close
CímlapEgyetemi életMesszire látott

Messzire látott

2022. december 12.

Milyen örökséget hagyott hátra dr. Diófási Lajos, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet egykori igazgatója? Ezt járta körbe december 8-án, a Szentmiklós-hegyi Kísérleti Telepen a professzor halálának tizedik évfordulója apropóján rendezett emlékülés. A PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének és az MTA PAB Agrártudományok Szakbizottságának együttes szervezésében az emlékülést követően alakult meg az MTA PAB Szőlészeti és Borászati Munkabizottsága.

Dr. Diófási Lajos hosszú ideig vezette a Kutatóintézetet, meghatározó szerepet töltött be a Pannon Borrégió szőlészeti és borászati fejlesztésében és egyben az MTA Pécsi Területi Bizottsága Agrártudományok Szakbizottságának elnöke volt. Az emlékülés során felelevenítették azokat a kutatási témákat, amelyeknek nagy jelentőséget tulajdonított, és amelyek napjainkban is aktuális kérdésnek számítanak.
“Összefoglaló műve A minőségi borszőlőtermesztés tudományos alapjai című kötet. Leginkább a művelési módokban hozott változást: nagyobb tőkeformákat, új támrendszereket és metszésmódokat vezetett be. Szüreti és metszési bemutatói tömegeket vonzottak, partnergazdaságok számára külön is szervezett ilyen eseményeket. Mindenki odafigyelt a szavára” - szögezte le dr. Teszlák Péter.
“Ma már természetes a számunkra, de Diófási professzor volt az, aki

megkövetelte, hogy a  Szentmiklósi telepen a meteorológiai mérések folyamatosak legyenek. Emiatt áll ma 70 éves adatsor a rendelkezésünkre!

Ez a klímaváltozás miatt is fontos, a professzor is figyelte az aszályos időszakok változását, és már akkor felismerte, hogy ez egy növekvő, veszélyes folyamat” - mondta el az SZBKI kutatási igazgatója. “Nyugdíjazása után heti rendszerességgel telefonált, elkérte a meteorológiai adatokat, és mindig hozzá is fűzött valamilyen értékes, tapasztalati véleményt” - emlékezett dr. Teszlák Péter. A későbbiekben az is elhangzott, hogy Diófási Lajos mindig azt mondogatta:

“Nincs rossz idő, csak rosszul öltözött ember.”

“A szőlőtermesztést rendszerszerűen kezelte” - kezdte sorolni Diósfási professzor újításait Tartamkísérletek szerepe a fenntartható és a klímaváltozáshoz alkalmazkodó szőlőtermesztésben című előadásában dr. Csikászné dr. Krizsics Anna, tudományos főmunkatárs, majd hozzátette: “Előremutatónak számított, hogy az akkoriban elsődlegesen fontosnak tartott nagy mennyiségű termés elérése mellett ő a versenyképes, a minőségi, a fenntartható felé fordult. Ezek ma kulcsszavak a szőlőtermesztés kapcsán. Talajvédelemmel is foglalkozott, illetve felismerte a rezisztens fajták jelentőségét, kutatásokat is indított e kapcsán.” A professzor felismerte azt is, hogy a termelőket is be kell vonni a kutatásokba, vagyis olyan megoldásokkal, innovációkkal kell előállni, melyekkel a termelők azonosulni tudnak.

“A kutatás annyit ér, amennyit hasznosítani lehet belőle”

- idézte egykori felettesét dr. Csikászné d. Krizsics Anna.
A családi kötelékeket Diófási Orsolya taglalta előadásában: a hölgy nagyapjának a testvére volt “Lajos bácsi”, akinek jegyzetei alapján komplett ültetvényeket újított meg és hozott létre. “A Szekszárd környéki gazdák mindig jószívvel emlegetik őt,  és azt gondolom, ahhoz, hogy a gazdák segítenek vagy befogadtak maguk közé, a nevemnek is köze lehet” - mesélte a ma már több ültetvényen gazdálkodó Diófási Orsolya, aki az SZBKI-val is tartja a kapcsolatot, nemcsak tanácsokat kér és kap, de a természetközeli műveléssel is próbálkozik, például a sorok közé ültetett gyógynövényekkel.

Az MTA PAB Agrárbizottságának tevékenysége, Dr. Diófási Lajos, mint előd címmel tartott előadást dr. Holló Gabriella, az MTA PAB Agrártudományok Szakbizottságának elnöke. Az emlékülés ötlete is neki volt köszönhető.

“Személyesen már idős korában ismertem meg Diófási professzort, de a híre megelőzte” - mesélte dr. Holló Gabriella. 1985-ben az MTA PAB-ot Flerkó Béla vezette, alelnöke volt Diófási Lajos. Munkásságának ázsióját jelzi az is, hogy a mandátuma lejártakor tiszteletbeli elnökké választották. A PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének és az MTA PAB Agrártudományok Szakbizottságának együttes szervezésében

az emlékülést követően alakult meg az MTA PAB Szőlészeti és Borászati Munkabizottsága.

Harka Éva

Harka Éva

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni