Immár harmadik alkalommal rendezte meg a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete az országos csemegeszőlő kiállítást, amihez ezúttal is társult egy verseny, ahol legszebb fürtöket és legfinomabb bogyókat is díjazták. A szentmiklósi birtokra idén is több százan látogattak el, profik és hobbitermesztők, de szőlőfogyasztókból sem volt hiány, ez a nap is azt mutatta, van érdeklődés a magyar csemegeszőlők iránt.
„Ez óriási és magja sincs!”
„Anya, ennek a szőlőnek tényleg vattacukor íze van!”
„Az ánizs tényleg ánizsízű???”
„Straszenskij vagy ararát ízlett jobban?”
Kicsi és nagy, fehér és kék, rózsaszín és csíkos, édes vagy savanykás, magos vagy magtalan, gömbölyű vagy hegyes, golyóforma vagy szilványi, száz jelző is kevés volna leírni azt a szőlőkavalkádot, amit a III. Országos Csemegeszőlő Kiállításon és Versenyen tapasztaltunk a tizenhét kiállító standját bejárva. A Szentmiklósra kilátogatók között fülelve azt tapasztaltuk, a szőlőt mindenki szereti, de ezt a fajta sokszínűséget még csak kevesen tapasztalták.
Hazai és nemzetközi viszonylatban is megfigyelhető, hogy a csemegeszőlő fogyasztás egy főre jutó éves mennyisége folyamatosan növekszik.
Napjainkban a fogyasztás nagy része importból származik, a jelenlegi termőterületünk 1000 hektár körül van, ugyanakkor a teljes hazai fogyasztás jeletősen nagyobb, annak ellátására legalább 14 000 hektár csemegeszőlő-ültetvényre lenne szükség. Szerencsére a szőlőtermesztők is felismerték a piaci lehetőséget és sokan telepítenek új ültetvényeket, vagy akár borszőlőt oltanak át csemegére.
„Nagyon fontos eseményt szerveznek itt már harmadik éve, ahol a különleges és finom magyar csemegszőlőket termesztők találkozhatnak egymással, szakmai tapasztalatokat cserélhetnek, de emellett a fogyasztók is megjelennek, így a gazdák közvetlen kaphatnak visszajelzéseket. Bízom benne, hogy az ide kilátogatók izgalmas és jó ízélményekkel gazdagodnak és ezentúl még többször keresik majd a piacokon vagy az áruházi polcokon a magyar csemegeszőlőt. Kétségkívül olyan gyümölcs ez, aminek nagy része még importból érkezik, de látjuk a trendeket és szerencsére egyre többen fordulnak az agrárium egészéhez képest nagyon pici, ám azt fontos értékekkel színesítő csemegeszőlő-ágazat felé” - mondta el dr. Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár.
A fogyasztói igények nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is változtak, egyre kifinomultabbak lettek, az új trendek kizárólag magas minőségi elvárások mentén alakulnak.
„Nagyon nagy érdeklődés övezi már több éve nem csak a rendezvényt, hanem egyáltalán a csemegszőlőt, aminek nagyon örülünk. A csemegeszőlő termesztés sikeressége, jövedelmezősége főként a termésbiztonságon alapul, amelynek legfontosabb pillérei a szőlőfajták, másnéven a genetikai alapok.
A kutatóintézet génbankja, illetve a korszerű nemesítési eredmények, a borszőlő fajtákhoz hasonló módon, a csemegeszőlő fajták esetében is jelentős sikereket hozhatnak.
Szerencsére egyre többen érdeklődnek új telepítések, új fajták felől, nagyon sokan jönnek el évről-évre a bemutatónkra vagy kifejezetten a mai kiállításra is az ország minden szegletéből érkeztek kiállítók és vendégek, érdeklődők is” - nyilatkozta dr. Teszlák Péter a PTE SZBKI kutatási igazgatója.
A csemegeszőlő iránt érdeklődő profik és hobbisták a több tucatnyi kiállított fajta kóstolása mellett szakmai előadásokat hallgathatott meg. Olyan aktuális kérdésekkel foglalkoztak, mint a csemegeszőlő ágazat támogatási lehetőségei és kihívásai, a klímaváltozás hatásai a szőlőtermesztésre, a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok bevezetése, valamint az innovatív termesztési módszerek és fajtaválaszték fejlesztése. A meghívott szakértők bemutatták a legújabb kutatási eredményeket, és átfogó képet nyújtottak arról, hogyan alkalmazhatók ezek a gyakorlatban a hazai szőlőültetvényekben.
Külön hangsúlyt kapott az újfajta rezisztens szőlőfajták bevezetése, amelyek segítenek csökkenteni a növényvédelmi költségeket és növelik a termésbiztonságot a változó környezeti feltételek mellett.
Emellett a szombati rendezvényen a kiállítás mellett verseny is volt, ahol többféle kategóriában (legszebb fürt, legnagyobb fürtméret, legnagyobb bogyóméret - magvas, és magvatlan fajták -, legfinomabb íz) keresték a kiemelkedő terméseket.
Legnagyobb fürt kategória
I. Lázár György és János 2,5 kg-os Krasza balog fajta.
II. Kun és Fodor Szőlő 2,35 kg Rizamat
III. Bukovics János 2,05 Kismis Heliodor
Legnagyobb magvas bogyó:
I. 27,3 gramm Papp György Monarch
II. 26,2 gramm Bukovics János Preobrazsenyije
III. 25,7 gramm Lujdort Tibor Kesa 1.
Legnagyobb magvatlan bogyó:
I. 16,1 gramm Lujdort Tibor Avatar
II. 11,2 gramm Bukovics János Dolgos Dani
III. 10,1 gramm Dr. Bakonyi László Marquis
Legjobb íz
I. Lázár György Landis
II. Kun és Fodor Csilla
III. Mucsi Ferenc Ararat
Közönség díj
Lujdort Tibor
Junior díj
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Eger
