Sorra nyeri a különböző tudományos díjakat a radiológia és a nukleáris medicina területén az Egészségtudományi Doktori Iskola doktorandusz hallgatója, a Diagnosztikai Intézet szakoktatója és a kaposvári Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Dr. Baka József Diagnosztikai, Onkoradiológiai, Kutatási és Oktatási Központ tudományos munkatársa, Kedves András. Emellett vállalkozást is vezet. Kutatási területe az onkológián belül a hibrid képalkotás, az interjúban eddig elért eredményeiről, valamint nagy fokú tudományos érdeklődésének a gyökeréről kérdeztem.
Milyen témában kutat?
Onkoradiológia, nukleáris medicina területén kutatok. Mind radiológia, mind nukleáris medicina területen nyújtok be kutatásokat, mert az onkológián belül hibrid képalkotással foglalkoztam eddig, amely ennek a kettőnek a határterülete tulajdonképpen.
Már alap- és mesterszakos hallgatóként is aktív szerepet vállalt a kari életben?
Hallgatóként részt vettem különböző rendezvényszervezési munkákban, tudományos, közéleti tevékenységekben is, ideértve a hallgatói önkormányzatnál töltött időszakot, illetve többször szervezője voltam a Kutatók Éjszakájának is. Amire a mai napig büszke vagyok, hogy demonstrátori tevékenységem mellett, többször sikerült tanulmányutat szerveznem a bécsújhelyi onkoterápiás központba, ahol a hallgatók megismerkedhettek az egyik legmodernebb onkológiai kezeléstípussal. Egy magángyűjteményt, a Boross János-féle Kapuvári Röntgenmúzeumot is több alkalommal meglátogattuk. Azt gondolom, hogy a hallgatónak az ismeretátadás mellett nagyon fontos mind a gyakorlatorientált oktatás, mind a cselekedve tanulás módszertana. Ezeket cserkészvezetőként is gyakorlom, jó eszköznek tartom. Igyekszem ezt a mai napig beleépíteni az oktatásba.
Mi az a téma, ami kiváltotta Önben ezt a fokú tudományos érdeklődést?
Én azt gondolom, hogy ez egy belülről jövő, feszítő érzésként fogalmazható meg, hogy valami többet szeretnék kihozni az egyetemi éveimből.
Valami olyan pluszt szeretnék elérni, amely túlmutat a jelenleg elérhető tudásanyagon, valami újat alkotni, amit még előttem más soha,
az mindig egy nagyon izgalmas dolog, egyfajta adrenalinlöket. Egy mozgatórugó, ami ehhez a teljesítményhez hozzá tartozik.
Nukleáris medicina, illetve onkoradiológia területen kezdtem el kutatni, több kutatást sikerült már végigvinni. Volt olyan, ami fej-nyakdaganatos betegeknek a manuális és autoszegmentációs kontúrozási módszereit hasonlította össze, a fő kérdés pedig annak megbízhatósága volt. Ezt poszter formájában volt alkalmam bemutatni egy nemzetközi kongresszuson, illetve ezután PET/CT alapú besugárzástervezéssel kapcsolatos témával is foglalkoztam. Számos kutatásban vettem részt társszerzőként is.
Mi az, amit a kutatásai során kiemelten fontosnak tart?
Kutatásaim során a fókuszban mindig a páciens áll, ez a mozgatórugó.
Hiszen a kutatások is a gyógyító, megelőző tevékenységhez tartoznak. A kutatási eredmények felhasználása az onkológiában például egy sokkal személyre szabottabb, sokkal hatékonyabb, illetve sokkal jobb módon történő terápia kivitelezését kell, hogy elősegítse – legalábbis, amiket én végeztem, azok leginkább erre fókuszálnak. Például az egy hónapja publikált cikkünkben egy olyan PET/MR alapú rendszert dolgoztunk ki, amellyel a kezelőorvos segítséget kap abban, hogy már a kezelés előtt pontosabban meg tudja határozni, hogy egy betegnek milyen terápiára van szüksége. Erre vagyok a legbüszkébb, ez a tudományos folyóiratcikk egy körülbelül ötéves kutatás eredménye, végpontja. Az amerikai Frontiers in Oncologyban jelent meg, ami egy nagy presztízsű amerikai Q1-es besorolású onkológiai szaklap. Megtiszteltetés volt első szerzőként részt venni ebben a kutatásban, illetve itt is köszönetet mondanék nagyon sok támogatónak: a társszerzők, a kollégák, az Egészségtudományi Szakkollégium, az Új Nemzeti Kiválóság Program (EMMI) pályázat, a munkahelyeim, az ETK Doktori Iskolája, Diagnosztikai Intézete, illetve a Somogy Megyei Kórház Dr. Baka József Központ és a Medicopus Kft. dolgozói, a családom, és akik segítettek ennek a munkának a létrehozásában mind köszönetet érdemelnek.
Az ÚNKP-t és az Átütő Tehetség díjat is elnyerte. Ennek mi a jelentősége a kutatói pályája szempontjából?
Szerencsére számos ösztöndíj és támogatás segített a kutatói pályámon: a Kriszbacher-ösztöndíjon, a Tehetségkövet ösztöndíjon át a köztársasági ösztöndíjig, amit többször megkaptam, ahogy az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) ösztöndíj is, amit harmadszor nyertem el. Ezek mindenképpen ösztönzésként alapját képezik a kutatási tevékenységnek. Ugyanis ez mindig egy olyan terület, ami igényel egyfajta menedzsmentet és folyamatos fejlődést, kedvező pályázati hátteret. Az Erasmus+ szakmaigyakorlat-ösztöndíj is nagyban hozzájárult a biztosabb szakmai nyelvtudásom elsajátításához. 2017-ben, alapképzésen végzős képalkotóként Írországban, a dublini St. James Hospitalban dolgoztam egy szemesztert képalkotó gyakornokként. Ez idő alatt foglalkoztam intervenciós radiológiával és nukleáris medicinával is.
A közelmúltban egy rangos európai díjat nyert el. Mi ez pontosan?
Idén elnyertünk egy díjat, amelyet az Európai Radiológiai Társaság (European Society of Radiology, ESR) ad ki. Best Paper Abstract Award a neve, és a világszerte beküldött több mint 700 tudományos absztrakt közül választották ki a legjobbat. Első szerzőként, a kutatócsoportunk nevében vehettem át az elismerést. Ezúton is köszönöm a kollégáknak és akik támogattak, nélkülük sehol sem lennénk.
Egy másik, idén megrendezett online európai kongresszuson előadóként is részt vettem, ebben a Magyar Nukleáris Medicina Társaság (MONT) és az Egészségtudományi Szakkollégium is támogatott. Megtiszteltetés, hogy az EANM, az Európai Nukleáris Medicina Társaság felkért a Technologies Committee tagjai közé, amely szakmai társaság az európai ajánlásokat összeállítja, a kongresszusokat szervezi, oktatási, kutatási, illetve különböző területeken nemzetközi munkacsoportként is funkcionál. Továbbá felkértek az EAMM 2020 kongresszus szekcióvezető elnökének is, ami rendkívül megtisztelő. Egy absztraktunkat is befogadták, szintén nagy öröm első szerzőként előadni a kiemelt („TOP”) szekcióban.
Az interjú a PTE UnivPécs Science magazin számára készült, 2020-ban.
Fotó: Csortos Szabolcs
