close
CímlapEgyetemi életDrónok a parlagfű kiszűrése és a járműforgalom szolgálatában

Drónok a parlagfű kiszűrése és a járműforgalom szolgálatában

Néhány éven belül drónok szűrhetik ki a mezőgazdasági területeken virágzó parlagfüvet, de a gépi látást már most is használják történelmi helyszínek felkutatására vagy műemlékvédelmi épületek felmérésére. A gépi látás ma még nem is sejtett távlatokat nyithat meg a tudományban azáltal, hogy a mozgókép alapú adatgyűjtés és annak kiértékelése egy gép általi működést indít el. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) jelentős kutatások zajlanak a gépi látás mezőgazdasági hasznosítására, hamarosan pedig a Zalaegerszegen megépített, a hazai járműipari kutatás-fejlesztési kapacitások erősítését szolgáló járműipari tesztpályával (ZalaZone) végeznek közös vizsgálatokat szenzorika, képfelismerés, automatizálás területeken. Az itt telepített korszerű smart környezet jelentősen előmozdíthatja a karon zajló drónos kutatásokat. Az erről szóló együttműködést a közelmúltban kötötte meg a pécsi egyetem és az Autóipari Próbapálya Zala Kft.

A mindennapi élet szinte valamennyi területét átszövi az informatika, ám a kutatók továbbra is keresik, hogy még milyen módon fordíthatnák az emberiség javára e tudományt. A PTE MIK-en évek óta zajlanak a jel- és a képfeldolgozással kapcsolatos kutatások, amelyek a különböző rendszerek komplexitása révén már a mesterséges intelligencia irányába mutatnak. Azt vizsgálják, hogy a számítógépek, kamerák és egyéb szenzorok miként képesek felfedezni, követni, észrevenni bizonyos célobjektumokat, illetve felismerni ezek valamilyen interakcióját, majd lekövetni a mozgásukat. A képi adatok ilyen mélységű feldolgozása már valós idejű reakcióra is lehetőséget ad, így működik például az összes önvezető jármű. Az, hogy vizuális információkra támaszkodnak ezek az eszközök, maga jelenti a gépi látást.

A karon 2012-ben kezdtek behatóbban foglalkozni drónokkal, először a Breuer Marcell Doktori Iskolához kapcsolódóan műemléki épületek felmérését, bejárását végezték e szerkezetekkel. Az ott szerzett tapasztalatok indították el a kutatókat arra a kérdésre való válasz megkeresésére, hogy miként lehet ezeket az eszközöket biztonságos mérőplatformként üzemeltetni, azaz meghatározott módon navigálni, és a méréshez szükséges ideig egy helyben tartani. Azt is vizsgálták, hogy az egyes feladatokra milyen drónok alkalmasak és meddig képesek repülni egy huzamban. Majd a kutatások az agrárium irányába fordultak, az egyik irány a parlagfű detektálásával kapcsolatban bontakozott ki, hiszen az allergiát kiváltó növényt érintően jelenleg a mezőgazdaságban az egyik legfontosabb kérdés az, hogy miként lehet pontosan felismerni a magasból. Az ilyen jellegű felméréseket a mai napig helikopterrel végzik, amely személy- és költségigényes, ráadásul jelentős mértékben függ az időjárási viszonyoktól. Ezt nagyon jól ki lehetne váltani drónokkal, oly módon, hogy a berendezés felismeri, hol található parlagfű, odarepül, felvételeket készít, esetleg térképet is összeállítana a parlagfüves területekről és azok állapotáról. A kihívást egyelőre a növények levegőből való felismerése és detektálása, valamint a drónok repülési időtartama jelenti. Utóbbira a pécsi kutatók az üzemanyagcellában látják a megoldást, ilyen jellegű kutatások a világon is csak néhány helyen zajlanak.

Új irányt vehetnek a drónos kutatások a zalaegerszegi járműipari tesztpályával való együttműködés elindításával. A ZalaZone tesztpálya a pécsi kar autonóm robotjainak és autonóm drónjainak működés közbeni kipróbálására teremt kiváló lehetőséget. A korszerű infrastruktúra ugyanis biztosítja, hogy kamerákkal és egyéb szenzorokkal kövessék a járműveket, mivel a környezetbe egy olyan felügyeleti rendszert építettek be, amely előreláthatóan a jövő városaiban is meglesz. A jövőben várhatóan a drónok is szerepet kapnak a városok, az épületek felügyeletében, mint ahogy a forgalmi helyzetek, a forgalmi dugók figyelését is részben ilyen berendezésekkel oldják meg. A drónok által rögzített információk akár a forgalomirányítást is befolyásolhatják, például a forgalom gyorsabb haladása érdekében online akár rövid időre is át lehet velük programozni a jelzőlámpákat. Ezek szimulálására és tesztelésére kiváló körülmények adódnak a zalaegerszegi pályán.

Medvegy Gabriella, a PTE MIK dékánja

„Regionális műszaki képzőhelyként nem maradhatunk ki a Zalaegerszegen elindult innovációs folyamatokból, hiszen az ezekhez kapcsolható mérnök szakmák portfóliónk gerincét alkotják. A legkézenfekvőbb lehetőséget az induláshoz a duális képzési forma nyújtja, de szakdolgozati témák egyeztetése is zajlik. A karon zajló drónos kutatásainkat is nagyban előre mozdíthatja ez az együttműködés, hiszen a légi közlekedés e formája körül is önálló döntéshozásra képes eszközök fejlődnek, mellyel a ZalaZone szintén foglalkozik” – foglalta össze a közös pontokat Medvegy Gabriella, a PTE Műszaki és Informatikai Karának dékánja.

Kottász Gergely

PTE sajtóreferens

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni