close
CímlapNyelvtanulásTízezer óra a mesterfok?

Tízezer óra a mesterfok?

Egy elmélet szerint, ha tízezer órát gyakorlunk valamit szándékosan (sőt, motiváltan), akkor annak a mesterévé válhatunk. Persze ezt az elméletet rengetegen cáfolják, de nézzük meg, mit jelenthet ez a nyelvtanulás szempontjából! Mennyi idő, hány óra gyakorlás kell vajon a mesterszint eléréséhez az idegen nyelvek tekintetében? Ha elég gyakorlással bármit megtanulhatnál, mi lenne az?

Az elmélet

Bárki képes művészien megtanulni hegedülni, vagy megjegyezni egy száz számjegyű számot? Bárkiből lehet élsportoló? Minek köszönhető a kiemelkedő teljesítmény egy adott területen? Mennyiben befolyásolja ezt a veleszületett tehetség, illetve a hosszú éveken keresztüli kitartó gyakorlás? K. Anders Ericsson svéd pszichológus és kutatócsoportja a Floridai Egyetemen több kutatásban vizsgálta a kiemelkedő tehetség mibenlétét, és a szándékos gyakorlás arra gyakorolt hatását. Az 1993 júliusában publikált tanulmányukban többek között a berlini Művészeti Főiskola hegedű szakos hallgatóinak, illetve a hegedűtanárnak készülő növendékek gyakorlási mintázatait hasonlították össze. Azt találták, hogy a legjobb hallgatók, akikből nagy valószínűséggel sikeres hegedűművész lesz, szólista, tizennyolc éves korukra 7410 órát gyakoroltak, míg a jónak számítók, akik jó eséllyel nagymúltú zenekarok tagjaként kamatoztathatják majd a tudásukat, 5301 órát gyakoroltak, és azok, akikből nagy valószínűséggel hegedűtanár lesz, 3420 órát gyakoroltak.

Pannon Filharmonikusok Zenekar - próba - 2019. 03. 12.  - fotó: Csortos Szabolcs

(Fotó: Csortos Szabolcs. Pannon Filharmonikusok Zenekar - próba 2019. március)

Ebből arra a következtetésre jutott Ericsson, Krampe és Tesch-Römer, hogy a befektetett gyakorlás mennyisége egyenesen arányos a későbbi elért sikerekkel.

Ezt további kutatásokkal, illetve korábbi kutatásokból összegzett adatokkal is alátámasztották. A gyakorlás mennyiségén túl persze sok szempontból vizsgálták annak szerepét az említett tanulmányban. Amit még mindenképp érdemes megemlíteni, hogy azt figyelték meg, hogy a kiemelkedően és a jól teljesítő hegedűsök 8,6 órát aludtak átlagban minden nap, míg a zenetanárnak készülő hallgatók 7,8-at. Így az összefüggés is valószínűsíthető, vagyis a sok gyakorlás után szükség van megfelelő mennyiségű és minőségű pihenésre, hogy a kiváló teljesítmény megmutatkozhasson.

Pfz próba, 2019. március. Fotó: Csortos Szabolcs.

(Fotó: Csortos Szabolcs. PFZ próba, 2019. március)

A hegedűművészek után a zongoristákat is megkérdezték, hogy mennyit gyakoroltak, itt az előző kutatáshoz hasonlóan egy kiváló, egy jó, és egy amatőr csoport körében vizsgálódtak, és hasonló eredményt mutattak, ugyanígy a sportolók, de még a sakk nagymesterek is. Végül arra a következtetésre jutott Ericsson és kutatócsoportja, hogy a rengeteg gyakorlás elengedhetetlen része a csúcsteljesítménynek, amelyet persze más faktorok is befolyásolnak. Úgy vélik, hogy

a kiemelkedő teljesítmény egy évtized vagy annál is tovább tartó maximális erőfeszítés eredményeként születik egy területen - a szándékos gyakorlás optimális eloszlása mellett.

Fotó: Csortos Szabolcs. PFZ próba 2019. március

(Fotó: Csortos Szabolcs. PFZ próba 2019. március)

De ebből nem következik az, hogy bárki elérhet kiemelkedő eredményeket, mivel ebben a folyamatban nagy szerepet játszik az, hogy az adott sportoló vagy művész viszonylag korán jó tanároktól kapjon útmutatást, fenn tudja tartani a fejlődéséhez szükséges mennyiségű gyakorlást, amelyhez szüksége van a szülők és a környezet támogatására, valamint elkerülje a sérüléseket és betegségeket. Mindehhez tegyük hozzá, hogy tulajdonképpen előfeltételként kell tekintenünk a motiváció meglétére, hogy az évtizednyi napi több órás gyakorlást egyáltalán kivitelezhetőnek tarthassuk. Főleg figyelembe véve azt, hogy mind a sport-, mind a művészi karrier kezdete gyakran a gyerekkorban van, így az a tíz év vagy akár több gyakorlás a gyerekkoron és a tinédzserkoron átívelve juttatja a fiatal felnőttet a sikereket, eredményeket meghozó időszakába. Sokszor így míg a többiek játszanak, és sok szabadidejük van, addig a leendő élsportolók, művészpalánták gyakorlással, edzéssel töltik az idejüket. Mindezt úgy végezni, hogy ne égjen ki és adja fel tizennyolc-húsz éves korára, az szép kihívás.

Ez a tízezer óra elmélet néven elhíresült elmélet sokaknak adott reményt, hogy ha eleget gyakorol valamit, akkor abból ragyogó teljesítményt is elérhet. Hogy miért tízezer óra elméletként hivatkozik rá a történelem, és miért nem 7400 óraként? Egyszerűbb megjegyezni, és körülbelül tízezer órát gyakoroltak a legjobb hegedűművészek, mire egyértelművé vált, hogy mely hallgatók fognak kiemelkedő sikereket elérni. Azóta is sokan gondolják azonban, hogy ez az elmélet túl nagy hangsúlyt helyez a gyakorlás szerepére, pedig a siker nem csak ebből áll. A kutatás eredményeit egy 2019-ben publikált tanulmányban megismételték, az eredmény nagyságrendileg hasonló volt: Macnamara kutatásában a jók, és a virtuózok egyaránt 11000 óra gyakorlásnál jártak, míg a gyengébben teljesítők 6000 óránál. A Princeton Egyetem 2014-es tanulmánya szerint a sportban elért sikerek csupán 26%-áért, a zenei eredmények 21%-áért felelős a szándékos gyakorlás.

Tízezer óra

Sokunkban felmerülhet a teljesítmény vizsgálata kapcsán, hogy vajon az idegennyelv tanulásra lehet-e alkalmazni, és ha igen, mennyi sikert hozhat a rengeteg gyakorlás? Egyáltalán mennyi a tízezer óra? Először is vegyük jobban szemügyre ezt a meghökkentő, és nem mellesleg könnyen bevésődő számot. Vizsgáljuk meg mondjuk azt az igazából ritka esetet, amikor valaki napi nyolc órát rá tud szánni egy idegen nyelv elsajátítására, akkor átlagosan évi 250 munkanappal számolva ez 5 év lenne. Ha egy kicsit reálisabb képet veszünk például, amikor a nyelvtanulónak mondjuk heti két idegen nyelv órája van egy nyelvtanárral, aki mondjuk ad bőséges házi feladatot, ami legyen mondjuk heti plusz két óra, és még mondjuk egy órát saját maga is foglalkozik a nyelvvel, például Aranylista segítségével, vagy olvas valamit idegen nyelven minden nap tíz percen át. Tehát ha heti öt órával számolunk, akkor még leírni is félelmetes, kicsivel több, mint harmincnyolc évig tartana elérni a tízezer órát. Akkor hogy-hogy mégis ennél sokkal hamarabb képesek vagyunk megtanulni egy idegen nyelvet?

Számít az anyanyelv

Nem mindegy ugyanis, hogy milyen az anyanyelvünk. Persze az anyanyelvét mindenki elsajátítja, – ki jobban, ki kevésbé jól – de számít, hogy milyen az „ugródeszkánk” a többi nyelv hovatartozása szempontjából. Számos kutatás arra irányul, hogy például angol kiindulási nyelvvel milyen nyelveket mennyire könnyen lehet megtanulni. Nem lesz meglepetés, hogy az egy nyelvcsaládba tartozó, rokon nyelveket igen könnyű megtanulni, tehát például az angol anyanyelvűeknek a németet, a hollandot, de akár az olaszt, a spanyolt, a franciát egyértelműen könnyebb megtanulni, és rövidebb idő alatt megy is a legtöbbeknek, mint mondjuk az észt nyelvet, vagy akár a magyart. Valamint azok, akik már megtanultak egy idegen nyelvet, az azt következő idegen nyelv elsajátítása még könnyebb lesz.

Milyen helyzetben vagyunk e tekintetben? Ha magyar az anyanyelvünk, örüljünk neki, becsüljük meg, ápoljuk és legyünk büszkék rá! Olvassunk sokat, műveljük az anyanyelvünk! Előnyt jelent ez bármilyen idegen nyelv megtanulásához? Milyen idegen nyelvet érdemes tanulni? Sok nyelvhez a magyar, mivel nem indoeurópai nyelv, sajnos nem jelent könnyebbséget. Különleges nyelvünknek nyelvrokona is elég kevés van. Ugor nyelvként legközelebbi rokonai a manysi és a hanti nyelv, amelyek ismerete sajnos nem túl sok munkahely vagy utazás szempontjából jelentene előnyt, bár ezeket megtanulni valószínűleg könnyebb lenne, mint az angolt.

Ami biztos azonban, hogy az angol, mint világnyelv sok más nyelvhez közel áll, de már önmagában is rendkívül széleskörűen hasznosítható, így azt különösen érdemes megtanulni, ez szinte nem is kérdés. Előnyt jelenthet valamely „kisebb” nyelv ismerte is a munkaerőpiacon, vagy akár egy olyan nyelvé is, amelyet kevesen beszélnek a környező országokban, továbbá a környező országok nyelveit is megéri megtanulni. De bármilyen idegennyelv ismerete értéket képvisel, hiszen ahány nyelv, annyi ember – szól a közmondás.

Mennyi idő megtanulni egy idegen nyelvet?

Jó hír: nem tízezer óra, sőt, valószínűleg akármilyen is az anyanyelve az embernek, sokkal kevesebb idő alatt meg lehet tanulni egy idegen nyelvet. Hogy milyen szintig, vagy milyen gyorsan az függ a tanulási módszertől, az egyéntől, a céltól, és ezeken túl még számos más tényező is szerepet játszik. Érdekes például, hogy az is mennyire vitatott, hogy létezik-e az ún. nyelvérzék, vagy sem. Általánosan elfogadottabb megközelítés, hogy vannak, akik könnyebben tudnak megtanulni idegen nyelveket, ez egyfajta nyelvi affinitás, képesség. Ezt tesztekkel mérni is lehet, hogy mennyire objektíven, vagy hogy kire milyen mértékben lesz ez érvényes, az már más kérdés.

Az idegen nyelveket csoportosíthatjuk sok szempontból, például, hogy melyeket mennyi idő alatt lehet megtanulni, vagy ha úgy tetszik, melyik nehezebb és melyik könnyebb idegen nyelv. Számít az adott nyelv szerkezete, jellege, a kiejtés illetve az írás nehézsége. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma szerint például a könnyű idegen nyelvek csoportjába tartozik az olasz, a spanyol, a dán, a holland nyelv. Ezeknek a megtanulásához átlagosan elég 600-750 óra, tegyük hozzá, hogy előfeltételként tekintenek az angol nyelv ismeretére. A további nehézségi fokozatok: a német, maláj, vagy a szuahéli nyelv elsajátításához 900 óra, a cseh, lengyel, (magyar), finn, ukrán, orosz nyelvéhez pedig 1100 óra szükséges. Kínaiul, koreaiul, japánul, vagy arabul megtanulni röpke 2200 óra alatt lehet a belátható írásrendszerbeli és kulturális különbségek miatt is.

Akkor érdemes sokat gyakorolni?

Ahogy Lomb Kató pécsi születésű nyelvzseni vélekedett:

„A nyelv az egyetlen, amit rosszul is érdemes tudni!”

– amivel annyiban mindenki egyet érthet, hogy bármilyen nép képviselőjéhez a saját nyelvén szólunk, az a szívükhöz szól, és értékelik is az erőfeszítéseinket, hogy megtanuljuk az adott nyelvet. Ha belegondolunk, hogy milyen csodálatos az, hogy az ember több nyelven is ki tudja fejezni magát, képes megtanulni egy merőben más kommunikációs eszköz gördülékeny használatát, akkor ki az, aki ne akarná ezt a képességet minél hamarabb birtokolni? Tehát valószínűleg megéri sokat gyakorolni, rosszat biztosan nem tehetünk vele. Érdemes azért nem túlzásba vinni (ha van ilyen). Az agyunk ezt akaratlanul is tudomásunkra hozza, és ha túl sok volt az inger, elkalandozik a figyelmünk. Ilyenkor érdemes más tevékenységtípusba kezdenünk esetleg, mondjuk, ha eddig olvastunk, akkor hallgassunk inkább valamit az adott idegen nyelven, zenét, rádióműsort, vagy akár hangoskönyvet.

Tóth Mariann

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni