Új, az agrártudományokhoz kötődő üstökös jelent meg Szekszárdon: a következő tanévben indul a felsőfokú mezőgazdasági mérnökasszisztens szakképzés. A kar, mely nevében is jelzi, hogy a vidékfejlesztésben kiemelt szerepet játszik, évek óta építi a mezőgazdaság és szőlészet tudományos alapjait és gyakorlati tudnivalóit átadó képzéseit. A KPVK szőlész-borász szak keresett és régóta lehet rá jelentkezni, BSc és foksz verziója is működik. Két éve indította a kar a vidékfejlesztési agrármérnök BSc szakot, mely révén diplomás agrármérnököket képeznek. Az újabb mérföldkő a felsőfokú mezőgazdasági mérnökasszisztens végzettséget adó szak.
“Ez egy négy féléves képzés, az első három szemeszterben gyakorlatorientált szemináriumok valamint előadások zajlanak, a végzés előtti utolsó félévben pedig már kizárólag a gyakorlatra koncentrálhatnak a leendő hallgatók” - tájékoztat Slezák-Bartos Zsuzsanna, a képzés szakfelelőse, egyben oktató és gazdasági agrármérnök, majd hozzáteszi:
“A szekszárdi borvidék és mezőgazdaság dinamikus növekedésnek indult az elmúlt évtizedekben, rengeteg a technológiai újítás is, ideális helyszíne egy ilyen szaknak.”
A képzésben 60-40 % a gyakorlat és az elmélet aránya, és a szak indulásának küszöbén már csaknem húsz leendő partner jelezte, hogy szívesen fogad gyakorlatra hallgatókat a karról. “A helyszínek között elsősorban tolna megyei telephelyek szerepelnek, de van például egy fejér megyei vállalkozó is, aki már most jelezte, hogy örömmel járulna hozzá a képzés gyakorlati oldalához” - Slezák-Bartos Zsuzsanna szerint ez azt is jelzi, hogy a vállalkozások szükségét érzik egy ilyen képzésnek, és számítanak arra, hogy a frissen végzettek az ő cégeiket erősítik majd. A Szekszárd környéki mezőgazdaságban is
nagy a szakemberek felvevőpiaca, hatalmas, jó minőségű földeket művelő vállalkozások várják azt, hogy minél többen végezzenek ezen a szakon, igénylik a munkaerőt.
“Sok esetben a hallgató a saját vállalkozásában kamatoztatja a tanultakat, illetve többen tervezik, hogy szüleik mezőgazdasági vállalkozását viszik tovább, és emiatt képzik magukat” - teszi hozzá még Slezák-Bartos Zsuzsanna.
“Az a tapasztalatunk, hogy sok jelentkező vagy nem rendelkezik emelt szintű érettségivel, vagy a rosszul sikerült érettségi miatt alacsony pontszámai vannak. Számukra azért kedvező a felsőfokú mezőgazdasági szakképzés elvégzése, mert a bekerüléshez “csak” középszintű érettségi szükséges, illetve a pontszámok is alacsonyabbak. A képzés elvégzése után viszont - ha nem enged a végzettekre váró munkaerőpiac csábításának- egyenes az útja a BSc-re, hiszen a záróvizsgán elért eredményei többletpontokat jelentenek a továbbtanulásnál, sőt, a felsőfokú szakképzésben szerzett kreditjeit (minimum harmincat) ott beleszámítjuk, vagyis lesznek olyan kurzusok, melyeket nem kell újra teljesíteni a hallgatónak” - teszi hozzá Slezák-Bartos Zsuzsanna.
“A szak tantervi hálójában egyrészt szerepel a minden felsőfokú szakképzésben közös modul - például a pénzügyi alapismeretek, üzleti kommunikáció, munkaerőpiaci ismeretek. Ezeken felül az agrárágazathoz kapcsolódó szakmai ismeretek dominálják a képzést: növénytan, állattan, mezőgazdasági gépek ismerete, agrártermelés kémiai és biokémiai alapjai, agrárgazdaságtan, munkavédelem, élelmiszerbiztonság, minőségügy, agrárkereskedelem, agrármarketing, növénytermesztés, állattenyésztés - széles a paletta” - sorolja Slezák-Bartos Zsuzsanna.
“Agrármérnökként magam is látom e szakma nehézségeit, de a szépségei mindezt felülmúlják.
A mezőgazdászok azok, akik élelmiszert, táplálékot állítanak elő az emberek számára - nem nehéz belátni, hogy ez a munka nélkülözhetetlen az emberiség létezéséhez.
Hogy kicsit szemléletesebb és közelebbi példát mondjak: amikor a szőlőnkben szüret van, az összehozza a családot és a barátokat: együtt szedjük le és dolgozzuk fel a gyümölcsöt, metszés után pedig nézzük, hogyan fejlődik a növény, milyen lesz a munkánk eredménye. Látjuk a munkánk gyümölcsét - szó szerint.” - mondja Slezák-Bartos Zsuzsanna a munka szépségeiről.
Nem túlzás azt mondani, hogy a klímaváltozás gyorsuló folyamata felértékel a közeljövőben minden, az agráriummal foglalkozó tudást. Slezák-Bartos Zsuzsanna szerint: “Tény, hogy a klímaváltozás hozadékaival is szembesülnie kell mindenkinek, aki a mezőgazdasággal foglalkozik. Hogy csak egy példát mondjak: magam is szembesültem azzal, hogy a teraszos kialakítású szőlőnkben gondot jelent a vízhiány, ami tíz éve még nem volt probléma, mert akkor megfelelő volt a mennyisége és az eloszlása a csapadéknak. Most viszont komoly problémákat okoz az eső hiánya, és a napsütés minősége, erőssége is megváltozott - ez a művelési módokban is változást kell, hogy jelentsen. Meg kell óvnunk a csapadékot, és óvnunk kell a növényeket is a túlzott napsugárzástól. Még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy teljesen más jellegű növények fognak megjelenni Magyarországon. A klímaváltozás kapcsán szükséges változásokra az ősszel induló szak hallgatóinak is nyitottnak kell lenniük, hiszen az ő generációjuk lesz az, mely ezeket a problémákat orvosolni fogja tudni.”
