Interjú Tigyi Bettina Mariannal
Miről szól a kutatásod?
Az illóolajoknak az antimikrobás hatását vizsgálom, eddig csak baktériumok ellen, de a kutatásom során hatásosnak bizonyult illóolajokat sejtvonalakon is meg fogom vizsgálni.
Köztudott, hogy a népi gyógyászatban sok helyen leírták már a különböző gyógynövények hatásait, például az illóolajoknál az is fontos, hogy milyen területen termett, hiszen a környezeti változások befolyásolják az összetételét. Nemrégiben jutott el oda a tudomány, hogy vannak olyan módszerek, melyekkel ezeket a hatásokat vizsgálni lehet. Maga az indok, amiért elkezdtünk kutatni, az új népszerű trend, hogy térjünk vissza a természeteshez, és preferáljuk azokat a gyógyszergyárakban előállított szintetikus vagy félszintetikus anyagokkal szemben. Magyarországon ennek van hagyománya is, a Magyar Gyógyszerkönyvben is megtalálhatóak ezek a készítmények.
Ami még inkább sarkallt minket arra, hogy ezt a kutatást folytassuk, hogy antibiotikummal összehasonlítva is hatásosnak bizonyultak, felsőlégúti megbetegedést okozó baktérium törzsek ellen.
Ez azt jelenti, hogy kiegészítő vagy akár helyettesítő terápiaként felsőlégúti megbetegedésekben lehetne használni bizonyos illóolajokat.
Ezek szerint várható, hogy egy illóolajos gyógyszer jelenik majd a patikákban antibiotikum helyett? Milyen illóolajokról derült ki ez a hatás?
Sok kísérlet áll még előttünk addig, még a sejtekre gyakorolt hatás is árnyalhatja az összképet – például, ha kiderül, hogy valamelyik illóolaj toxikus, akkor nem lehet használni. A készítményig eljutni bonyolult folyamat, az út a kutatástól egy készítmény forgalomba kerüléséig akár harminc év is eltelhet.
Ha bármikor is lesz ebből egy termék, az mindenképpen csepp formában lesz, mert ezeket az olajokat inhalálni kell. Ma is léteznek hasonló készítmények, mint például a mentolt, kámfort, eukaliptusz olajat tartalmazó Diapulmon, amit kamillateára vagy meleg vízre szoktak önteni, majd inhalálni.
A tesztelés folyamán is megpróbálunk majd olyan környezetet teremteni, mintha a sejtek inhalálnák a szereket, mely során humán sejtvonalakat fogunk használni, két- és háromdimenziós szöveti modelleket.
A fodormenta-, a rozmaring-, a fahéj-, és a köményolaj hatásait teszteltem, a fahéjat és a fodormentát vizsgálom a továbbiakban, mert ezek bizonyultak a legnagyobb hatásspektrumúaknak. Például a fahéj majdnem olyan hatásosnak bizonyult, mint az antibiotikum – bár a fahéj koncentrációjával nagyon óvatosan kell bánni, nagy koncentrációban ugyanis károsítja a sejteket, de még akár a műanyagot is!
Egy illóolajnak milyen követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy biztosan jót használjak?
Ezt nem én kutatom, de az intézetben mások foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel. Az Európai Gyógyszerkönyv rögzíti, hogy milyen vizsgálattal kell bevizsgálni, és melyik hatóanyagnak minimum és maximum mekkora lehet az a százaléka, ami alapján ez gyógyszerkönyvinek minősül – ami nincs benne, arra van külön szabályozás.
Természetesen mi is bevizsgáltatott illóolajat használunk, de ezt laikus nem tudja megállapítani, ehhez műszeres vizsgálatok szükségesek.
Ezek az illóolajok kifejezetten drágák, hiszen sok növény kell az előállításukhoz, nehezebb kivonni, több időt is igényel. Ami a recept nélkül kapható, bevizsgált termékeket illeti: ezek esetében leginkább azt tesztelik, hogy tartalmaznak-e a negatív listán szereplő kártékony drogok közül valamit. Hatóanyag szempontjából viszont nagyon nagy eltérés lehet az egyes üvegcsék és termékek tartalma között, míg egy gyógyszerkönyvi minőségű illóolaj kis eltérést mutathat, garantálva ezzel a minőséget.
Miért pont ezzel kezdtél el foglalkozni?
Mert nagyon komplex. Családi indíttatásból és saját érdeklődési köreimet szerettem volna vegyíteni a kutatási témámban. Nagyon szeretem az analitikai kémiát, és ez a kutatás az illóolajokkal, éppen ezzel is kezdődött. Sok minden érdekelt, és ebben tudtam mindet ötvözni.
Azt miért tartod fontosnak, hogy mások is kutassanak?
Sokan nem merik megtenni az első lépést, ami engem arra sarkallt, hogy segítsek. Meggyőződésem, hogy sok rendkívül tehetséges ember van, de nincs mögöttük támogató háttér, olyanok, akik buzdítanák arra, hogy megtegyék a legelső lépést. Pedig
a tehetségek felkarolása nem csak az egyén sikerei miatt fontosak, hanem az egyetemnek is.
A Gyógyszerésztudományi Kar ráadásul a közelmúltban vált önállóvá, kicsi a tanári kar, így szerintem nemcsak a gyógyszergyáraknál való későbbi elhelyezkedésben, hanem akár az akadémiai pályán is óriási előnnyel indul az a hallgató, aki még a tanulmányai alatt elkezdett önállóan kutatni. Egyébként azt gondolom, ez személyiség kérdése is.
Bekerültem a TDK bizottságba, ami nagyon jó lehetőség volt arra, hogy a tudománnyal és annak megszerettetésével tudjak foglalkozni. Ezenkívül a Cholnoky Szakkollégiumnak is vezetői tagja vagyok, ott is tudományos munkát népszerűsítjük, személyesen szoktam mindenkivel beszélgetni, hogy felismerjék a leendő kutatási témájukat. Ez az út vezetett oda, hogy a szakkollégium Szinapszis hallgató-mentora lehetek, és van is két mentoráltam, akik szerencsére mindketten a gyógyszerészet iránt érdeklődnek.
Úgy tudom, részt vettél a Szakkollégiumi Fórum megszervezésében is.
Az egyetemen 17 szakkollégium van, de mind alapvetően viszonylag kevés, 20-40 tagot számlál, s legtöbbjüket nyilvánvalóan a szakma és a kutatás érdekel. Szerintem a szakkollégium olyan kis közösség, ahol támogató háttérre, barátokra és szakmai közegre lehet lelni. Mindenki segítőkész és vannak közös célok.
Mindig szerettem volna egy olyan csapathoz tartozni, aminek a tagjaival lehet a tudományról is, de nem csak arról beszélni.
Arra is büszke vagyok, hogy a Cholnoky tagjaival tudunk akár bált, akár gyógyszergyár-látogatást szervezni, széles spektrumon tudunk együtt dolgozni, ami nagyon jó szerintem. A Szakkollégiumi Fórummal viszont az volt a cél, hogy a többi szervezettel közös problémákat meg tudjuk beszélni. A Szakkollégiumi Nyíltnapon minden szakkollégiumot képviselt valaki, aki elő is adta a saját kutatási témáját, és érdekes volt, hogy a különböző tudományterületekről érkezők gond nélkül meg tudták egymással értetni magukat. Középiskolásokat is meghívtunk, hogy hadd lássák, milyen lehetőségeik vannak, ha a PTE-re jelentkeznek. Ami engem illet: jövőre végzek majd, és még nem döntöttem el, hogyan folytatom. Vonz a PhD, de tavaly lehetőségem nyílt egy francia gyógyszertechnológiai- és biotechnológiai ipari csoportnál végezni a gyakorlatomat, s bevallom, annyira tetszett, hogy el tudnám képzelni a jövőmet az iparban is akár.
