A digitális oktatásra való átállás miatt a különböző online platformok kiemelt szerepet játszanak az életünkben, ezért különösen fontos az akadálymentesítés ezen a téren is. A PTE BTK-n szociális munka szakot végzett Rauch Róbert a Kancellária IIIG Desktop Üzemeltetési Csoport munkatársa, a maga nemében egyedülálló, magyar nyelvű oktatóanyagot készített látássérültek részére a Teams, Moodle és Neptun rendszerekhez, hogy a mindennapi eligazodásukat megkönnyítse. A legutóbbi alig két hete készült el, máris számos pozitív visszajelzés érkezett, valamint az ELTE is jelezte, hogy szívesen átvenné az információs segédletet.
Mióta dolgozol a PTE-n? A munkád része, hogy online platformokról oktatóanyagokat készítesz?
Már kicsivel több, mint egy éve dolgozom az Informatikai és Innovációs Igazgatóságon. Az egyik fő tevékenységem az egyetem látássérült polgárainak, elsősorban hallgatóinak, az informatikai eszközökhöz történő hozzáférés biztosítása. Ugyanúgy meg lehet keresni, mint bármilyen kollégát, csak nyilván én speciálisabb problémákkal foglalkozom, hiszen látássérült felhasználókkal kommunikálok. Megkereshetnek, ha valami nem működik jól, vagy valamilyen kérdés támad, ez most különösen aktuális, hiszen nagyjából egy éve használ az egyetem online platformokat az oktatáson történő részvételhez a vírushelyzet miatt. Ez a támogató tevékenység tehát különösen fontossá vált, persze a látássérült hallgatók előtte is ugyanúgy használtak mindenféle olyan eszközt, ami számukra lehetővé teszi a számítógépen tanulást, például amivel oktatóanyagokat lehet hallgatni, vagy szöveget szerkeszteni, prezentációt készíteni, vagy akár a Neptunt használni.
Másfelől a Desktop Üzemeltetési Csoportnál vagyok, ez az jelenti, hogy a nem látássérült felhasználókkal is van kapcsolatom, például számítógépet telepítünk az egyetem dolgozóinak, vagy az ő gondjaikat, hibabejelentéseiket oldjuk meg. Ezzel talán egy picit kevesebbet foglalkozom, mint a többi desktopos kolléga. Emellett az informatikai igazgatóság oktatóanyagokat készít például a Teams használatával kapcsolatban, amelyeket a látó felhasználók számára is elérhetővé tett. Úgy tudom látássérültként pillanatnyilag én dolgozom egyedül ilyen munkakörben az egyetemen, ezért értelemszerűen ez a feladat rám hárult,
örömmel és szívesen vállaltam oktatóanyagok készítését.
Ugyanakkor én már jóval ezelőtt is foglalkoztam látássérülteknek szóló oktatóanyagok készítésével, hogy ide kerültem volna. Már 2012 körül készítettünk a barátaimmal egy honlapot hobbiból, ahol írásos anyagokat tettünk elérhetővé látássérült emberek számára. Ezek nem egyetemi szofverek voltak, hanem a mindennapokban használt programok, mint például internetböngésző, vagy bármilyen egyéb alkalmazás. E tekintetben nekem már korábban voltak tapasztalataim, valamint dolgoztam is ilyen munkakörben, látássérült emberek rehabilitációjában informatikát tanítottam. Tehát ez a dolog nem volt idegen számomra, ugyanakkor az, hogy ezt itt az egyetemen végezhetem, és ráadásul úgy, hogy minden segítséget megkapok hozzá, szoftverek elérhetőségét, ilyen nem volt.
Például csináltam olyan oktatóanyagot, amiben elmagyarázom, hogy hogyan lehet a Moodle-ban vizsgázni, ez ugye nagyon aktuális kérdés, hiszen az utóbbi időben a vizsgák is online zajlanak. De noha egy látássérült felhasználó nagyon jó esélyekkel indul az egyetemi tanulmányokat illetően is, nyilván nem ugyanolyanokkal, mint egy teljesen egészséges, jól látó hallgató. Hiszen maga a képernyőolvasó szoftver használata is megtanulandó, és még ha tisztában is van vele a hallgató, úgy is nehézkesebb. Nyilván egyúttal sokkal több idő kell egy vizsgához. Másfelől nagyon sokféle vizsgafeladat van: az egyszerű feleletválasztós, meg a beírós még úgy-ahogy jól működik, de vannak sokkal bonyolultabbak is, mint például az ún. összekattintgatós feladatok, amikor a megfelelő helyre kell húzni a bizonyos választási lehetőségeket. Nos, ez azért a látás teljes hiányában meglehetősen nehézkes, noha már nem lehetetlen. Többek között ilyenekkel is foglalkozom az oktatóanyagban, ami a Moodle rendszerrel kapcsolatos. Ehhez persze kellett nekem olyan segítség a többi kollégától, hogy például csináltak egy próbavizsgát, amit értelemszerűen én kaptam meg, hogy ezeket a feladatokat le tudjuk tesztelni. Nagyon örülök ennek az együttműködésnek, mert mindenki nagyon szívesen segít, úgy érzem, hogy maximálisan partnerek ezekben a dolgokban. Én meg egy jó környezetben dolgozhatok, minden segítséget megkapok, és ezek az oktatóanyagok így nagyon hasznosak tudnak lenni, legalábbis bízom benne.
Sokan használják ezeket az oktatóanyagokat? Érkezett velük kapcsolatban visszajelzés?
Nagyon sok pozitív visszajelzést érkezett. A legkorábbi anyag, ami még a tavalyi évben készült el, az a Microsoft Teams-hez kapcsolódik, számítógépes és mobiltelefonos használatáról készítettem egy anyagot a látássérültek számára iOS és Androidos készülékekre. Úgy vettem észre hosszas keresés után, hogy ez a maga nemében egyedülálló, a többi kollegával nem találtunk hasonlót más egyetemen sem. Ez egy hangos oktatóanyag, ami annyit jelent, hogy miközben a különböző gyakori műveletek elvégzését magyarázom, narrálom, a képernyőfelolvasó is hallható. Gyakorlatilag amit elmesélek, azt el is végzem, így tehát ez egy jól követhető anyag. Kerestek meg azóta más egyetemekről, legutóbb a Pannon Egyetemről keresett meg egy látássérült hallgató, hogy nagyon sokat segített neki az oktatóanyag, illetve az ELTE-ről érkezett olyan visszajelzés, hogy nagyon szívesen átvennék az anyagot.
Bízom benne, hogy nagy segítségére lehet az oktatóanyag nem csak a PTE-s hallgatóknak, sőt az is a cél, hogy esetleg akár országos szinten is tudjunk segíteni.
Ez mindenki számára elérhető, nyilvános anyag?
Nyilvános anyag, össze is gyűjtöttük ezeket az akadálymentes oldalunkon, és itt megtalálható a Teams és a Moodle segédleten kívül a kicsivel több, mint egy hete elkészült Neptun oktatóanyagunk is. Ezeket itt bárki megnézheti, elolvashatja, letöltheti. Úgy vettem észre, hogy a látássérültek körében ezek az oktatóanyagok kézről-kézre szoktak terjedni, átadják egymásnak az információt, ha meghallgatták és jónak tartják. Szerintem itt is ez történhetett. Arról is hallottam, hogy különböző egyetemek támogató szolgálatai (az a szervezet az egyetemen belül, ami a fogyatékkal élő hallgatók és egyéb egyetemi polgárok boldogulását segíti) ezeket átvették.
Eddig nem léteztek ilyen anyagok magyarul?
Mi magyar nyelven kerestük, mert angol nyelven vannak különböző súgók, meg egyéb anyagok. A legfrissebb írásos oktatóanyagot a Neptun rendszer használatához készítettem, ami komolyabb, nagyobb lélegzetvételű. Abból 2014-ben már készült egy anyag, amit egy budapesti, látássérültekkel foglalkozó alapítvány tett közzé. Ez mostanra egyrészt már nem található meg sehol, másrészt 2014 nagyon régen volt informatikai szempontból, rengeteget változott azóta a rendszer.
Mennyire lehet követni például a frissítéseket e tekintetben?
Ahogy a világ egyre ’online-abb’ lesz, hogy ezt a furcsa kifejezést használjam, úgy vált teljességgel szokványossá az, hogy akár napi szinten jelentkeznek frissítések, amiket már az ember nem is koordinál, nem követ nyomon, hiszen rengeteg van belőle. Nem figyelünk arra különösebben, hogy a telefonunkon, gépünkön letöltjük-e az aktuális frissítést. Gyakran előfordul, hogy valamit „átszabnak”, nem ott van, ahol tegnap volt, egy kicsit más, emiatt rengeteg hibabejelentést kapunk mind a látó, mind a látássérült felhasználóktól. A legtöbb valóban csak annyival megoldódik, hogy megnézzük, újra átnézzük az oldalt, és megleljük valahol máshol a keresett részt. Azonban én sem figyelem folyamatosan a rendszereket ilyen szempontból. Ha érkezik egy bejelentés, általában elmondja az illető, hogy hogy működött korábban, most hol akad el. Ilyenkor megnézem a saját példányomon, hogy történik-e valami. De az is előfordul, hogy ez nem járható út. Ekkor egy nagyon hasznos segédprogram segítségével be tudok menni az illető számítógépébe távvezérléssel, amikor azt is érzékelem, hogy ő mit csinál, hallom az ő képernyőfelolvasóját, vagy én is tudom vezérelni az ő gépét. Így járunk a végére együtt, hogy hova tűnt, mi lett, miért nem megy. Nagyon változatos hibabejelentéseket kapunk onnantól, hogy „eltűnt”, „nem oda került”, odáig, hogy „nem enged be”. Persze teljesen szokásos kérdések is felmerülnek, mint például elfelejtett jelszavak. Vannak persze összetett problémák is, például vett egy gépet valaki, és elment rajta a hang, volt, hogy több kollégával együtt órákon keresztül kerestük a megoldást egy komolyabb kérdésre.
Vannak megoldhatatlan akadályok?
A hozzáférhetőség egy vak felhasználó számára sokkal előrehaladottabb, mint korábban, tehát könnyen hozzáfér a Teams-hez, Neptunhoz, bármihez, de azt kell mondjam, hogy
a teljes akadálymentességtől még távol vagyunk.
Van olyan, hogy pont egy frissítés után kezd el valami nem működni, ami addig működött. Ilyenkor, van, hogy várjuk a következő frissítést, hátha abban működni fog. Nyilván itt azt kell sajnos számításba venni, hogy a szoftverfejlesztők részéről a fogyatékkal élők, a látássérültek nem az első helyen szerepelnek. Általában ha kijön egy új frissítés, sokszor előfordul, hogy nem akadálymentes, és a látássérültek néhány hónap elteltével kerülnek csak sorra.
Nagyságrendileg hány látássérült felhasználó van a PTE-n?
Tudomásom szerint most több aktív, oktatásban résztvevő látássérült hallgató van PTE-n, mint eddig bármikor, de lehetnének sokkal többen is. Én 2010-ben kezdtem a Pécsi Tudományegyetemen tanulni, akkor ha jól tudom, rajtam kívül mindössze kettő látássérült hallgató volt.
(A látássérült hallgatók számának alakulása 2017-2020. Forrás: PTE Támogató Szolgálat, Magdali Csaba - a szerk.)
Nyilván ehhez a fejlődéshez az is hozzájárul, hogy a munkáddal, ezekkel az oktatóanyagokkal megkönnyíted, lehetővé teszed számukra az oktatásban való részvételt!
Én ebben bízom. Persze ez mire majd beérik, az idő. De úgy gondolom, hogy a Teams-et most már sokan ismerik, a Neptun-ról készült anyag is hasznos lesz sokak számára. Ezeket időről-időre frissíteni is kell majd.
Mi lesz a következő kihívás?
Most a Neptun anyag készült el, ezúttal írásos formában. Ugyanis kaptam olyan visszajelzéseket, hogy nagyon jó a hanganyag (a Teams-ről készült hangos oktatóanyag – a szerk.), de van, amikor az illető csak gyorsan át akarja futni az adott részre vonatkozó információhalmazt. Ez egy hanganyagban egy kicsit nehezebb, tekergetni kell a lejtászót, és bár meg vannak címezve a fejezetek, de akkor is kicsit nehezebb és körülményesebb. Ezért a Neptun anyag elsősorban írásos formában készült el, amit a képernyőolvasó szoftver fel tud olvasni. Fejezetkre van osztva ez is, hogy könnyebb legyen eligazodni, a bejelentkezéstől a kurzus- vagy vizsgafelvétel módjáig. Ezek mind egy-egy fejezetet képviselnek a dokumentumban. A következő rész ennek a hangos elkészítése lesz, utána pedig a Neptun mobilalkalmazás fog következni. Én úgy tervezem, hogy ezek még a nyáron megvalósulnak, hogy ősszel az új félévkezdésre ezek mind rendelkezésre álljanak. Ezek a legközelebbi célok.
Ez azért egy nagy falat, igaz?
Nagy falat, hiszen a Neptun az egy jó nagy rendszer. Arra kell figyelni, ha látássérült használja a számítógépet, vagy akár a mobilkészüléket, azok a kis vezérlők, amik a látók számára általában ábrákkal vagy ikonokkal vannak jelezve, azoknak általában van egy neve. Például ha valahova kattinthatunk, az egy hivatkozás, ahova valamit be lehet írni, az egy szerkesztőmező. Ezeket a kifejezéseket mind meg kell tanulni a felhasználónak. Ugyanakkor, amire mindig különleges hangsúlyt fektetek az oktatóanyagokban, hogy mi az, ami használható ugyan, de mégsem teljesen szabvány szerint működik. Működik ugyan, de nem mondja a képernyőolvasó, nem hangzik el, vagy rosszul mondja a képernyőolvasó, ilyen sajnos sokszor előfordul. Ezek nyilván külön magyarázatot igényelnek. Ezeket kell felderítenem, hogy mi az, ami működik, de nem egészen úgy, ahogy azt az ember elvárná. Persze nem csak erről van szó az anyagban, de ezekre különösen nagy hangsúlyt kell fektetni.
Biztosan rengeteg olyan dolog van, ami látóként triviális, látássérülteknek pedig külön kihívás, akár egy hétköznapi dolog, hogy valamit bepötyögünk a telefon képernyőjén. A gépelés például hogyan oldható meg?
A gépelés úgy működik, hogy amikor megjelenik a billentyűzet, amit látunk is, ott nem úgy működik, hogy rábökünk egy betűre, és az rögtön beírásra kerül, hanem a látássérült felhasználó húzza az ujját a készüléken, és mindig azt a betűt hallja, ami fölött az ujja éppen van. De az ekkor még nem kerül beírásra, hanem csak tájékoztatást kap a felhasználó, hogy ennél a betűnél van. Ha az adott betű kell, akkor el kell engednie a kijelzőt, és az elengedés után történik meg a betű beírása. Ha pedig nem az a betű kell, akkor tovább kell csúsztatnia az ujját, ügyelve arra, hogy ne emelje fel, hiszen akkor az a betű kerül beírásra, ami fölött fölemelte az ujját. Ez az egyik beviteli mód.
A látássérült felhasználók mindegyike ugyanazokat a szoftvereket, eszközöket használja általában, például ha a képernyőolvasóra gondolunk?
Többé-kevésbé igen, Windowsos számítógépen Magyarországon és szinte világszerte két képernyőolvasó az elterjedt, egy nyílt forráskódú, ingyenes fejlesztés, ami most már nagyon sokat tud, és a legtöbb esetben elegendő, illetve egy kereskedelmi szoftver, ami támogatás nélkül meglehetősen drága, de az most például ingyenesen elérhető egy országos program keretén belül – Európában mindössze két országban: Magyarországon és Spanyolországban. Ez egy komplexebb, nagyobb program. Mindenesetre azt el kell, hogy mondjam, hogy arra figyeltek azért a fejlesztők, hogy az esetek 70%-ban ezeknek a képernyőolvasóknak a működése megegyezzen. Tehát ha valaki már használta az egyiket, jó eséllyel használhatja a másikat is. Az oktatóanyagnál is mindig kitérek a két képernyőolvasó eltérése miatti különbségekre.
Mit tehetünk, hogy egy kicsit zökkenőmentesebb legyen a látássérültek élete a PTE-n?
Én a kollegáimtól és az egyetemtől nagyon sok segítséget kapok. Már azzal is, hogy itt dolgozhatok. Ez nem annyira jellemző, hogy látássérült munkavállalót foglalkoztat bárki. Hogy mást ne mondjak, ritkaságszámba megy. Ezért is nagyon hálás vagyok, illetve azért is, hogy mindemellett hasznára lehetek másoknak - a munkámnak, abban bízom, hogy értéke van. Esetleg a figyelemfelketést, népszerűsítést emelném ki, hogy ezek az oktatóanyagok eljuthassanak minél több látássérülthöz, amennyiben hasznosnak ítélik.
Abban bízom, hogy ezek az anyagok akár látó emberek számára is érdekesek lehetnek olyan mértékben, hogy nyitottabbakká válnak.
Szerintem az kulcsa az egésznek, hogy a fogyatékossággal élő sem csodabogár, tehát nem különbözik alapvetően, csak a helyzetét tekintve. Valamint a fogyatékkal élőknek is nyitottnak kell lenni a társadalom többi tagja felé. Nagyon fontos ez a kölcsönös nyitottság, és az egymás iránt való érdeklődés szerintem kapukat nyit meg. Persze nem akarom mézes mázban feltüntetni a fogyatékkal élők életét, hogy ugyanolyan, mert ez nem lenne igaz. Nem is arról van szó, hogy mindig minden sikerül, és mindenki vidám. Mert nehézségek, bosszúságok kicsit gyakrabban előfordulnak a fogyatékkal élők életében. A pozitív életfelfogás és a nyitottság, és maga a víg kedélyűség az, amitől tényleg szép lehet az élet, minden nehézséggel, bosszúsággal és nehéz feladattal együtt is.
Nagy Anikó, elsőéves vak pszichológus hallgató így vélekedett egyetemi tanulmányairól, illetve arról, hogy hasznosnak találja-e, hogy a PTE-n Rauch Róbert személyében egy látássérülteket segítő informatikus is dolgozik:
„Szerencsétlenségemre tanulmányaimat eddig mindvégig online oktatásban folytattam. Hogy Teams? Fogalmam sem volt, hogy működik. A PTE Támogató Szolgálat javaslatára felkerestem Robit, az egyetem informatikusát, aki akkor is és azóta is mérhetetlen türelemmel, alázattal és hozzáértéssel áll a rendelkezésemre és szerintem bátran és biztosan mondhatom, mindannyiunk rendelkezésére. Megtanított a Teams alapok használatára, utána pedig arra, hogyan vegyem minél lazábban, hogy kb. minden héten változtatnak valamit a felületen. Mivel a gépem év elején már igen rossz állapotban volt, Robi ennek feljavításában is segített, a gép pedig azóta is kifogástalanul működik. Rengeteg segítséget kaptam tőle a fájlok x formátumból y formátumba történő átalakításában. Száz szónak is egy a vége: bármilyen informatikai problémával lehet és érdemes hozzá fordulni, mert mindig tanít valami jót, valami újat.”
A PTE Kancellária IIIG akadálymentes oldala »
További cikkeink:
