természettudományos képzés mellé rengeteg terepi tapasztalatgyűjtést, foglalkozást építünk, ahol leendő diákjaink testközelből érthetik meg, ismerhetik meg az adott témakört.
Lesznek-e az integrált tantárgyakon túl is a korábbihoz képest új szemléletű kurzusok?
Retorikát és szaknyelvet is oktatni fogunk, illetve informatikát, terepi ismereteket és tudománykommunikációt. A cél, hogy amikor a végzett majd terepre viszi a diákjait, fel tudja hívni a figyelmet valamire, és azt összefüggéseiben el is tudja a helyszínen magyarázni. Tanulnak majd oktatástechnológiát is, hogy tisztában legyenek azzal, hogyan kell például egy virtuális terepasztalt, drónt, adatbázist kezelni és adatokat elemezni. Olyan módszereket tanítunk majd nekik, melyek révén a gyerekeket motiválttá tudják tenni és azok akár saját telefonjukon ne csak játszanak, hanem számolhassanak, mérhessenek, adatot rögzíthessenek, kereshessenek releváns információkat.
A TTK és azon belül a Földrajzi és Földtudományi Intézet élen jár a tanítási módszertanok megújításában. Mennyiben illeszkednek a Z-szak kihívásai ez a korábbi, pécsi irányokhoz?
Valljuk be, az innovativitás kényszerűség is: jelentősen visszaesett a hallgatói létszám, harcolunk az érdeklődésért. Viszont valóban több tartalmi és módszertani újítás zajlik, például jelenleg – pályázati forrásokból – egy olyan tanterem létrehozásán dolgozunk, mely révén a tanárszakosok az oktatáshoz kapcsolható legmodernebb technikákkal tudnak megismerkedni. Kollégáinkkal jelen vagyunk a régió közép- és általános iskoláiban is, legyen szó rendhagyó előadásokról, égbolt-megfigyelésekről, laboratóriumi kísérletekről vagy éppen tanulmányi versenyekről. Rajtunk nem múlik, hogy a természettudományos pálya szépségeit megismerhessék.
