A népbetegségnek számító idült vesebetegségben szenvedők hazai számának pontosabb meghatározása, valamint hosszútávon ezen betegek egészségügyi ellátásának javítása érdekében kötött együttműködési megállapodást a Pécsi Tudományegyetem és az AstraZeneca hazai leányvállalata, amelyet dr. Miseta Attila rektor és Kuuno Vaher, az AstraZeneca Közép-európai klaszter igazgatója írt alá november 3-án a PTE Szenátusi termében.
Az idült vesebetegség (chronic kidney disease, CKD), mely sokáig nem okoz a páciensek által észlelhető tüneteket, a kifejezetten alattomos, aluldiagnosztizált kórképek közé tartozik, miközben az előrehaladottság függvényében akár 14-szeresére is növelheti a szív-érrendszeri károsodás kockázatát. Hazánkban eddig nem készült pontos felmérés az érintettek számáról, ezért az együttműködő felek kiemelt célja, hogy pontosítsák ezt, a jelenleg 1,5 millió főre becsült betegszámot.
„Rendkívül örülök, hogy ez a megállapodás eredményeket hoz a betegek, az egyetem és az egész ország számára”
– emelte ki dr. Miseta Attila az aláírást megelőző sajtótájékoztatón.
A CKD óriási terhet ró az egészségügyre
„Legfontosabb méregtelenítő szervünk a vese. Az idült vesebetegségben a mérgek nem távoznak, hanem jelen vannak a szervezetben, és súlyos, mérgezéses állapotot teremtenek. A betegség leggyakoribb oka a cukorbetegség és a magas vérnyomás. A jó hír az, hogy a CKD
elkerülhető, megelőzhető, kezelhető - ezért szűrni kell”
– magyarázta dr. Wittmann István professzor, a PTE Klinikai Központ Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum igazgatója.
A krónikus vesebetegség komoly népegészségügyi probléma, mely az ellátórendszerre és a társadalom egészére is hatalmas terhet helyez. A vesebetegségben szenvedők kezelése és gondozása ugyanis a legdrágább egészségügyi szolgáltatások közé tartozik. A végstádiumú páciensek ellátása a fejlett országok éves egészségügyi költségvetésének több mint 2-3 százalékát teszi ki, a kevésbé előrehaladott állapotú betegek gyógyítása, nagy számuk miatt, pedig ennek az összegnek a kétszeresét is elérheti. Fontos megjegyezni, hogy a CKD betegek nagy része szív- és érrendszeri betegségben hal meg, jóval azelőtt, hogy eljutna a dialízisig vagy transzplantációig.
Egyre több embert érint
Szinte észrevétlenül került a legveszélyesebb és a leggyakoribb népbetegségek közé az idült vesebetegség, az érintettek száma nemcsak Magyarországon, hanem világszerte meredeken emelkedik. Az ugrásszerű emelkedésben az életmódunkat és az egészségi állapotunkat számos területen befolyásoló civilizációs jelenségek állnak: a társadalmak elöregedése globális probléma, ahogy egyre több a magas vérnyomással, illetve a cukorbetegséggel élő ember is – utóbbi pedig az összes CKD-s eset több mint feléért felelős.
Sajnos azonban a lakosság körében továbbra is egy viszonylag ismeretlen betegségről beszélünk, amely gyakran úgy rombolja az érintettek szervezetét, hogy észre sem veszik, ezért pontos ismereteink sincsenek a valós betegek számáról. Pedig az idült vesebetegség esetében kifejezetten nagy jelentősége van a korai felismerésnek. A betegség ugyanakkor könnyen igazolható lenne, mert akinek a laboratóriumi vérvételi eredményén a vese működését jellemző ún. bGFR (becsült glomerulus filtrációs ráta) értéke 60 alatti, annál fennáll a betegség. „A diagnózis könnyű, de meg kell ismerkednünk ezzel a paraméterrel:
60 alatti GFR a hosszú élet titka!”
– hangsúlyozta dr. Wittmann István.
A meglévő betegadatbázisokból pontosítanák a betegszámot
Magyarország első egyeteme és az innovatív gyógyszergyártócég együttműködése éppen erre a problémára kíván megoldást nyújtani a PTE betegadatbázisának segítségével. A kutatást az teszi lehetővé, hogy
a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja Magyarország egyik legnagyobb egészségügyi szolgáltatója, amely évente egymillió-hétszázezret meghaladó esetszámmal több évtizede nyújt egészségügyi ellátást Pécs város, Baranya megye és a régió lakossága részére, így rengeteg adat áll a rendelkezésükre.
„Az AstraZeneca kiemelt figyelmet fordít arra, hogy Magyarországon a klinikai vizsgálatok minél nagyobb szerepet játsszanak, amely mind a betegek, mind az orvosok javát szolgálja. A vállalat új lehetőségeket lát a magyar adatbázis elemzés terén, különösen a PTE kiváló adatbázisa fog további segítségül szolgálni, hogy pontosabban megismerjük a krónikus vesebetegség előfordulását. Ezt tervezzük kiterjeszteni más terápiás területek irányába. A PTE vezető szerepet tud játszani e tekintetben, és az itt kialakítandó protokollok, betegutak a többi egyetem és az egész ország számára például szolgálhatnak, illetve a nemzetközi kutatásokat is elősegíthetik jövőbeni új gyógyszerek fejlesztése érdekében”
– ismertette a vállalat célját, jövőbeli terveit Kuuno Vaher, az AstraZeneca Közép-európai klaszter igazgatója.
A PTE és az AstraZeneca szakemberei a projekt során a meglévő adatok segítségével azt fogják összehasonlítani, hogy hányan voltak az elmúlt években olyan betegek, akikről a laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy idült vesebetegségben szenvednek (a laboratóriumi vesefunkciós adatuk, bGFR <60 ml/min/1.73m2), és hányan olyanok, akiket a valós orvosi dokumentációban rögzítettek, mint krónikus vesebeteg. Amennyiben jelentős eltérés található a laborértékek alapján diagnosztizált és a valósan az orvosi dokumentációban rögzített diagnózisok között, az még inkább alátámasztja, milyen fontos a szűrés, és az egészségtudatosság, az edukáció.
Az adatbázis elemzéses módszert a későbbiekben hasonló betegségek vizsgálatára is használják majd. A két fél együttműködésének további célja tudományos konferenciák szervezése és helyi kezelési protokollok kialakítása, valamint a betegséggel kapcsolatos figyelemfelhívó aktivitások, oktatás szervezése is.
