Mikor is kezdődött pontosan a PTE-n a duális képzés?
Egy „kalóz”-duális képzést elindítottunk 2014-15-ben. Nem tudtuk, hogy kalózkodunk, Kecskeméten már korábban is folyt ez a fajta képzés, nálunk akkor indítottuk el a gépész szakon. A gépész klaszter erőteljes ajánlására vágtunk bele, így néhány hallgatónk felsőoktatási tanulmányai mellett már gyakorlattal is rendelkezett, mire véget ér a szakképzése. Legálisan 2015-16-tól indult be a duális képzés Magyarországon, mert időközben a kormány is megalkotta a duális képzésről szóló törvényt.
Bölcsészként azt gondolom, hogy a duális képzés célja a felsőoktatás és az ipari gyakorlat közötti különbség csökkentése, illetve még az is fontos szempont, hogyha valaki bevált egy munkahelyen, akkor lehet, hogy később teljes állásban is őt fogják alkalmazni.
Mi már a Pollackon is nagy hangsúlyt fordítottunk a gyakorlatorientált képzésre, modern laborparkkal igyekszünk kiszolgálni a hallgatók gyakorlati igényeit. A duális képzéssel annyi pluszt kapnak a hallgatók, hogy minden vállalatnak megvan a saját szakterülete, belső rendszere, és ezt már tanulmányi időben megtanulhatják. A vállalati partnerek is azt mesélik, hogy a hallgatók első féléve arról szól, hogy megtanulják, ki kicsoda, kihez milyen ügyben lehet fordulni, mit lehet elintézni, mik a főbb célok… Így megtanulják a vállalat belső működését. Ez a hirdetésekben gyakran szereplő szlogen, hogy friss diplomás, sokéves szakmai gyakorlattal – így a duális képzésben a szakmai gyakorlatot már az első évben elkezdik.
Sikeresnek mondható a képzés?
Igen. Hallgatóink eredményei, ha nem is túlságosan, de egy kicsivel jobbak lettekk, mint a hagyományos képzésben résztvevő társaiké. Ezt betudhatjuk annak, hogy a duális képzésben tanulókat a vállalatok a szakmai felkészülésükben is támogatják. Élő példák vannak arra, hogy a vizsgára felkészüléshez is segítséget nyújtanak a vállalatok. A diákok is jól érzik magukat, elsősorban nem a havi juttatást emelik ki pozitívumként, hanem azt, hogy felelősségteljes, gyakorlati képzésben tudnak részt venni. A juttatás is fontos, nem kevés az a kb. 60 ezer forint. A munkaszerződés a tanulás melletti szakmai gyakorlatról szól, amikor tanul, akkor is kapja a pénzét, és ahogy halad előre a tanulmányaiban, úgy egyre inkább a termelői munkában is részt tud már venni a diák.
Ha a régiónk iparát, gazdaságát nézzük, akkor azt a zsugorodás jellemzi, nem túl tőkeerős vállalatok, nem multik és nagyvállalatok jellemzik a térséget, hanem pár közepes és inkább kis és mikro vállalkozások. Kecskemétnek ott a Mercedes, Győrnek az Audi. Milyen a pécsi modell?
Sokkal több munkával jár. Mi a kis és középvállalkozói réteget szolgáljuk ki, ahol inkább 4-5 dolgozóval kell számolnunk cégenként, semmint 20-30-cal. A beiskolázási számokat tekintve a dobogón vagyunk minden tekintetben az egyetemek között. Ez ránk komoly munkát hárít. Nekünk kell a vállalatokat megkeresni, 52 vállalattal állunk partneri viszonyban, ők 119 hallgatót fogadnak.
Eddig a sikerekről beszéltünk, problémák is felmerülnek a vállalkozások részéről?
A kisvállalkozók részéről a finanszírozási kérdés sokszor felmerül. Udvariasan nevezhetjük a duális képzést vegyes finanszírozásúnak, mert elsősorban a vállalat pénzéből kell a havi 60-66 ezer forintnyi bért kigazdálkodni, mert a képzési hozzájárulásból csak 4 ezer forintokat tudnak leírni. A nagyobb vállalatok könnyebb helyzetben vannak, ők azt mondják, hogy ha egy friss diplomás mérnököt kapnak hathetes szakmai gyakorlattal, akkor még egy-két év belső képzésen kell keresztül esnie, ha ezt hozzászámolják, akkor nullszaldóra jön ki a duális képzés.
A hallgatói munkaszerződésben is van egy kis veszély. Ez egy kétoldalú szerződés, a vállalat és a hallgató részéről. A hallgatót nem lehet röghöz kötni, ez egy kockázati tényező a vállalat részéről, hogy tanítják a hallgatót, kérdés, ha végez, ott marad-e vagy jobb fizetésért cserébe elmegy Budapestre, netán külföldre. A vállalatnak kell ügyesnek lenni.
Mekkora a lemorzsolódás a duális képzésből?
Minimális lemorzsolódás van a rendszerben, eddig ketten léptek ki a duális képzésből. Talán azért is, mert a hozzánk érkező hallgatók nem feltétlenül bírnak kiemelkedő anyagi körülményekkel, fontos lehet számukra a rendszeres havi bevétel. Ha nem itt dolgoznak, akkor a Tescoban, Lidl-ben és hasonló helyeken találkozunk velük.
Jövőre mi várható?
Tartjuk a szintet. De bízunk abban, hogy előbb-utóbb nagyobb termelőcégek is érkeznek a régióba és megindul a fellendülés. Ha nem így történik, akkor marad ez a lépték, amire beálltunk, már csak minimális növekedés várható. Csökkenés azért nem lesz, mert azt tapasztaljuk, hogy aki 2015-ben vett fel hallgatót, az maximum egy-két évet kihagy, és újra belevág majd. De Budapestről, Szegedről, Kaposvárról is vannak érdeklődő vállalatok, úgyhogy azt érzem, jól csináljuk a feladatunkat.
