Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az „Egyetemek 2030” program országjárása keretében tett látogatást a Pécsi Tudományegyetemen április 23-án. Az egyetem vezetőségével történt tárgyalások mellett a miniszter a diákokkal folytatott kerekasztalbeszélgetésen is részt vett.
A PTE vezetőségével folyatott tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón a miniszter beszélt a Pannónia Program sikeréről, mely keretein belül 166 pécsi hallgató tanulhatott a világ számos egyetemein, továbbá kiemelte a már működő nemzetközi kutatási programot, a HU-rizont, amely segítésével együttműködés jöhet létre a világ számos kiváló egyeteme, mint például Oxford és a PTE között. A miniszter hangsúlyozta, hogy az „Egyetemek 2030” program célja, hogy legyen magyar egyetem a világ legjobb 100 egyetemei között: „Az „Egyetemek 2030” program célja, hogy legyen legalább egy magyar egyetem a világ 100 legjobbja között, és hogy minél több magyar egyetem bekerüljön az új világ élvonalába. Támogatunk minden magyar diákot, külföldi hallgatót, oktatót és mindenkit, aki azért van itt, hogy hozzájáruljon a magyar társadalom és gazdaság fejlődéséhez.”
Hozzátette, hogy a Pécsi Tudományegyetem múltjából és jövőbemutatásából is méltó helyet szerezhet magának a világ legjobb egyetemei között. Mindezek mellett Hankó Balázs kifejtette, hogy az egyetem feladata többek között a régió segítése is, mely során a PTE előrelépést mutatott az elmúlt években. „Az egyetemeinknek a régió szolgálatában kell, hogy álljanak, ahogy teszi ezt a PTE is, hiszen ez az egyik legnagyobb teljesítményösztönző abban, hogy aki itt tanult maradjon is itt.” A miniszter hozzátette, hogy a régió alatt nem csupán a Magyarországi területeket, hanem a Nyugat-Balkán egy részét is értik.
A hallgatókkal folytatott szűkebb körű beszélgetés során az egyetemisták nyíltan kérdezhették a minisztert a hallgatói közösség legfontosabb kérdéseiről és problémáiról. A kérdések fő fókuszában elsősorban az ösztöndíjak emelése, a kollégiumi támogatások növelése és az ezt lebonyolító rendszer reformjának kérdésköre állt. Hankó Balázs egy három részből álló reformcsomagot vázolt fel, melyet Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár már korábban bemutatott egy konferencia keretein belül. A csomag tartalmazza a Neptunnal kapcsolatos újításokat, amelynek célja, hogy a felület sokkal hallgatóbarátabbá és könnyebben kezelhetővé váljon.
Másodsorban a hallgatók által is gyakran emlegetett kérdéskörrel, az ösztöndíjak helyzetével foglalkozott a miniszter, aki kifejtette, hogy végre szeretnék hajtani az ösztöndíjakkal kapcsolatos valorizációt, amely során az ösztöndíj visszanyeri az infláció során elvesztett értékét. Harmadrészben pedig elmondta, hogy a kollégiumok normatívájának reformját és az új kollégiumokról szóló tárgyalásokat 2025 őszén kezdik meg a fenntartó alapítvány kuratóriumával, mely során esetlegesen új kollégiumi férőhelyek mellett új hallgatói szolgáltatói rendszert is terveznek létrehozni. A kollégiumi kérdéskör szorosan kapcsolódik a lakhatási válság okozta aggodalommal. Egy, a lakhatási problémákra utaló kérdésre a miniszter a következőképpen válaszolt: „A már meglévő lakhatási támogatás mellé, amelyet azon hallgatók vehetnek igényben, akik tanulmányaik mellett munkát vállalnak, szeretnénk létrehozni egy 5%-os kamattal rendelkező fiatalok lakhatáshoz jutását segítő támogatást.”
Hankó Balázs a fentieken túl beszélt a fiatalok munkavállalási lehetőségeiről a tanulmányaik mellett. Egy kooperatív munkavállalói rendszert vázolt fel, amelyben 10 hallgatóból 5 munkavállalóként tudja folytatni egyetemi tanulmányait. A miniszter a munkaadóknak kedvező adócsökkentést is említett, mely segítségével gazdaságilag is előnyös lenne egy pályakezdő hallgatót alkalmazni.
