A múlt évezred végén tanított a PTE-n Lányi András és Karátson Gábor is, mindketten jellegzetes figurái a ma már ökopolitikának nevezett irányzatnak. Ők nem csak oktatták, hanem eszerint éltek, de akkor még nem volt ennyire intézményesült ez a tudományág, tevékenységükkel nagyban hozzájárultak, hogy egyre inkább belekerült a közgondolkodásba a humánökológia fogalma, többekkel együtt ők hozták létre magát a humánökológia szakot. 2023 őszén elindul a PTE-n a humánökológia szak, Dr. Farkas Judittal, a Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék docensével, szakfelelőssel beszélgettünk.
Volt szerepe Karátson Gábornak és Lányi Andrásnak abban, hogy ősszel elindul a képzés a humánökológia szakon?
Mindkettőjüket olvastam, jártam is az óráikra, népszerűek voltak. A Duna Kör-ös generáció tagjai, hősök, mai szemmel nézve már próféták is. Ugyanakkor abban a világban ők szinte ufóként léteztek. Pedig az 1990-es években már elindult valami a környezettudatosság irányába, de még csak nagyon kevesek foglalkoztak ilyesmikkel. Akiket persze a többség felesleges aggodalmaskodóknak tartott. Ma viszont nem lehet kikerülni ezeket a kérdéseket. Erre jött létre a humánökológia is. Át kell gondolni, hogy nekünk, embereknek, hol a helyünk ebben a világban, a természetnek miként vagyunk része.
Karátsont és Lányit két évtizeddel ezelőtt a kérdésfelvetésük tette különlegessé, ezért voltak „ufók”, mi ma már nem vagyunk különlegesek azzal, ha humánökológia szakot indítunk Pécsett.
A nyugati értékrendszer szerint működő egyetemeken szoktak ilyesmit tanítani! Mikor indult ez a tudományág?
Nem is igazán tudományágról van szó, hanem szemléletről. Az 1920-as években indult, a '30-as években kezdték el használni a fogalmat a chicagói iskolában, amely egy szociológiai iskola volt. De hozzá kell tenni, hogy a fogalom jelentése azóta sokat változott. Engem olyan szakemberek vesznek körül, akiknek van olvasottsága, ismerik azt, hogy miként működik a nyugati tudományos élet, a környezettel, természettel kapcsolatos élet, ezért ez az egyik dolog, ami miatt szerintem most jött létre ez a szak, a másik pedig az, hogy elég kilépnünk az utcára, mindenféle értelemben fejbe csap minket ez a kérdés. Valamit ideje lenne tenni, hogy ember és természet együtt tudjon működni.
Mit jelent ma Pécsett humánökológiát tanítani? Mihez lehet majd kezdeni ezzel a tudással ma a világban?
Ez egy abszolút interdiszciplináris szakma. Lesznek jogi, környezetjogi órák, lesznek kurzusok a Természettudományi Karról: biológia, földrajz, ökológia, nyilván egy humánökológia szakon kell ezekhez is érteni. Tehát a természettudomány nagyon erős lesz benne, de természetesen fontos a bölcsészettudományi rész is, ahogy a társadalomtudományi rész is az. A szekszárdi KPVK-ról lesz környezetpedagógiai képzés, a KTK-ról pedig ökológiai közgazdaságtanról lesz szó, energiáról és politikáról. Az ÁJK-ról környezeti jogi kérdésekről szóló kurzus érkezik. Nagyon sokféle kurzust tartunk majd a humánökológia szakon, széles lesz a perspektíva. A kortárs környezeti problémák egyik alapvető oka éppen a megközelítések szétválasztása, elkülönítése. Ezért van szükség a humánökológia holisztikus szemléletére.
Kik jönnek ide tanulni?
Olyan emberek, akik nemcsak bölcsészet vagy a társadalomtudománnyal akarnak foglalkozni, illetve nem csak természettudomány izgatja őket, és mondhatnám a többi tudományt is. Hanem átlátják azt, hogy ezek nem választhatók szét. Fontos, hogy a környezeti krízis, a kortárs környezeti, társadalmi, gazdasági, etikai, morális krízis kérdésével tisztában legyünk. És hogyha megértjük azt, hogy – újra ezt a szót kell használnom - milyen krízishelyzetben vagyunk most, akkor azt is meg kell érteni, hogy ezt nem lehet egyetlen szűk szakmán belül kezelni.
Ha ezt az egészet akarjuk megérteni, akkor érteni kell az ökológiát, a természet működését.
Érteni kell a gazdaság működését. Értenünk kell a társadalmi igazságosság kérdését. Azt, hogy a politika része a környezetpolitika is. Azt is értenünk kell, hogy a politika miként működik. A szak sokféle tudást ad. El lehet indulni kutatói irányba is, de ez alapvetően egy alkalmazott tudomány. Rengeteg gyakorlatot viszünk bele a képzésbe. A humánökológusok között akadnak polgármesterek, akik számára fontos ez ember és a természet kapcsolatában a fenntartható működés. Van közöttük, aki kutat, oktat is itt a pécsi szakon, de van, aki saját vállalkozást indított, ami ezen a zöld vonalon indul. Legtöbben fejlesztési projektekben dolgoznak, van, aki öko-tájházat vezet…
Gondolom, civil szervezetekben is dolgozhat egy humánökológus.
Persze, civil szervezetek éppúgy igényelnek ilyen szakembereket, mint az állami szektor is, részben azért, mert EU-s előírás. De ma már amúgy is kellenek olyan szakemberek, akik értik, mi a fenntarthatóság 17 eleme, hogyan lehet egy kicsi faluban megoldani azt, hogy az embereknek és a természetnek is „jó” legyen, hogyan lehet városban környezettudatos településfejlesztést elindítani és így tovább. Ez alapvetően egy alkalmazott tudomány. Mindenki a saját, BA, BSc képzésből hozott szakmájához fogja hozzáadni ezt a tudást, szemléletet. A szociális munkás a környezeti igazságosságról való tudást, a mérnök a környezettudatos építészet elfogadtatásának módszereit, a jogász tájékozott lesz a környezetpolitikai döntéshozási mechanizmusokban. És még sorolhatnám.
Kiknek ajánlja a képzést?
Akik már „érettek”,
van valami affinitásuk a környezeti, társadalmi kérdések iránt. És tudják azt, hogy nem egy szűk szakmai szemléletben akarnak megmaradni, hanem igényük van a szélesebb perspektívára, kontextusában képesek kezelni problémákat, és szeretnek megoldásokat keresni a problémákra. Azoknak is szoktam ajánlani,
akik még bizonytalanok,
még nem derült ki, merre akarnak tovább menni, itt motivációt kaphatnak. Aki a két éves mesterképzés után folytatni szeretné a doktori iskolákban a tanulást, megteheti. Idén csak költségtérítéses képzésünk indul, de nagyon remélem, hogy ez a helyzet később megváltozik. Most épp azon dolgozom, hogy jövőre elindulhasson az angol nyelvű képzés és a levelező is.
Mekkora az érdeklődés eddig?
Nagy. Többen jelezték, hogy örülnek, hogy végre nem kell Pestre menni azért, hogy humánökológiát tanuljanak, hanem itt Pécsett is lehet. Pécsnek ez nagyon jót fog tenni, vagy Pécs környékének szintén, mert speciálisan lokális dolgokat lehet tanulni, arra nagyon figyelünk. Ami még vonzerő lehet, hogy a pécsi képzés olcsóbb is, mint máshol, és Pécs eleve olcsóbb város, mint Budapest. Arra számítok, hogy olyanok is jönnek a képzésre, akik nem most jöttek ki az iskolapadból, hanem van egy szakmájuk, munkájuk, és azt szeretnék ezzel a szemlélettel végezni. Akik szeretnék jobban érteni a világot.
Kik fognak itt tanítani?
Az oktatók a PTE Karairól kerülnek ki, a BTK-ról, TTK-ról, KTK-ról, ÁJK-ról, KPVK-ról. Tehát vannak közöttük földrajzosok, biológusok, jogászok, közgazdászok, néprajzosok, szociológusok, politológusok, és így tovább. De mindig lesznek meghívott előadók is.
A képzés oktatói gárdája és a PTE Fenntartható Fejlődésért Szakkollégium oktatói között nagy az átfedés. A szakkollégium lehetőséget ad arra, hogy ha valaki nemcsak egy diplomát akar, meg krediteket, hanem több a motivációja, akkor ott a helye, a szakkollégiumban bőven van lehetőség az önképzésre, kutatásra. A Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszéken működik egy Humán Környezettudományi Kutatócsoport, ami pedig azok számára jó lehetőség, akik kutatóként foglalkoznának a témával.
Az elmélet és a gyakorlat aránya milyen lesz?
Sok terepgyakorlatunk lesz, nem csak a teremben ülünk majd. Egyrészt van egy szakmai gyakorlat, amire már megvannak a felkért alapítványok, civil szervezetek. Természetesen van önkormányzat is a portfólióban. A szakmai gyakorlaton túl is lesznek olyan kurzusok, ahol terepre megyünk, megnézzük a már létező ökológiai projekteket. Sokat leszünk kint levegőn, hogy úgy mondjam, de most nem csak terepre gondolok, hanem egyéb intézményekhez is el fogunk menni, megismerni a munkájukat.
Az oktatóink éppúgy szoros kapcsolatban állnak a civilszférával, mint az önkormányzati szférával.
Sokan vagyunk, akik magunk is aktívan benne vagyunk, nem csak kapcsolataink révén. Ezek a gyakorlatok, a kiépülő kapcsolatok, a hallgatókat segíteni fogják az elhelyezkedésben is, sőt!
