Korea és Kelet-Ázsia áll annak a különleges kurzusnak a fókuszában, melyet East asia at a Crosroads címmel hirdet campus kreditként a PTE Nemzetközi Igazgatósága. Az órák hétfőnként 16:00 órától kezdődnek az Ifjúság úti campus E432-es termében. Az előadások angolul lesznek.
A résztvevők személyesen találkozhatnak koreai szaktekintélyekkel, és átfogó képet kaphatnak a kelet-ázsiai viszonyokról. Eddig még soha nem volt hasonló kurzus a PTE-n!
Az Eurasia Foundation támogatásával létrejött lehetőség részleteiről dr. Tarrósy István nemzetközi igazgatót, a kurzus szakmai koordinátorát kérdeztük.
Hogyan sikerült ezt az unikális képzést a PTE-re hozni?
A Magyar Nemzeti Levéltár és a PTE között létrejött egy stratégiai keretszerződés, ennek örve alatt dr. Fedeles Tamás rektorhelyettes és dr. Kim Bogook ötlete volt, hogy ezt a Koreára fókuszáló kurzust a Pécsi Tudományegyetem égisze alatt is megtartsuk - jómagam szakmai koordinátorként és előadóként működöm közre. A megvalósításhoz az Eurasia Foundation-tól egy pályázat útján nyertünk támogatást. Nagy büszkeség, hogy a PTE története során először meghirdethetünk egy ilyen neves előadókat felvonultató kurzust.
Laikusok számára talán a K-pop vagy a K-Beauty ugorhat be Koreáról. Mitől különleges ez az ország, miért érdemes figyelni rá?
A Koreai-félsziget már önmagában is izgalmas – elég a politikai, nemzetközi kapcsolatok terén zajlott változásokra gondolnunk az 1950-es évektől kezdve. Észak és Dél szembenállása, sőt, a két ország újraegyesítésének ötlete nemcsak nemzeti téren, de világszinten is lényeges. Már maga a félsziget is olyan relációhalmazt szimbolizál, mely révén szövetségi rendszerek, blokkok rajzolódnak ki a világtérképen, függetlenül attól, mennyire hermetikusan próbálja Észak-Korea elszigetelni magát. Egyrészt geopolitikai értelemben felértékelődött területe a nemzetközi rendszernek, másrészt
Dél-Korea mind gazdasági, mind kereskedelmi, mind a fejlesztéspolitikák kapcsán markáns sikereket tudott felmutatni a globális térben. Innovációk sokasága köthető ehhez az országhoz a populáris kultúrától a technológiai újításokig
– beleértve azokat is, amiket említettél.
Ugyanakkor az előadások nem korlátozódnak csak a Koreai-félszigetre.
A két ország közti befagyott konfliktus, amely pillanatok alatt új feszültségeket képes okozni, hosszú ideje megköveteli magának a nemzetközi figyelmet. Mivel időről időre vannak forró helyzetek, mindenki árgus szemekkel figyel, hiszen amennyiben a konfliktushelyzet eszkalálódna, hamar markánssá tudna válni. Láttunk erre számos hidegháborús példát az ötvenes vagy a hetvenes években. Egy, a szomszédságunkban zajló durva háború különösen hangsúlyossá teheti számunkra azt, mi zajlik a félszigeten kulturális, gazdasági és politikai szempontból. A kurzus előadóinak többsége Dél-Koreáról fog beszélni, de fontosnak tartottuk, hogy ezeket a nemzetközi relációkat is megismertessük a hallgatókkal rögtön a kurzus elején, a szeptemberi előadások során.
Miért fontos az, hogy ezt a viszonyrendszert megértsük?
A magyar–koreai viszonyrendszernek igen kiváló kutatói vannak hazánkban – közülük remélem, egyszer előadóink között tudhatjuk majd Csoma Mózes Korea-szakértőt, volt nagykövetet is. Gazdasági kapcsolataink például még a vasfüggöny lebontása előttre datálódnak, Magyarországon már a '80-as évek végén, a '90-es évek elején lezajlott egyfajta külpolitikai rendszerváltás, amikor több országgal – köztük Dél-Afrikával, Izraellel vagy Chilével – kiépültek vagy éppen rendeződtek a viszonyok. Dél-Korea is ide sorolható! A mai relációk akkor alapozódtak meg, sőt, az elmúlt időszakban olyan hatványozott dinamikát mutat, hogy Dél-Korea számít az egyik legfontosabb ázsiai külkereskedelmi partnerünknek, és az egyik legfontosabb befektetőnek.
Kulturális értelemben Korea nincs messze Pécstől, hiszen minden Nemzetközi Évadban rendezett a Nemzetközi Igazgatóság Korea Napot.
Így van, és ez idén is így lesz, ismét a budapesti Koreai Kulturális Központtal együttműködve szervezünk majd eseményeket. A konkrét programokért érdemes figyelni a Facebook oldalunkat. Pezsgő a kapcsolat a PTE és Dél-Korea között: vannak partneregyetemeink, élénk az oktatói és hallgatói mobilitás, fejlődnek az egyetemközi kapcsolatok. Ezek után talán nem is meglepő, hogy egy ilyen klassz kurzus megjelenik nálunk.
Kiket emelnél ki az előadók közül?
Szuper előadók érkeznek Dél-Koreából, remek szakértők olyan neves egyetemekről, melyekkel e kurzus révén reméljük szorosabbra fűzni a kapcsolatot. Hadd húzzam alá:
ez a kurzus nem online. A koreai előadók mind ideutaznak Pécsre, személyesen lesznek majd jelen, és előadásaik végén nyitottak arra is, hogy beszélgessenek a hallgatókkal.
Úgy gondolom, unikális lehetőség ez a fiatalok számára.
Nehéz egy valakit kiemelnem… személyesen üdvözölhetjük Kim Bogook kutatót, aki az ötletgazdája a projektnek és kapcsolatai révén el sem indulhatott volna a kurzus! A koreai média demokratizációban betöltött szerepéről Kim Kisu beszél majd a Naeil Shinmun független, progresszív napilap képviseletében, de a K-kultúráról is szó lesz Kim Meekyeong professzornak köszönhetően. Nagyon várom a Chung Hosung zenésszel való találkozást is, aki a Magyar Állami Operaházban tevékenykedik.
A kurzus alapjában a koreai tudás pécsi átadására épül, ám mindezt magyar részről is kiegészítjük: a térséggel foglalkozó kutatók is előadnak majd. Dr. Szappanyos Melinda kollégám például éveket élt és tanított Dél-Koreában, és az emberi jogok helyzetéről tart majd előadást. Meghívtuk Neszmélyi György Iván professzort is, aki diplomataként szolgált Dél-Koreában, ő a kelet-ázsiai ország gazdasági felemelkedését mutatja majd be.
Campus-kredites a kurzus, mit jelent ez, és mik a teljesítési követelmények?
Bármilyen karra, bármilyen szakra járó hallgatót szívesen látunk! A teljesítés feltétele egyrészt az aktív órai jelenlét, másrészt egy összefoglaló teszt sikeres kitöltése a szemeszter végén. A kurzust szeptember 18-ig lehet felvenni a Neptunban.
Lesz-e folytatás, ha valaki kihagyni kényszerül ezt a félévet?
Ez egy kísérleti kurzus, mely pályázatból valósul meg. Ha jól sikerül, és ezzel a támogató alapítvány is egyetért, talán lesz lehetőségünk a folytatásra. Nem titkolt terv, hogy nagyobb ívű programot építenénk Pécsett, nem a más egyetemeken már működő szakokhoz hasonlót, inkább a saját erősségeinkre alapozó specializáció megszervezését, akár például a nemzetközi kapcsolatok stúdiumokhoz csatolva.
