Milyen gazdaságélénkítő hatása van a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi ösztöndíjprogramjainak? címmel tartott sajtótájékoztatót a PTE október 6-án a PTE Szenátusi Tanácstermében, melyen Pacsay-Tomassich Orsolya – a Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkár, Miseta Attila – a PTE rektora és Mészárosné Császár Zsuzsanna – a PTE Természettudományi Kar egyetemi docense szerepelt.
„A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése win-win szituációt eredményezett az itt tanuló diákok és a külföldiek számára is – mondta Pacsay-Tomassich – ez egy közép és hosszútávú hatás, amelyet – például a Stipendium Hungaricum –a fejlődő országokra kifejt. Az itt tanuló diákok európai szintű felsőoktatást kapnak, hazatérve gyarapíthatják országukat, hozzájárulhatnak az elmaradott régiók fejlődéséhez. Az ösztöndíjprogramok rövidtávú gazdaságélénkítő hatással bírnak – mondta a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkár – mert az a pénz, amit ezek a diákok elköltenek, az itt marad az országban, ezáltal lokális és regionális, országos szinten is mérhető gazdaságélénkítő és fejlesztő hatást gyakorolnak.”
A PTE rektora megjegyezte, hogy egy évtizede készült az egyetemen egy tanulmány, melyből kiderült, hogy az akkoriban helyben tanuló külföldi diákok egyetemi befizetése mellett – amely négy milliárd Forintos összeget jelentett – több mint még egyszer akkora összeget hagynak itt – a lakhatásért, vásárlásért, közlekedésért… Miseta Attila kiemelte a Stipendium Hungaricum Program fontosságát, mely megtérülő tudásexport, amely a továbbiakban is fejlesztendő, például a magyar diaszpóra irányába.
Minden harmadik stipendiumos hallgató még egy önköltséges hallgató bevonzását jelenti az országba – szólt hozzá a rektor által elmondottakhoz az államtitkár, s azt is kiemelte, hogy 25 milliárd Ft-os összeget hagynak Magyarországon a SH-s hallgatók a gazdaság különböző szektoraiban. Majd elmondta, hogy a PTE-t is érinti majd a most induló Felsőoktatási Diaszpóra Ösztöndíjprogram, a már most is működő határon túliakra fókuszáló ösztöníjak mellett.
M. Császár Zsuzsanna röviden ismertette az itt tanuló külföldi diákok költéseit vizsgáló országos kutatását, melyet tízen végeztek többféle módszerrel. A docensasszony kiemelet, hogy az ország felzárkózott a kutatással a nagy, egyetemistákat fogadó országokhoz, amelyek ezeket az adatokat évente számolják hasonló módszertannal. 40 felsőoktatási egyetemen érték el a hallgatókat a kutatók. 160 fölött van a küldőországok száma, 110 az önköltséges, a Stipendiumosnál 70 ország került be a körbe. A számok tükrében
egy itt tanuló diák havi költése 281 ezer Ft
(megélhetés, turisztikára szánt, fogadott vendégekre, és eseti beruházásaik). Összesen 180 milliárd Forint marad a nemzetgazdaság kasszájában az itt tanuló külföldi diákoktól. A hallgatók nagyrészt lakhatásra költik a pénzüket, a kiskereskedelem került a második helyre (kivéve a stipendiumosok első évét, amikor kollégiumban laknak. Az itt tanulók motiválják a hazai turizmust, az ún. láthatatlan turizmust, mert nem szálláshelyeken szállnak meg a vendégeik, hanem náluk. A regionális fejlődésre is hatással vannak,
Baranya esetében 1, 04%-kal járulnak hozzá a GDP növekedéséhez.
Országosan 20 ezer főt foglalkoztatnak a diákok, az állam közvetlen bevétele 10 milliárd Forint ÁFÁ-t jelent évente. A kutatás azt is vizsgálta, hogy regionális szinten – és Pécsett is - még mindig jobban kell a tömegközlekedésre figyelni, a környezet tisztaságára, mert ezek a diákok a mi nagyköveteink külföldön. Amit itt látnak, azt viszik hírként Magyarországról – fejezte be kutatása ismertetését M. Császár Zsuzsa.
