close
CímlapTudományVáltozás, újratervezés, fejlődés

Változás, újratervezés, fejlődés

2021. szeptember 26.

Nemzeti és Európai Uniós közintézmények vezetői adtak áttekintést saját szakterületük fókuszában a tudomány, az innováció, a közpénzügyek aktuális kihívásairól és formálódó trendjeiről globális és nemzeti kontextusban szeptember 23-án, az 50 éves jubileumát ünneplő pécsi Közgazdaságtudományi kar konferenciájának első napján, a felvetődő témákról beszélgettünk Schepp Zoltánnal, a kar dékánjával.

Ha tanácskozás címéből indulok ki, akkor mi változik? Mit kell újratervezni, merre fejlődik az 50 éves Közgáz kar?
Ezt a rendezvényt tavaly tartottuk volna a jubileumi ünnepségsorozatban, de a pandémia második hulláma közbeszólt. Az akkor tervezett szereplők nagy része el tudott jönni most is, de akadnak kivételek. A jubileumon és a kihívásokon túl nem megkerülhető az a modellváltás, amin most keresztülmegy a felsőoktatás intézményrendszere, ezen belül természetesen a PTE is. A konferencia második napja erről szól majd.

És az első napon mi történt?
Délelőtt három szakmai előadást hallhattunk a fenntarthatóságról, illetve ennek egyfajta, ma még szokatlan, sajátosan értelmezett kiterjesztéséről. Tíz éve még nem gondolta volna senki, hogy a központi bankok ezzel a kérdéskörrel foglalkoznak majd. Ma ők vannak az élvonalban, olyan szabályozási megoldásokat igyekeznek kreálni, amelyekkel a bankrendszert a befektetések csatornázása és a hitelek nyújtása vonatkozásában megfelelő ösztönzőkkel látják el. A környezeti fenntarthatóság szempontját vonják be a gazdasági fenntarthatóság folyamatába. A Számvevőszék elnöke elmondta, hogy a sokféle intézményt tartalmazó magyar közszférának is rengeteg feladata van ezen a téren, a hatósági szereplők is megpróbálnak segítő kézzel, de stimulálva beavatkozni. Ez szép csendben, de működik. A háttérinfrastruktúrák területén, így a pénzügyfizetési forgalomban Magyarország az elmúlt évtizedben világviszonylatban az élvonalba került. Az ország adóbeszedésének hatékonyságán is szembeötlő ez, de az azonnali fizetések rendszerében az ország a legfejlettebbek közé tartozik. Ezt nem mi mondjuk magunkról, ezt az EU intézményei is elismerik. A megváltozott helyzetekre adott válaszokat délután hallgattuk meg, a regionális fejlesztés fontosságáról, az innovációról szóltak az előadások. EU-s tisztségviselőtől kezdve a kar professzorán át majdnem az MTA elnökét is meghallgathattuk – ő sajnos megbetegedett, Oberfrank Ferenc, az MTE köztestületi igazgatója helyettestette.

Megragadható, mi állt az előadások centrumában?
A regionális innováció kapcsán egyre jobban tudatosul a magas politikában az, hogy a térben ennyire koncentrált növekedés, mint amilyen Magyarországon történik, - de Európában is több helyen, vagy a világban szintén -, az nagyon egészségtelen mellékhatásokkal jár együtt. Sokkal inkább szükség volna a térben kiegyesúlyozottabb növekedésre. A Pécsiközgáz ennek a gondolatkörnek mindig is fontos kompetenciaközpontja volt. Épp tegnap avattuk egy emlékfát Budai-Sántha Attila professzor úr tiszteletére, aki a magyar regionális tudomány oktatási és kutatási rendszerének megteremtője volt, doktori iskolát is alapított, angol nyelvű képzés is van ebben az irányban. Az innováció egy olyan kihívás, amely az egyetemekkel kapcsolatos társadalmi igényrendszer egy fontos összetevője. Ahogy az is az, hogy az egyetemi tudásrendszer, miként tud gazdasági értelemben is hasznosulni. Zárásként Bódis professzor úr államtitkári minőségében is reagált arra, hogy az elmúlt években nem mindig volt tehertételmentes az egyetem és az állam kapcsolatrendszere, de olybá tűnik, mintha olvadna a jég. Azt látjuk, hogy az egyetemi vezetésnek is sikerült most már az újabb kori szerepét definiálnia és van elképzelése arról, hogy milyen módon lehetséges konstruktív együttműködés a felek között . Ez a változás azokat a félelmeinket, aggodalmunkat is más megvilágításba helyezheti, amelyek áthúzódnak a modellváltás kérdéskörére is. De a modellváltás kérdéseit pénteken vitatjuk meg.

Díjakat is átadtak a mai napon, miért jutalmazták a díjazottokat?
A pandémia tehertétele miatt nem tudtunk az elmúlt másfél évben újabb díjakat alapítani, a mostani konferencia lehetőséget nyújt arra, hogy bepótoljuk az elmaradásainkat. Hofmeister-Tóth Ágnes professzorasszonynak, a budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritájának a szenátus tavalyi döntése nyomán díszdoktori címet adományozott, ezt most tudtuk átadni. A 2020-ben alapított kari díjat, a Global Perspectives Award-ot Prof. Dr. Zoltayné Dr. Paprika Zita, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának volt dékánja vehette át. A professzorasszonyok messze-messze túlléptek azon, amit az intézmények közötti versengésnek gondolunk. Megosztották velünk a Corvinus tapasztalatait, így tavaly év elején sikeresen lezárulhatott az angol nyelvű programunk nemzetközi akkreditációja. Tudásukat, tapasztalataikat és a szeretetüket is beleadták abba, hogy ez a tehetséges, összetartó gárda, ami itt a pécsi Közgázon dolgozik, sikerrel abszolválja ezt a feladatot is. A nap utolsó részében került sor Vörös József professzor emeritusi búcsúelőadására, amelyet hagyományteremtő jelleggel először rendeztünk meg.Tavaly májusban vonult nyugdíjba a professzor úr, most volt méltó alkalom arra, hogy szakmai előadással a szélesebb körű nyilvánosságtól is el tud búcsúzni.

Balogh Robert

Balogh Robert

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni