A mesterszak hozott új szemléletet az életébe, különben már rég egy nagy cég munkavállalója lenne vagy egy saját vállalkozás élén állna. A marketing iránti elkötelezettségéhez csak az arról való tudás megszerzésének igénye mérhető. Csóka László PhD-hallgatót kérdeztük arról, miért fontos szerinte a mesterképzés.
“Apukám a UPC nyugat-magyarországi részlegének marketingigazgatója volt, és nemcsak a munkahelyére vitt engem be gyakran, de előadásokra is. A legnagyobb hatással a Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Marketing Klubja volt rám, ahova szintén édesapám juttatott be. Emiatt
már a gimnázium elején tudtam, hogy marketinggel szeretnék foglalkozni.
Kereskedelem és marketing bsc-n végeztem. Pont abban az évben felvételiztem, amikor nagyon megugrottak a ponthatárok, így egy évet a TTK gazdaságinformatikus bsc szakán töltöttem, majd amint lehetett, átjelentkeztem a KTK-ra a kereskedelme és marketing szakra. Viszont úgy végeztem, mintha ott is kezdtem volna, mert menet közben sikerült bepótolnom az első évben kihagyott kurzusokat.
Már az alapképzés is bevált: azzal foglalkoztam, amit szerettem.
Az évfolyamtársaim többsége nem marketinges alapszakról érkezett a marketinges mesterképzésre, hanem
más alapképzésekkel kombinálták azt.
Többen a BTK-ról érkeztek, például a kommunikáció szakról, de voltak sportszervezők is, és a KTK-ról más szakirányú alapképzésekről.
Egyébként a hallgatóimnak is ezt a kombinációt javaslom. Szerintem jól kamatoztatható az életben, ha két szakterületre látnak rá: mondjuk, ha valaki kereskedelem és marketing szakon végezte az alapképzést, például hozzátehet egy vezetés és szervezés szakot mesteren.
Tudom, hogy sokan gondolják úgy, hogy a vállalati életben nem éri meg, ha valakinek mesterképzéses diplomája van, mert a kezdőfizetés nem olyan sokkal magasabb, az alapképzéses diplomásokéhoz képest. Azt szokták mondani: ha valaki rögtön az alapképzés után elhelyezkedik, a két éves mester helyett, akkor két év múlva már többet keres, mint a mesteres kezdőfizetéssel tenné. Szerintem ez nem ennyire egyszerű kérdés.
A vállalati életben a mesteres diplomával jobban lehet előrejutni, ami fizetésben is többet jelent.
Az alapképzésből érkezők jobbára operatív feladatokat látnak el, a mesterszakot végzettek viszont döntési helyzetekbe kerülnek, amivel a feljebbjutás is egyenesen arányos. Hadd mondjak erre egy mindenki számára érthető hasonlatot: a Star Warsban Csubakka is el tudja vezetni a Millenium Falcont, de Han Solo az, aki kiadja a parancsokat - ez a különbség egy alapszakot végzett és egy mesterszakos között. Az esetek elsöprő többségében az utóbbi irányít.
Volt különbség az alapképzésben és a mesteren tanultak között is. Az a véleményem, hogy azok, akik szerint mindkét képzés ugyanazt nyújtja, nos, ők nem tanultak elég alaposan és mindkét szakon csak a felszínt karcolgatják. Szerintem a
mesterszakon sokkal mélyebben foglalkoztunk a tématerületekkel,
úgy éreztem, hogy az alaptudáshoz képest jelentősen mélyültek az ismereteim. Ráadásul konkrét vállalati eseteink is voltak külső cégekhez kötődően, ami a gyakorlatra készített fel.
Nekem a mesterképzés adta meg azt, életemben nem gondoltam volna, hogy doktorandusz leszek! Számomra a mesterképzés adta meg az igényt, arra, hogy még mélyebben beleássam magam a marketing tudományos oldalába is. Eredetileg a gerillamarketing kampányok mérhetőségének problémáival akartam foglalkozni, de egy sporthoz köthető pályázat miatt ez kérészéletűnek bizonyult. Így a doktori disszertációmban a sportfogyasztás és életstílus összefüggéseit vizsgálom, a hónap végén fogom védeni. Szeretnék teljes állású munkatársként maradni az egyetemen - jelenleg tanársegéd vagyok, így ennek nincs is akadálya.”
