close
CímlapEgyetemi élet„Gyógyszerészként lehet hobbiból zenélni...

„Gyógyszerészként lehet hobbiból zenélni...

gyógyszerés, hök
2017. június 07.

Gyógyszerészként lehet hobbiból zenélni, viszont zenészként nem lehet hobbiból gyógyszerészkedni

Mondja Langer András, aki emiatt döntött úgy, hogy az egyetemi tanulmányait helyezi előtérbe. Persze a zenéről nem mondott le és nem is kell, mert, aki úgy tud bűvészkedni az idejével, hogy közben a hallgatói érdekeket is védi, annak menni fog a pirulagyártás és a rock ’n’ roll is!

Mindig vonzott az egészségügy  de inkább érdekelt a kémia és a molekulák, mint az anatómia, többek közt emiatt választottam a gyógyszerészetet. Semmiképpen sem szerettem voltam Budapesten maradni, a Semmelweis Egyetemet be sem jelöltem. Volt egy szentimentális és gyerekmesésen hangzó érzésem, hogy nekem Pécsre kell jönnöm, annak ellenére, hogy soha nem voltam itt előtte. Facebookon rákerestem a PTE-re, gyógyszerész hallgatókra, és ismeretlenül rájuk írtam, kértem feedback-et a szakról. Azt mondták, hogy

Fuss! Menekülj!

(nevet)

Nyilván azért mondták, mert rettenetesen nehéz maga a szak, viszont annak ellenére mindenki egyöntetűen azt mondta, hogy óriási a pécsi élet és mindenképpen ajánlják. Végül a PTE ETK-n töltött egy éves kitérő után bátorságot vettem magamon és 2012-ben csak Pécset jelöltem be és a gyógyszerész szakot.

 Az orvos és gyógyszerész-képzés 2015-ben szétvált, és amint karrá váltunk, felkérést kaptam az EHÖK részéről, hogy szervezzem meg a GYTK HÖK-öt. Most májusban ért véget a mandátumom, mint HÖK elnök, az elmúlt másfél évemet gyakorlatilag ez tette ki. Nagyon sok időt és energiát szenteltem a közösségi életben való részvételre, és ez rengeteg nehézséggel és lemondással járt. Ennek ellenére azt mondom, hogy megérte, mert fontosnak tartom, hogy az egyetemisták részt vegyenek a város közösségi életének szervezésében. Pécs nem lenne ugyanolyan a hallgatói rendezvények nélkül.

Általános iskolásként kezdtem el húros hangszereken tanulni. A pillanat, amikor éreztem, hogy a zene elengedhetetlen része lesz az életemnek, a gimi elsőben jött el, mikor megkaptam az első elektromos gitáromat és megalapítottam az első zenekaromat. Szörnyűek voltunk, de nagyon élveztük. (nevet) Egy sulibuliban játszottunk először színpadon, akkor kapott el a „színpad élmény”.

Ez számomra drog, ami azóta sem ereszt.

Így, amikor gólyatáborba kerültem, már kerestem a lehetőséget, hogy miként kapcsolódhatok be a pécsi zenei életbe, akkor ismertem meg például Iant ( Ian O’Sullivan- Mongooz and the Magnet- a szerk. ), aki a Pécs Music Societyt (PMS) vezette akkor, így kerültem én is a csapatba. A PMS 10 éve létrejött hallgatói szervezet, amit orvosis, külföldi hallgatók hoztak létre külföldi mintára. A lényege, hogy biztosít egy pub színpadot hangfelszereléssel, és bárki odamehet zenélni. A legismertebb és legközkedveltebb rendezvényünk az Open Mic, e köré épül a többi eseményünk is. Itt amatőr vagy félamatőr zenészek mutatkozhatnak be. Több jelenleg Pécsett tevékenykedő együttes így alakult meg: Open Mic-on dumáltak, megbeszélték, hogy következő alkalommal zenéljenek együtt vagy épp ott, helyben mentek fel a színpadra és jammeltek egyet. Ezeket az együtteseket aztán visszük különböző, a városban szervezett zenei eseményekre, helyi fesztiválokra. Az Open Mic-nak köszönhetően állt össze a Nóri and the Zoo is, az a banda, amiben játszom.

Az egyetem befejezése után mindenképpen szeretnék Pécsett maradni és belevágni egy szakgyógyszerészei képzésbe, mellette pedig egy PhD témát is el szeretnék kezdeni, természetesen a zenélést se hagyom abba.

Kékesi Alexandra

Kékesi Alexandra

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni