A DLA kiállítás négy éve nyitja meg kapuit, hagyománnyá vált. Az ötletet hallgatók találták ki, akik fontosnak tartották, hogy alkotásaikat társaikkal is megosszák. Így hát évek óta lehet megcsodálni a Művészeti Karra járók alkotásait, idén október 25-én nyitott a kiállítás és november 7-ig lehet megtekinteni a Zsolnay Negyedben. Babinszky Csillát, a Doktori iskola első éves hallgatóját kérdeztem művéről.
Miért tartod fontosnak szakmai szempontból a DLA-t?
Minden művész számára más szempont szerint lehet fontos egy tudományos igényű kutatómunka, van akinek tanításhoz szükséges, vagy egyéb, más típusú szakmai előmenetel érdekében jelenthet kihívást. Számomra inkább egyfajta kitekintés ez az egyébként nagyon intim alkotói folyamatból, lehetőséget ad a munkára egy szélesebb alkotói közegben, és az engem foglalkoztató szakmai kérdések összegzésére.
Mit gondolsz, elég figyelmet kap a művészet Pécsett?
A kérdésre még nem tudom a választ, csak most kezdem a Doktori iskolát és a várossal való ismerkedést, egyébként Budapesten élek. Pécs büszke a művészeti életére, így remélhetőleg a várostól megfelelő támogatottságot, és figyelmet kap. Kíváncsian nézek ezek elébe.
A kiállított műveden mennyit dolgoztál és mi inspirált?
Az alapja egy “talált” tárgy, egy ceruza, amire az Amerikai Egyesült Államokban egy egyszerű üzletben találtam rá, és vásároltam meg. A felfedezett tény, hogy a ceruza amerikai dollárból, vagyis pénzből van újrahasznosítva, mint művésznek egyszerre volt humoros, ugyanakkor relevatív élmény is. "Újrahasznosítása" újra- avagy továbbgondolásra inspirált. Számomra a finom, rejtett képi humor, és az áttételes tartalmak a vizuális élmény fontos elemei.
A rajzok, és a kész műtárgy igazi műgonddal, több hónapig készültek. De magához a kiállítási tárgy elkészítéséhez igénybe vettem a Szépművészeti Múzeum grafikai műhelyének segítségét is, hogy az általam közölni kívánt tartalom kifejezéséhez a megfelelő műtárgyat tudjam végül elkészíteni.
