close
CímlapEgyetemi életIránytű a pécsi jogi kar történetének kutatásához

Iránytű a pécsi jogi kar történetének kutatásához

2021. december 10.

Az orvoskar, a bölcsészettudományi kar, majd az egyetemi tanács jegyzőkönyvei napirendjeinek feldolgozása után a jogi kari tanácsi jegyzőkönyveinek napirendi pontjait rendezte kötetbe a PTE Egyetemi Levéltár. A könyvet december 9-én mutatták be a Tudásközpontban, megvalósulása a Centenáriumi programsorozat része. Maguknak a jegyzőkönyveknek a digitalizálása még csak folyamatban van, de az új kiadvány óriási segítséget jelent ahhoz, hogy az érintett évtizedekben készült elképesztő mennyiségű egyetemi anyagban tájékozódni lehessen.

Iránytű az óceánhoz
"A kötet számbaveszi azt, hogy azon a patinás karon, amit jelenleg szerencsémnek mondhatok vezetni, mivel foglalkoztak akkoriban a döntéshozók. A kor lenyomata látható a bejegyzéseken. Köszönet a szerzőknek, azt remélem, a kötet megtalálja értő, olvasó közönségét. A jogi karon biztos, mert tanulságos" - mondta Dr. Fábián Adrián, a PTE ÁJK dékánja.
“Mind közül ez volt a legnagyobb kihívás” - vallotta be Lengvári István, az Egyetemi Levéltár igazgatója, utalva arra, hogy a jogi kar korbaeli jegyzőkönyvei a legterjedelmesebbek, egyebek között ezért is váratott magára a megjelenése.
“2007 és 2009 között, több szakaszban készült az anyag. Évtizedenként változott a jegyzőkönyvek struktúrája, de egy közös, egységes anyag létrehozására törekedtem, a visszakereshetőség miatt.” - mondta el Kovács Adrienn, aki még a PTE Egyetemi Levéltár munkatársaként dolgozott a kiadványon, és Írországból csatlakozott a könyvbemutatóhoz, mivel ott írja disszertációját.

Akár 30-60 napirendi pont is volt egy-egy kari ülésén, ez a legkomplexebb anyag mind közül”

- emlékezett vissza a munkára Polyák Petra, a Baranya Megyei Levéltár főlevéltárosa, az Egyetemi Levéltár egykori munkatársa. - “Olyan, kiadásra alkalmas szöveget szerettünk volna írni, melyben a tartalmilag összefüggő pontok felismerhetőek, a korabeli gyakorlat szerint sokszor különbözőképpen írt intézménynevek, sőt! vezetéknevek konzisztensen jelennek meg. Olvasóbarátabbá szerettük volna tenni az anyagot.” 
Mivel a kötet nemcsak print formátumban, de az Egyetemi Levéltár honlapján elektronikus formában is elérhető, könnyű benne keresni.

“Óriási áldás, ha egy iratállományhoz van segédlet, mert megkönnyíti a kutatási munkát”

- húzta alá dr. Béli Gábor (PTE ÁJK). - “Ami a kari jegyzőkönyveket illeti, anno magam is kézzel írtam őket a 80-as években, így van személyes tapasztalatom. A régiek közül leginkább az ötvenes években készültek érdekeltek, mert tanszéki elődeimről szerettem többet megtudni. Holub Józsefet tekintem egyik szellemi elődömnek,illetve - a személyes ismeretség miatt is- Degre Alajos tevékenysége érdekelt. Az 50-es években készült jegyzőkönyvek valóban az élet kioltására alkalmas méretűek, de sokat mondanak a jogi karról” -jegyezte meg viccesen dr. Béli Gábor. 

Mire lehet felhasználni egy ilyen jegyzéket?
Kovács Adrienn számára a disszertációja témájának ötletét adta az anyag:
A két világháború közötti időszakot vizsgálom abból a szempontból, hogy a magyar egyetemek milyen külkapcsolatokkal rendelkeztek. Vendégoktatók, díszdoktorok, nyelvi lektorok, nyári egyetemek, hallgatói ösztöndíjak - ezeket kutatom. A témát a kötet szerkesztésének ideje alatt találtam magamnak.”
A jegyzék több témában járulhat hozzá különböző kutatásokhoz, a jelenlévők ezekre igyekeztek példákat hozni. Pálmai Dóra például elmondta, hogy az adatokból kirajzolódik, hogy mennyire együtt élt a jogi kar Péccsel, például még a kart jellemző épületek is hatással voltak a városra, illetve a hallgatók számára több ízben tartottak a város polgárai segélyezési akciókat.“A napi problémák révén, legyen az akár egy hét pengős könyvrendelés, is ki tudott forrni egy, például az egyetem önállóságáról szóló vita.

Az apró, mindennapi mozzanatokból a kar dinamikája jól tetten érhető”

- szögezte le Polyák Petra.

Relevancia vs webes keresés
“Számomra több szempontból informatív ez a kiadvány. Képet kaphatunk a kar akkori anyagi, gazdasági hátteréről, a hallgatói életről, stb. Magam a büntetőjogi tanszék történelme iránt érdeklődöm, így nagy segítség lesz, mert célirányosan tudok keresni ebben a terjedelmes anyagban. 

Az újabb mérföldkő az lesz, ha maguk a kari jegyzőkönyvek is digitalizált formátumban lesznek”

- mondta el dr. Balogh Ágnes (PTE ÁJK).
Lengvári István hozzátette: a közgyűjtemények digitalizálása folyamatban van, eddig az egyetemi tanács jegyzőkönyvei érhetők el, az orvoskar anyagai pedig napokon belül elérhetőkké válnak majd. Az igazgató reméli, hogy 2022-ben a jogi kar jegyzőkönyvei is digitális formátumban lesznek kereshetők.
“A szabadszavas keresés nem mindig ad releváns találatot, ez nem minden esetben megoldott a Hungaricanán. Ehhez tudhat a kötet a tárgykörgyében segítséget nyújtani majd akkor is, ha a szabadszavas keresés a digitalizált jegyzőkönyvek esetében már megoldott lesz.” - jelentette ki Polyák Petra.

Mi volt a 20. században a pécsi jogi kar jelentősége?
“A jogi kar volt az egyetlen, mely az egyetem Pécsre költözésétől fogva megszakítás nélkül,  jogfolytonosan működött és működik mind a mai napig. Erős alapokra épült, remélhetőleg 100 év múlva születik majd egy, a ma bemutatott anyaghoz hasonló összegzés a mostani és ezután következő évekről” - mondta Dr. Béli Gábor.

“Akkoriban a város és a jogi kar szimbiózisban éltek”

- hívta fel a figyelmet dr. Fábián Adrián arra, hogy akkoriban városvezetők sorát adta a jogi fakultás. “Szerintem ez a kar többet adott ennek az országnak, mint kapott. 1923. szeptember elsején elkezdte működését, és a küldetését véghezvitte. Ugyanezek szerint kell a küldetést hordoznunk mind a mai napig” - ecsetelte a dékán, majd hozzátette: “Divat az innovációról beszélni, de ha nem tudjuk, honnan érkeztünk, sehová sem jutunk. Innovativitás nélkül a jogi kar már nem lenne itt, de fontos határt szabnunk az újítás és a hagyományok megtartása közti mezsgyének.”

A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kar tanácsülési jegyzőkönyveinek napirendi pontjai 1921–1950
A mű a PTE Egyetemi Levéltár gondozásában jelent meg.
A kötetet szerkesztette és összeállította:
Kovács Adrienn, Pálmai Dóra és Polyák Petra.
Borítóterv: Ruprech Judit. Technikai szerkesztő: Acél Róbert.
A kötet és a rendezvény „A múltból a jövő felé – A modernkori pécsi felsőoktatás első száz esztendeje, 1923–2023.” Centenáriumi programsorozat támogatásával valósult meg.

Harka Éva

Harka Éva

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni