Mindenki él valamilyen szenvedéllyel, ez tudományosan bebizonyított tény. De hogy is bizonyították be? Milyen szenvedéllyel élhet az ember? Mi etikus egy kísérletben? E két téma körül forgott az a délután, ahova május 12-én cseppentem. Fogyasztás és generációk címmel egész napos konferenciát láthatott az, aki az eső ellenére, kilépve a komfortzónájából elsétált a Közgázra. Szerintem érdemes volt! Aki pedig inkább az otthoni kanapét választotta, a kockás pokróccal és teával, annak itt van egy összefoglaló, a számomra legizgalmasabbakról.
Miután beszereztem egy finom feketét a nyomasztó időben, be is ültem Füzesi Zsuzsanna, Bódult generációk előadására. A címe szinte még tükrözte is a hangulatomat, amit a sok esőfelhőnek köszönhettem, azonban a tartalma… egyből felébredtem! Rettentően sok érdekes és hasznos információt kaptam, egyebek között:
kutatások alapján az idősebb generáció több alkoholt fogyaszt, mint a fiatal (vagy csak őszintébbek az idősek?…)
Magyarországon 2 millió ember dohányzik, 750 ezer ember alkoholista és 22 ezer illegális kábítószer fogyasztó
a pécsi lakosság 80-90%-a szerint a drogfogyasztás betegségnek minősül
a pécsi egyetemisták nem tudják felmérni, a lakosság hány százaléka fogyaszt kábítószert, az eredeti számot ötszörösére becsülik
a fiatalok esetében a nyugtató/ altató alkohollal való keverése a leggyakoribb drogprobléma
az EU egyik alkotmánybírója egyszer azt mondta, hogy a nikotinnal, kávéval és alkohollal a kultúra „megtanult” együtt élni
Füzesi Zsuzsanna elmondta, hogy Magyarország drogprevenciója egyszerű, világos és nagyon rossz. Ósdi álláspontok és megoldások szerepelnek a repertoárban, amik egyáltalán nem segítenek. Hisz, hogy lehet az, hogy miközben kábítószer ellenes világnapot tartunk, a pálinkanapon az autósokat kínáljuk a jó, magyar pálinkával.Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy szükség lenne további kutatásokra, így ne legyen rest egy egyetemista sem, aki szeretne ezzel foglalkozni!
És már itt is vagyunk a kutatások témájánál. Mi etikus? Mi az, ami még belefér, és mi az ami már sérti a kutatásban résztvevő emberek jogait? A pszichológusok sokszor érvelnek azzal, ha már kezdetektől szabályozták volna a kutatásokat, a tudomány még nem tarthatna ott, ahol ma. De milyen kutatásokról is van szó? Vörös Miklós, A fogyasztáskutatás etikai dilemmái előadásán bemutatott nekünk párat:
Tuskegee kísérlet, 1932-1972: Szifilis vírust oltottak néger rabszolgákba állami kérésre, hogy megvizsgálhassák a betegség tüneteit.
HELA sejtek: Henrietta Lacks méhgyakrákkal küzdött és betegsége alatt szövetet távolítottak el belőle, majd még halála után is sejtjeivel kísérleteztek. Ennek köszönhetően 74 ezer kísérletben használták Henrietta sejtjeit, melyről a családja is csak 7-8 éve szerzett tudomást.
Rejtett rábeszélők, 1957: Az Amerikai Egyesült Államokban ez a könyv tömegolvasmánnyá vált, a legtöbb példányban eladott könyv, ami nem szépirodalmi. Az író, Vance Packard, aki könyvbe gyűjtötte a sugalmazott reklámok példáit. Mondjuk, mikor a moziban a vetítővásznon pár másodperces etapok erejéig megjelenik egy kép a kóláról vagy a popkorn-ról. A megfigyelések alapján 60%-al többen vásároltak a szünetben ezekből a termékekből.
És, hogy mi a megoldás? Hogyan lehetne etikus kutatásokat folytatni? Természetesen már szabályozva van minden embert érintő kísérlet, a legapróbb egyetemi szakdolgozathoz készülő kérdőívtől egészen a több évet, akár évtizedet igénylő viselkedésformák kutatásáig - kérdés, hogy ezenken a szabályozásoknak mennyire vagyunk tudatában, illetve a kuitatásunk során mennyire járunk el etikusan és tartjuk be az előírásokat. Azt pedig mindenki maga döntse el, hogy az első, 1900-as években végzett kísérletek, melyek legkevésbé sem mondhatók etikusnak, mennyire szolgálták a tudomány előrehaladását...
