Kutatás, jog, közgáz, OTDK, pályázatok, társasági élet - nem rossz, mi? Biró Zsófia nem képes megállni és nem is hajlandó. Olvassátok!
A közgazdaságtan és a jog is érdekelt. Így történt, hogy a PTE Állam- és Jogtudományi Kar osztatlan nappali jogász szakára járok, s emellett annyi tárgyat vettem fel a közgazdaságtan modulból, amennyit csak lehetett. Ami ezek közül nagyon megfogott, az a vezetés szervezés volt, tehát mindenképpen menedzsmentes irányba fogok menni a közgázon.
Már számolgattam: ha minden kurzust elismertetek, amit eddig ott elvégeztem, akkor körülbelül másfél év alatt megvan a közgáz is a jog után.
2017 júniusában végzek az ÁJK-n, utána befejezem a KTK-t és nem titkolt vágyam a PhD a Jogtörténeti Tanszéken. Ha sikerül felvételt nyernem a doktori iskolába, akkor a közgáz befejezését és a doktorit akár egyidőben is sikerülhet elvégeznem, és egyszerre meglesz a kettő.
Ez iszonyatosan sok energiát emészthet fel. Hogy csinálod?
Kezdetben azt hittem, hogy nem is lesz fárasztó, mert elég teherbíró vagyok - ezt egyébként főleg a szüleim folyamatos ösztönzésének köszönhetem: általános iskola harmadik osztályától kezdve minden létező versenyre elküldtek, elsősorban nem azért, hogy eredményt érjek el, hanem hogy meglegyen az élettapasztalatom. Hetedikben még izgultam egy angol szódolgozaton, de azóta semmi.
Na ne!
Na jó, még két olyan szigorlatom volt, ami miatt gyomorgörccsel ébredtem, de szerencsére rám tényleg nem jellemző a vizsgadrukk.
Mit szólnak ehhez a csoporttársaid, a barátok?
Abból kiindulva, hogy te mennyi mindent csinálsz, szerintem ugyanazt, mint nálad:
„ jó ég! hogy bírod?”
Talán idén értem el arra a szintre, hogy úgy éreztem, elértem a tűrőképességem határaihoz, de nyomom tovább.
Biztosan van egy háttérembered vagy plusz két kezed!
Édesapám az, aki folyamatosan intézi a család ügyeit, és amellett még 365 dolgot csinál. Szerintem tőle örököltem ezt a koordinációs adottságot. Osztódni viszont sajnos nem tudok, pedig milyen jó lenne!
A nagy kérdés: szociális élet és tanulás?
Pécsi vagyok, sokkal könnyebb így a tanulás, egyedül a buszközlekedés nehezíti meg a dolgom. Így nem egyszerű időben bejutni az egyetemre.
A keddi buliknál jobban szeretem, ha összejövünk a koliban, társast viszek, felbontunk egy bort és közben elszórakozunk. A többieken is azt látom, hogy milliószor jobban érzik magukat, mintha elmennének fél tízkor alapozni, majd fél kettőkkor beesnének az Estbe. Mert kövezzenek meg, de én úgy érzem, hogy egy buli elkezdődhetne már 11kor is, hogyha ez mindenki számára bevett szokás lenne.
A történelem és a jog a te szemléletedben hogy kötődik egymáshoz?
Szerintem a megismerés szempontjából a múlt néha fontosabb, mint a jelen vagy a jövő. A jog esetében például minden a jogtörténetből indul ki: a római jog alapjai nélkül esély sem lett volna arra, hogy a mostani jogtudományok kivirágozhassanak. Úgy gondolom, a való életben is el kell gondolkozni azon, hogy mi történt a múltban és abból kiindulva hogyan lehet a jelent jobbá tenni. Az egyik kedvenc korszakom az Anjouk kora, amikor a gazdaság, a haditechnika a csúcson volt Magyarországon. Valamit akkoriban nagyon jól csináltunk, viszont 1526. óta a rendszerváltásig zuhanó tendenciát mutatunk.
Úgy érzem, az Anjouk korát kéne megérteni, elemezni, modernizálni és megpróbálni alkalmazni.
Két éve ez a kutatási témám is, Dr.Béli Gábor tanár úr a mentorom.
Úgy tudom, ezen belül a fiúsítás a témád. Mi ez pontosan?
A tradicionális magyar öröklési jog szabályai szerint csak férfi örökölhetett. Károly Róbert meg akarta szilárdítani a hatalmát, ezért és úgy döntött, hogy kegyeltjeinek ad egy kedvezményes lehetőséget: ha férfi örökös nélkül halna ki egy család és így a föld tulajdonjoga visszaszállna a királyra, akkor ő egy női rokont öröklési jogi szempontból férfivá nyilvánít. Az első és egyetlen fiúsító oklevelét 1332-ben adta ki Károly Róbert, az állt rajta:
„Margit úrasszonyt atyja örökségében”igazi” ( vagyis férfi) örökössé tesszük meg”
Így a családban maradhatott a vagyon. Utódja, Nagy Lajos már rendszeresen alkalmazta a fiúsítás jogintézményét.
Úgy vélem, a fiúsításnak hármas szerkezete van. Előszöris az uralkodó lekötelezettre tesz szert azáltal, hogy kegyet gyakorol. Itt nem is feltétlenül a haldokló nemesre gondolok, hanem annak lánya és veje, illetve az ő leszármazottaik lesznek a lekötelezettek, hiszen birtokra tehetnek szert, s anyai ágról is örökölhetnek. Ennek révén akkoriban nagybirtokossá lehetett válni Magyarországon. A második vonatkozása az, hogy a vagyon a családban marad, a birtokok tulajdonjoga nem száll vissza az uralkodóra. Harmadrészt pedig a fiúsított nő azzal, hogy férfi jogokra tett szert tulajdonképpen jogilag egyszerre nő is és férfi is, tehát mindkét nemre vonatkozó jogok megilletik. Ráadásul még nemes is, ezért voltaképpen jogi szempontból csak az uralkodó áll felette. Utóbbi csak elméleti síkon működött, hiszen a gyakorlatban a 14-15. században női emancipációról szó sem volt. Például egy fiúsított nemes nőnek joga lett volna csatlakozni az országgyűléshez, de eszükbe sem jutott: ott a férj képviselte az nő jogait.
Mik a tervek a kutatással a továbbiakban?
Az Anjou korral továbbra is foglalkozom: a következő OTDK kutatásom Az út az örökös királyságig címet viseli. Itt azt vizsgálom, hogyan jutottunk el a királyválasztástól a nyugati típusú uralkodói szerződésekig, hogyan ütközött össze az uralkodó és nemesség érdeke az ország vezetésével kapcsolatban.
Az egyes királyaink 1301-1687 között vajon ténylegesen legitim uralkodók voltak? Vajon betartották-e a legitim uralkodáshoz szükséges szabályokat?
Ez is az Anjouktól indul. Károly Róbert volt az első, aki kijelentette, hogy Szent Lászlótól kapta a legitimitást, és a szent koronaékszereket viseli. A Szent korona- tan lényege, hogy attól király a király, ha Székesfehérváron az esztergomi érsek a szent koronázási ékszerekkel megkoronázta. Károly Róbert ezt mindenképpen be akarta tartatni és biztosra ment: háromszor koronáztatta meg magát, mire minden kritériumnak megfelelt. Ő a legkirályabb király! (nevet) Úgy tervezem, hogy a PhD-témám is az Anjoukhoz fog kapcsolódni.
A teljes interjú az UnivPécs február 8-án megjelenő lapszámában olvasható!
