close
CímlapEgyetemi életHogyan hat a koronavírus-járvány miatti gazdasági válság a bűnözésre?

Hogyan hat a koronavírus-járvány miatti gazdasági válság a bűnözésre?

A koronavírus által generált gazdasági válság lehetséges hatásai a bűnözésre címmel tartott előadást a Kutatók Éjszakájának keretében dr. Gál István László november 27-én, az online térben.

A téma aktualitását és érdekességét, valamint a professzor népszerűségét is jelezte, hogy

csaknem kétszázan kísérték figyelemmel az előadást,

és még az utolsó percekben is voltak olyanok, akik bebocsáttatást kértek az online csatornára.

Nem jóslatokat mondott az előadó, hanem rögtön az elején leszögezett néhány elkerülhetetlen tényt: a koronavírus feltételezhetően több halálos áldozatot fog követelni világszerte, mint a nemzetközi terrorizmus eddig összesen a világtörténelemben; a COVID-19 által generált világgazdasági válság mérhető lesz a 2008-ashoz, de akár az 1929–33- ashoz is; mint minden gazdasági válság, ez is hatással lesz a bűnözésre, az ismertté vált bűncselekmények számát bizonyos bűncselekmény-kategóriákban, legalább időlegesen nagy valószínűséggel emelni fogja.

Azt, hogy utóbbinak mekkora lesz a mértéke, csak a korábbi válságok után tapasztalt konzekvenciák mentén lehet megbecsülni. Dr. Gál István László előadása már csak azért is figyelemre méltó e téren, mert több tanulmányt publikált már a válságok a gazdasági bűnözés és a büntetőjog összefüggéseiről.

Az elmúlt 200 év nagy gazdasági világválságai után mindig magasabb lett a bűnözés aránya. Mindössze egyetlen olyan kutató van, aki tagja a kettő közötti kapcsolatot: Ulrich Martens, aki 1978-ban fejtette ki ezirányú véleményét.

Ami a legutóbbi, 2008-as válságot illeti: Görögországban a lopások és a rablások száma emelkedett, Mexikóban a gyilkosságoké. 

A tendencia az, hogy 4-6 hónappal a gazdasági válság után reagálnak a bűnözési mutatók, és ezután ez a tendencia akár évekig is eltarthat.

“A hazai bűnözés is a rendszerváltozás óta nem látott mértékben csökkent az elmúlt években, legalábbis az ismertté vált bűncselekmények száma meredeken csökkent.” - ismertette a statisztikai adatokat a professzor. Ilyen kis arányú bűncselekmény-számnál elkerülhetetlen, hogy - akár a válságtól függetlenül - felfelé induljon el a mutató, növekedjen a bűncselekmények száma.

De mit tehet ebben az esetben a büntetőjog?

Földvári József professzort idézte az előadó: a büntetőjog nem képes a társadalmi problémák megoldására. Dr. Gál István László azt is hozzátette, hogy prevencióként van néhány lehetséges lépés a döntéshozók kezében. Ezek közül jónak tartaná a nyomozóhatóság embereinek számát, illetve anyagi megbecsültségüket növelni; valamint a büntetőtörvény szigorítását, a büntetési tételek növelésével. A professzor azt is hozzátette: minél hamarabb készül el és válik elérhetővé a vakcina, annál hamarabb van esély arra, hogy a gazdaság talpra álljon.

 

Harka Éva

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni