Ha beleszámoljuk a két online Magyar Nyelv és Kultúra Nyári egyetemet is, akkor ez már a huszonharmadik, ha nem, akkor csak a 21-diket rendeztük meg a PTE-en – mondta Dr. Pelcz Katalin PTE ÁOK Nemzetközi Oktatási Központ Magyar Programjának vezetője.
A nyári egyetem néhány résztvevőjével beszélgettünk, megkérdeztük, milyen céllal tanul magyarul:
Stein – belga származású, Norvégiában élő délszláv tanár, általában irodalommal foglalkozik, érdekli a közép-európai irodalom, sok érdekes kapcsolatot fedezett fel a délszláv és a magyar irodalom között, ezért kezdett magyarul tanulni.
Ukrajnából, Kárpátaljáról érkezett Viktor, aki ukrán és magyar származású, Magyarországra szeretne átköltözni, ezért a feleségével együtt tanulnak magyarul – bár különböző csoportban, ők már negyedszer vesznek részt a PTE nyári egyetemén.
Helena Lengyelországból érkezett, magyar szakon végzett, ő felfrissíteni szeretné a tudását.
Paul angol származású, de Brüsszelben élő fordító az EU alkalmazásában. Magyarról is fordít, egyrészt azért van itt, hogy elmélyítse a tudását, másrészt a város szépsége miatt.
Johanna Lengyelországból érkezett, visszatérő vendége a Nyári Egyetemnek, jobban szeretné érteni a magyar irodalmat.
Martina Szlovéniában magyar-német szakon tanul, a szókincsét szeretné bővíteni.
Robert amerikai, tíz évvel ezelőtt magyar barátnője volt, akkor komolyan tanulta a nyelvet, most újra egyetemre jár, a történelmi kutatásaiban szeretné használni a nyelvet.
Jarek Lengyelországban él, azért kezdett magyarul tanulni, mert pár éve egy barátja ösztönözte, közben megtetszett neki a magyar nyelv logikája, mert annyira eltér a többi európai nyelvtől. Josef osztrák, de az USA-ban él, fejleszteni szeretné a tudását, mert a magyar történelem és irodalom érdekli.
Hogyan szervezitek meg a nyári egyetemet?
Dr. Pelcz Katalin: A nyári egyetem szervezése akkor indul, amikor az előző évit lezártuk. Első lépésként a diákok értekelőlapjait összesítjük, ami alapján szeptemberben leszűrjük a tapasztalatokat és előkészítjük a következő éves programot. A programtervezethez pályázatot is kell írnunk, hogy a leendő diákok kaphassanak ösztöndíjas helyeket, amelyeket a Tempus Alapítványnál pályázhatnak meg. A pályázaton kívül önköltséges diákjaink is vannak. Idén 65-en tanulnak nálunk 26 országból.
A pandémia előtt többen voltak?
Igen, akkor általában százan. Idén kevesebb ösztöndíjas helyet is kaptunk, és kevesebben is jelentkeztek, az arány nagyjából mindig 50-50% környékén van.
Milyen volt az online-nyári egyetem?
Az teljesen más világ. Érdekes, hogy az egyik diák Japánban, a másik pedig Kanadában ülhet a számítógépe előtt. Ha partner a diák, akkor sokat lehet tanulni, még barátságok is szövődhetnek, de azért mégis a gép előtt kell ülni napi 6-8 órát. A Pécsen eltöltött idő sokkal többet ad diáknak, tanárnak egyaránt. Ugyan itt is ülnek hat órát a teremben a hallgatók, de nem hiányoznak a közös kirándulások, együtt táncolhatnak, tematikus sétákat tesznek, közösen táncolnak vagy kézműves foglalkozásokon vesznek részt, de van ritmusklub, filmklub…
Mit jelent az, hogy ritmusklub?
Sokkal nagyobbra értékeled annak a nyelvi tudását, akinek jó a kiejtése. A kiejtés folyamatos fejlesztése az órákon is hangsúlyos szerepet kap, emellett több délutánt arra szántunk, hogy a kiejtést zenével, verssel együtt tovább csiszoljuk.
Milyen a filmklub?
Egy tematika tartja össze a filmeket, amelyeket kontektusba helyezünk, majd beszélgetünk róla. Az idei évben Kolos Lilla vezette a filmklubot, kortárs magyar filmek közül válogatott. Idén például a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre c. filmet nézik meg a hallgatók.
A Nyári egyetem hallgatóiból milyen csoportokat lehet létrehozni? Eltérő tudásalappal, 26 országból érkeztek ide.
Szintfelmérő segítségével keressük meg a megfelelő csoportot mindenkinek. A szintezést az Európai Referenciakeretet használva végezzük, amit követ a MagyarOK tankönyvcsalád.
Mennyire vannak visszatérők?
Abszolút. Vannak szép történeteink is. A kedvencem, egy belga diákunk, aki a legelső Nyári egyetemünkön volt velünk először, majd 20 éves szünet következett, s már édesapaként, régió egyik kutatójaként jött vissza hozzánk tanulni. Van, aki úgy tér vissza, hogy a következő éveben kollegáját is elhozza.
Valóban nehéz a magyar nyelv?
A munkánkat megnehezíti az a sztereotípia, hogy a magyar nyelv olyan nehéz, hogy senki nem tudja megtanulni. Olyat is hallottam már, hogy: „Miért tanulsz magyarul, olyan nehéz, hogy kihullik tőle a hajad!”
Ez tévedés,
a magyar nyelv pont úgy megtanulható, mint bármely más nyelv, csak az elején több mindent kell megjegyezni és kombinálni.
A végelszámolásnál minden nyelv nagyjából ugyanakkora erőfeszítésbe kerül, a magyar az elején kihívás, az angol a középhaladó szinttől. A magyar nem megúszós nyelv, itt az elején kell beletenni a munkát.
Azzal, hogy a kortárs magyar kultúrát is megismeretitek a hallgatóitokkal, könnyebben eligazodnak, könnyebb használniuk a nyelvet?
Nagy hatással van a munkánkra az a kép, presztízs, amit a magyar kultúra hoz. Az aktuálpolitika is hatással van arra, mennyien jelentkeznek. A magyar hétköznapi kultúráról is sokat tanítunk, mit jelent például az, hogy késünk. Hogyan viselkedjünk, ha meghívnak minket egy kávéra…A nyelvórán túl is visznek magukkal élményeket a hallgatóink, borkóstolótól kezdve a túrázásig, múzeumlátogatásig … Ha elmegyünk egy borkóstolóra, előkészítjük a kirándulást. Több szinten feldolgozzuk az információkat, és a lehetséges beszélgetéseket, a nyelvi viselkedést is érintjük. Egy munkalapon kapják meg ezeket az anyagokat a diákok. A kulturális ismeretekbe az is belefér, hogy mondjuk a fröccs kultúrájának teljességét fogom megmutatni, milyen a hosszúlépés vagy a viceházmester. Ha sárkányhajózni megyünk, akkor előtte megkapják a tipikus instrukciókat, mire leérünk Orfűre, addigra megtanuljuk. Az órán a modellalapú oktatás módszertanát követjük, azon kívül pedig élményalapú oktatás eszköztárát használjuk.
