A THE globális felsőoktatási rangsor különböző tématerületek alapján méri össze a világ 28 ezer felsőoktatási intézményét. Öt nagy témakör és azon belül összesen 13 mérőszám van. A hazai orvos- és egészségtudományt oktató egyetemek mindegyike jelentősen, több mint ötven hellyel javította pozícióját a felsőoktatási intézmények tekintélyes szakterületi rangsorán. A Times Higher Education (THE) 2021-es listáján a Semmelweis Egyetemet 87 hellyel sorolták előbbre, a Debreceni Egyetem 68, a Pécsi Tudományegyetem 62, míg a Szegedi Tudományegyetem 54 helyet javított.
Kehl Dániel, a PTE Közgazdaságtudományi Karának oktatója, a Rektori Kabinet rangsorokkal megbízott szakértője szerint ez nem kizárólag annak köszönhető, hogy jobban teljesítettek ezek az egyetemek, hanem annak is, hogy a THE eredeti módszertana finomodott. “Évek óta tartó tendencia, hogy a THE módszertana egyre inkább figyel a világ felsőoktatási intézményeinek sajátosságaira, hogy rangsora egy valóban objektív eredményhez közelítsen.” - mondta el Kehl Dániel. Eszerint ebben a mostani eredményben a kiadott doktori végzettségek számítanak (vagyis az orvosi és jogi területen elnyert doktori címek is benne vannak), vagyis minden olyan magyar egyetem előrébb került az összes egyetemet rangsoroló listában, ami orvosi vagy jogi képzést folytat.
“Fontos tudni, hogy a THE rendszere felsőoktatási intézményekben, nem pedig karokban gondolkodik.
A tudományterületi rangsorokban elért helyezésben részben a publikációk és hivatkozásaik száma a döntő,
vagyis egy orvos- és egészségtudományt lefedő tudományterületi rangsorba minden, az adott tudományhoz kötődő szakmai lapban megjelent publikáció beleszámít. A mostani eredményre vetítve ez azt jelenti, hogy az oroszlánrész a PTE Általános Orvostudományi Karáé, de a módszertanból kiindulva mind a Gyógyszerésztudományi, mind az Egészségtudományi Kar, valamint a Természettudományi Kar kutatóinak orvosi/egészségügyi témájú publikációs tevékenysége is kellett az eredményhez.” A szakértő azt is hozzátette, hogy mivel a szaklapokban megjelenő tanulmányokon alapul a rangsor módszertana, egy interdiszciplináris kutatás esetén egy teljesen más tudományterülethez kötődő karon oktató/kutató orvos- vagy egészségtudományi lapban megjelent publikációja is hozzájárult az eredményhez.
Tovább javítani a PTE rangsorokban való teljesítményét Kehl Dániel szerint alapvetően
a minősített szaklapokban publikált, sok hivatkozással rendelkező tanulmányokkal lehet.
“Módszertani szempontból viszont – teszi hozzá a szakértő – van két olyan mutatószám, amiket visszásnak tartok. Létezik ugyanis egy olyan, hírnevet mérni szándékozó kérdőív, melyen a világ legjobb tíz egyetemét kell a megkeresetteknek megnevezniük az oktatás és a kutatás szempontjából. Az a véleményem, hogy ez a kérdés a legtöbb egyetemet nem juttatja pontszámhoz, mivel a szavazatok nagy részét néhány, a legnagyobb hírnévnek örvendő egyetem kapja. Ha erre a kérdésre a megkeresettek közül néhányan a PTE-t adnák meg, annak nagy hatása lenne az egyetem rangsorban elért eredményére.”
A koronavírus a rangsorok eredményét egyelőre egyáltalán nem befolyásolja, a THE2021 rangsor ugyanis 2018-as hallgatói és pénzügyi adatokon és még korábbi publikációs adatokon alapul. A pandémia miatti helyzet azonban biztosan hatással lesz majd a THE rangsorára is. Kehl Dániel szerint:
“Biztosan új mutatószámok alkalmazását indikálja majd a járvány mind a tudományos, mind az oktatás minőségét vizsgáló rangsorok esetében.
Hogy csak egy példát emeljek ki: amennyiben a nem jelenléti oktatás általánosabbá válik a világjárvány miatt, az egy hallgatóra jutó oktatók száma mérőszámként kevésbé lesz releváns.”
