Még a köztereink használatára is hatással van a koronavírus világjárvány. Le merünk-e ülni a kedvenc padunkra? Az új szokások, az egészségügyi távolságtartás milyen kihívások elé állítja az építésztervezőket? Ugyanígy számos kérdést vethet fel a világszinten prioritást élvező otthoni munkavégzés: elegendő-e az internet-hozzáférés és egy laptop a minőségi munkavégzéshez, vagy ergonómiailag megfelelő munkaállomás kiépítésére is szükség van? Mitől lesz továbbra is kényelmes, családi fészek az otthonunk, egyben a mindennapi munkánk terepe? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a kínai Wuhanban működő egyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem építész oktatói és hallgatói egy közös projektben.
A pécsi műszaki kar főépülete
Már javában zajlanak annak a szeptembertől induló két nemzetközi workshopnak az előkészületei, amelyeken a koronavírus-járvány kitörésével kapcsolatban ismertté vált kínai Wuhan egyik egyeteme, illetve a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) hallgatói, oktatói térképezik fel a világjárvány következtében megváltozott köztérhasználati szokásokat, valamint az otthoni munkavégzés ideális körülményeit. Az építészeket elsősorban azok a kérdések foglalkoztatják, hogy miként lehet a tervezési módszerekbe integrálni a világjárvány okán a közösségi életre vonatkozó szigorú egészségügyi előírásoknak való megfelelést, ezeknek alárendelve hogyan tudnak jó közteret tervezni, miután a köztér találkozási pontként, az emberi kapcsolódás helyszíneként szolgál. Emellett ugyancsak érdekes téma a járványhelyzet ideje alatt elterjedt home office megfelelő körülményeinek megteremtése. A hallgatók és oktatóik a belsőépítészet oldaláról vizsgálják meg az otthoni munkavégzés ideális feltételeit, például milyen szempontokat érdemes figyelembe venni egy lakóház tervezésekor, amikor otthoni munkateret is ki kell alakítani. Hogyan támogatja ezt a belsőépítészet, a bútorok, az ergonómiai szemlélet, egyáltalán kinek mit jelent a home office tartalma és miként segíti a tér szervezése az otthon dolgozó eredményességét, a produktivitását? A kínai és magyar hallgatók ezekre a kérdésekre is keresik a válaszokat.
Közösen kutatnak - a kép illusztráció
A közös szakmai projekt egyelőre az online térben szerveződik, hiszen a felsőoktatási intézményekben a vírushelyzet miatt leállt a jelenléti oktatás. Nem szűnt meg azonban a kapcsolat, a közös munka a wuhani Hubei University of Technology és a PTE MIK vezetése között: a két intézmény dékánja úgy döntött, előnyt kovácsol az elmúlt hónapokban túlsúlyba került online oktatásból, és megszervezik az aktualitása miatt népszerűnek ígérkező workshopot. Ebben több héten keresztül a közös online előadások mellett lehetőség kínálkozik a tapasztalatok megosztására, a tervek, az ötletek bemutatására, a szakmai vitára is.
A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának nem ez az első közös projektje az ázsiai egyetemmel, évek óta szoros szakmai kapcsolat fűzi őket a wuhani oktatási intézményhez. Korábbi kínai egyetemekhez kötődő munkájuk után 2015-ben kaptak meghívást egy olyan építészeti workshopra, amelyen 11 kínai egyetem mellett egyedüli nemzetközi partnerként vehettek részt. Itt erősödött meg a wuhani intézménnyel a kapcsolat, és jött a felkérés, hogy egy pécsi vendégprofesszort fogadnának fél évre. Olyan jól sikerült prof. dr. Hutter Ákos bemutatkozása, hogy már harmadik éve vállal feladatokat Wuhanban, sőt, az ő neve fémjelzi a pécsi „Architecture Innovation Class” nemzetközi szakmai programot, amelynek fő célja, hogy felkészítse a résztvevő kínai hallgatókat a PTE MIK angol nyelvű Építészmérnöki MSc képzésében való részvételre.
A pécsi Széchenyi teret is vizsgálhatják majd a kutatás során
A Pécsi Tudományegyetemen több mint négyezer külföldi hallgató tanul, a kínai építészhallgatók körében népszerű a Műszaki és Informatikai Kar, amely a környezettervezést, a vizuális kultúrát és a dizájnt tekintve igen magas színvonalú képzést biztosít az ide jelentkezőknek. Emellett az ázsiai fiatalok számára az európai építészet is vonzóerőt képvisel, jelentős a Bauhaus kötődése Pécshez, és mint ismert, ez az építészeti irányzat lerakta a névjegyét Európa és a világ dizájn-, illetve építésztörténetében. A modernizmus, a konstruktivizmus hívószó a kínaiak számára, az Európában szerzett diploma értéket jelent Ázsiában. A kínai hallgatók jellemzően erősek alkalmazott grafikában, környezetkultúrában, belsőépítészetben, kiváló a vizuális kifejezésmódjuk, remekül rajzolnak és a jelképekben való gondolkodás is előnyükre válik.
