Érzékeny, ugyanakkor kiemelkedően fontos témákról, a szervadományozásról, az agyhalálról, és a szervátültetésről tartott összefogó előadást dr. Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója március 20-án a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán.
A magyar lakosság 73 százaléka felajánlaná saját szerveit transzplantációs célokra halála után, ugyanakkor csak 23–46 százaléka ismeri az elhunytból történő szervadományozásra vonatkozó jogszabályokat, pedig azok alapján írásos tiltakozó nyilatkozat hiányában az elhunyt beleegyezését kell feltételezni, vagyis
Magyarországon halála után mindenki potenciális szervdonor, ezért a beleegyezés írásos kinyilvánítására nincs szükség.
„A transzplantáció a megújult életről szól, ami mindenkinek kedves téma. Én azért döntően a halálról fogok beszélni, azért mert arról nem szoktunk.” – szögezte le dr. Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója, aki nem először tartott előadást Pécsett a témában.
Szervátültetettek ma Magyarországon
Az előadó bemutatta Ingridet, aki 14 évvel ezelőtt veseátültetésen esett át, melynek köszönhetően teljes életet él, nemrég pedig férjhez is ment. „Ingrid a hosszú, jó minőségű élet bizonyítéka egyszemélyben” – mondta dr. Mihály Sándor, aki azt is megosztotta, hogy
ma Magyarországon 5542 gondozott szervátültetett él, ami azt jelenti, hogy minden 2000. személy transzplantált.
A Magyar Szervátültetettek Szövetsége minden évben a csillagászati tavasz első napján (idén március 21-én – a szerk.) megemlékezést tart az ismeretlen donor sírjánál, ahol sokukkal lehet találkozni.
Forrás: A Magyar Szervátültettek Szövetsége - Facebook
A koronavírus-járvány drasztikus hatással volt a szervadományozásra is, 22 ország, köztük hazánk adatai alapján a pandémia első évének hatására 2020-ban több, mint 11.000-el kevesebb transzplantáció történt, mint az azt megelőző évben. Pedig „egy elhunyt donor átlagosan 31 életévet ad a recipienseknek. Azt is tudjuk, hogy egy donorból átlagosan 3 szervet távolítanak el, de akár hatot (két vese, máj, szív, tüdő, hasnyálmirigy) is adhat. 31 év, 3 beteg, ez azt jelenti, hogy 10 többletévet adunk a szervátültetéssel” – hangsúlyozta az igazgató, akitől azt is megtudtuk, hogy „a transzplantáció célja egy életfontosságú szerv helyettesítése, illetve egyes funkciók pótlása.”
Magyarországon 2023-ban 131 elhunyt donor összesen 4034,8 életévet adományozott.
2022-ben ehhez képest 178 szervdonorból 122 volt elhunyt és 56 volt élő donor. Az EU-ban és az Egyesült Királyságban összesen 14.722 szervdonor volt 2022-ben. Kevesen tudják, de a halál utáni donációnak nincs alsó korhatára. Ugyan nagyon ritka, de ma már az is lehetséges, hogy a magzati fejlődés során észlelt rendellenességekre reagálva, az életképesen világra jött gyermeket azonnal megműtsék, például új szívet kapjon.
Ha valaki nem szeretne donor lenni, tiltakozó nyilatkozatot kell tennie írásban, vagy ha azt egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tudna tenni, akkor szóban a kezelőorvosánál.
„A halál mindig egy folyamat!”
Dr. Mihály Sándor szerint a hétköznapi emberek nem vesznek tudomást a halálról, úgy tesznek, mintha nem létezne, mert amiről nem beszélnek, az nincs. Pedig a halálról igenis nagyon fontos beszélni, hiszen az élet egyik alapvető törvénye, hogy, aki megszületik, az is meg is hal. Sok esetben az emberek csak akkor szembesülnek a halállal, amikor közvetlenül érinti a környezetüket, és akkor sincsenek tisztában például az agyhalál, a klinikai halál és a halál fogalmaival.
A hozzátartózok általában tudatlanok, a kórházban ránéznek a gépekre, melyek szívműködést mutatnak, ránéznek a testre, amelynek emelkedik a mellkasa, megfogják az ott fekvő kezét, amely testmeleg, ezért tévesen azt a következtetést vonják le, hogy az agyhalott nem halott.
„Az agyhalál is halál! Amit a hozzátartozók látnak, az élet illúziója, hiszen az agyhalálnak nincs olyan egyértelmű megnyilvánulása, mint a szív-tüdő halálnak” – mondta dr. Mihály Sándor.
Halálról beszélünk, amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul. „Jegyezzék meg, hogy a halál mindig egy folyamat!” – hangsúlyozta az előadó. Az úgynevezett szív-tüdő halál esetén, a keringés, vagy a légzés omlik össze először, de azt mindig követi a másik.
Az agyhalál az agy működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése. Elsőként az agytörzs kezd pusztulni, melynek következtében megszűnik a spontán légzés, fél perccel később leáll a keringés is. Jó donorgondozás mellett, a légzés és a keringés fenntartásával ez az állapot egy-két napig tartható fenn, azonban a halál folyamata nem megállítható. A jogszabályok szigorúan rendelkeznek arról, hogy a donort mennyi időn keresztül kell megfigyelni, mikor és mennyi vizsgálatot kell elvégezni rajta mielőtt egy három tagú szakorvosi bizottság megállapítja a tényleges agyhalált és megkezdődhet a donáció.
Ma nagyjából 100 halálesetből 1 agyhalál, melyet leggyakrabban agyi érkatasztrófa okoz.
Fentiekkel szemben a klinikai halál egy még nem végleges, ennélfogva egy visszafordítható folyamat. Oxigénhiányos állapotban az agyban néhány perc után kezdenek lebomlani a neuronok, ami azt jelenti, hogy az orvosoknak csak néhány percük van az életmentésre, mielőtt az oxigén hiánya végzetes sérüléseket okoz az agyban. Ezért is fontos az újjáélesztés mielőbbi megkezdése.
A szervátültetés történelmi háttere
Az első szervátültetést a pécsi születésű Ullmann Imre végezte, aki a mai Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd 1880-ban Bécsben kezdte meg orvosi tanulmányait. 1902-ben egy kutya veséjét ültette át egy másik kutya nyakába a carotis ér útján, azért ide, hogy a kiválasztódott vizelet látható legyen, így igazolva a vese működését. Emellett Bécsben ő honosította meg a veszettség elleni oltást is. Az első emberen végzett vese-transzplantációt csak jóval később, 1954-ben végezte el Joseph Edward Murray amerikai orvos, aki 1990-ben „az emberi betegségek szerv- és sejttranszplantációval való kezeléséért" orvostudományi Nobel-díjat is kapott. Magyarországon az első szervátültetést Szegeden végezte dr. Németh András 1962-ben, melynek során egy 26 éves fiatalember öt évvel fiatalabb öccse veséjét kapta meg. Ez volt a világon a 38. szervátültetés. A beavatkozást követően a beteg, Szántó István 79 napot élt, de a donor ma is él.
Az első szívátültetést 30 évvel később, 1992-ben végezték el hazánkban dr. Szabó Zoltán vezetésével, aki orvosi diplomáját Pécsett szerezte. A beteg a beavatkozást követően 27 évet élt.
Magyarországon Pécsett végeztek először kombinált vese- és hasnyálmirigy-transzplantációt 1998. október 29-én dr. Kalmár Nagy Károly, a PTE Klinikai Központ sebészének vezetésével.
A pécsi klinikán 2017-ben végezték el az 1000. szervátültetést, mely szintén egy vesetranszplantáció volt.
Aki a témában szeretne többet tudni, az informálódhat az Országos Vérellátó Szolgálat, vagy a Magyar Szervátültetettek Szövetsége weboldalán.
