Szakmai előadásokkal folytatódott a XIV. Pécsi Pénzügyi Napok programja, a pénzügyi politika meghatározó intézményeinek, kutató helyeinek, valamint a magyar pénzügyi-számviteli szakma meghatározó szakmai szervezeteinek képviselői voltak jelen a második napon is. Az infláció meghatározó tényezője a gazdaságról alkotott képünknek – mondta Herich György, a tanácskozás elnöke: a Nemzeti Bank felel az inflációért, a Központi Statisztikai Hivatal pedig értékeli.
„A világ gazdasága egymásra rakódó válságokkal küzd.” – mondta Baksai Gergely, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója – „előbb volt a Covid-járvány, utána az energia-válság, az elmúlt két hónapban pedig egy háború bontakozott ki Ukrajna és Oroszország között, ez a reálgazdasági és az inflációs folyamatokra is hat. Magyarországon a reálgazdaság alapjai erősek, ezért volt tavaly gyors a kilábalás a Covid-járvány okozta gazdasági sokkból, az első negyedévben is kedvezőek voltak a növekedési adatok.
A következő negyedéveket beárnyékolhatja a háború.
A belső fogyasztás várhatóan erős lesz, miközben az export a háború és a szankciók következtében mérséklődhet. Az infláció globális jelenség lett, az egész világot több évtizede nem látott infláció jellemzi, ez hat Magyarországra is, az utolsó adat 8,5% volt. Az infláció gyorsulásának indokaként 80-90%-ban külső hatások következményeit tudom megnevezni, az idei második félévben csökkenhet először az infláció, és két év múlva várható, hogy eléri újra a 3%-os célt. A Magyar Nemzeti Bank megkezdte a monetáris politikájának szigorítását, az alapkamat emelését.”
Quittner Péter, a KSH osztályvezetője a fogyasztói árindex és az infláció méréséről beszélt. „A koronavírus után felfutó kereslet miatt meglódult az infláció, most pedig az orosz-ukrán háború miatt elérte már a 8,5%-ot, ami az elmúlt évtizedekben csak ötször fordult elő. Fontos kérdés ebben a helyzetben a mérés módszertana.
A tényleges inflációt könnyű felül, és alul becsülni.
A lakásárakat nem veszi figyelembe a fogyasztói árindex kialakításakor a statisztika, mert a lakás eltérő termék, mint bármi más. A megvásárolt élelmiszereket hazavisszük, megesszük, a lakás pedig bármikor tovább értékesíthető, akár magasabb áron is. A lakás beruházási terméknek számít az Európai árindexekben.”
