Az USA Energiaügyi Minisztériuma által 2002-ben megindított nemzetközi innovációs hallgatói verseny azt a célt tűzte ki magának, hogy olyan fenntartható megoldások kidolgozására sarkallja a világ építész hallgatóit és mestereit, melyekkel választ adhatunk a klimatikus válságot erősítő épített környezeti problémákra. A 2019-es versenyen a PTE MIK hallgatói, összefogásban a Miskolci Egyetem és a Blidai (Algéria) Egyetem hallgatóival először vettek részt a világ különböző pontjain két évenként megrendezett versenyen, melyről rögtön 4 díjat hoztak el
A most induló Solar Decathlon Europe 2021 verseny nagy vállalása, hogy a PTE hallgatói megmutassák a Környezetpozitív építészethez vezető utat, melyben városaink pozitív, megújuló energiamérleggel és negatív emissziós egyenleggel bírnak, azaz több oxigént termelnek, mint amennyi károsanyagot kibocsájtanak.
A LUNGS OF THE CITY vagyis a „Város tüdeje” elnevezésű projekthez várják az érdeklődő, kreatív hallgatói elmék csatlakozását az egyetem minden karáról. Az építészeti gépészet, energiadizájn szakterületei mellett a PTE teljes szürkeállományát szeretnék az elérni kívánt cél érdekében bevonni, így többek között a természettudományok, a szociológia, a grafika, a média, a kommunikáció, a közgazdaságtan és még sok más tudományterületéről is várják a hallgatókat.
A tavalyi pályaművet, mely „magyar fészek+”, „Hungarian nest+” nevet viselte Szücs Evelin és David Ojo mutatta be. A PTE projektcsapata már most is több nemzetközi hallgatót tud a tagjai között így a prezentáció angol és magyar nyelven történt. A nemzetközi kultúrákat magába olvasztó interdiszciplináris csapatfelépítést fontos részeként kezelik a projektnek.
Tavaly a magyar csapat feladata az volt, hogy a Magyarországon nagy számban megtalálható kocka házakat újragondolják, átalakítsák, mivel ezek szerkezetileg hasznosíthatóak, ám energetikailag rossz mutatókat produkálnak. A projekt két szálon futott: az újrahasznosított technikákra és anyagokra épülő „low-budget” elveket ötvözték az innovatív „high-tech” technológiákkal, SMART rendszerekkel, hogy ezeket a kocka házakat felkészítsék a XXI. század új generációs kihívásaira. A projekten belül optimalizálták a tereket, használatuknak megfelelően, valamint próbálták az elrendezést is úgy alakítani, hogy a napenergiát minél jobban hasznosíthassák. Aktív napteret, valamint egy passzív szellőztetési rendszert alakítottak ki, a ház lélegeztetésére. Ezzel a projekttel 4 díjat sikerült elhozniuk, amiből az építészeti kategóriában elért második helyre a legbüszkébbek. A projekt során nem csak a tervezés, hanem az építkezés is a hallgatók feladata volt. Nem is akármilyen feltételekkel. Összesen 14 nap állt a rendelkezésükre, hogy nulláról az automatizált okosrendszerekkel felszerelt ház teljes mértékben elkészüljön. Ez ma még a kivitelezésben jártas és gyakorlott cégeknek is nagy kihívást jelentene, szóval páratlan lehetőség volt ez a hallgatóknak a szakmai fejlődésre.
Ezt követően Gazdag Gábor beszélt az előző év épületeiről, a többi csapat kiemelkedő ötleteiről, amik inspirálóak lehetnek az idei évre nézve is.
Végezetül pedig Juhász Hajnalka beszélt a LUNGS OF THE CITY projektről, mely 2021-ben, Németországban kerül megépítésre szintén 14 nap alatt, de a tervezésre és a társadalmi, gazdasági és környezeti vetületek pontos diagnosztizálására még másfél év áll rendelkezésre. A tervezési folyamat során pécsi helyszínt választottak. Egy olyan koncepciót kívánnak létrehozni, amit városi léptékben is ki tudnak terjeszteni. Az oxigéntől elzárt belvárosi zárt tömbök problematikáját vették a projekt kiindulási alapjául. A kihasználatlan szlömös belső tereket, az amúgy is magas káros anyag kibocsájtású területeket egyensúlyoznák egyfajta oxigéntermelő közeggel. Igaz, teljesen negatívvá nem fogják tudni szorítani a káros anyag kibocsájtást, de több fázisra bontva a zöld terek nyerését, fokozatosan elérhető lenne a pozitív hatás. Fontos, hogy egy teljes környezetgazdálkodási rendszert dolgozzanak ki, melyben ugyanolyan fontos az épített környezet, mint a természeti, az őket körül ölelő infrastrukturális fejlesztések, a közlekedés újragondolása, a zöld szemlélet társadalmasítása, vagy épp sok minden más mellett a hulladékgazdálkodás.
Végezetül Kondor Tamás beszélt átfogóan a projektről, illetve a további lépésekről. „A világon millió ember beszél arról, hogy plusz energiás házakat csinál, de az, amit mondanak, csak egy nagyon szűk szegmensre igaz, arra, amikor a ház működik. Nem veszik számításba azt az energiaigényt, ami felépítéshez-, illetve azt, ami a ház tönkremenetele után az újraépítéshez, hulladékkezeléshez szükséges. Azok, akik felelősen gondolkoznak, eleve onnan indulnak, hogy az energiaigényüket tudatosan csökkentik, majd a fennmaradó részt passzív megoldásokkal megpróbálják, szinte a nullához közelíteni. Az a pici, ami marad, az kell, hogy a megújuló forrásokkal kielégített legyen. Nagyszüleink életükben elültettek annyi fát, amennyiből aztán építkezni tudtak, azt használták fel, amit a telek körül találtak, így nem kellett kamionnal építőanyagot szállítani és gyárakat építeni, hiszen fából, földből és kőből építkeztek. Művelték a földet és nem hoztak paradicsomot Spanyolországból, így mondhatni, hogy nagyapáink sokkal ökotudatosabbak voltak, mint most bárki a földön, aki annak mondja magát.
Ugyanakkor átalakult az életünk, a föld népességének lassan ötven százaléka városokban él, ahol nagyon nehéz megtermelni a tízemeletes tetején annyi paradicsomot, amennyit megeszünk, ezért tanulva nagyapáink tudásából, meg kell találnunk a saját megoldásainkat, hogy legalább olyan ökotudatosak legyünk, mint ők voltak. Ahhoz, hogy egy negatív emissziós házat létrehozzunk, nem csak a működésére gondolunk, hanem a teljes életciklusra az építőanyag megtermelésétől a ház újrahasznosításáig. Mi több, nem elég egy házban gondolkodni. Ki kell terjeszteni ezt a gondolkodást a teljes környezetgazdálkodásra és a társadalmat egy tudatos életvitel felé kell fordítani. Nem elég jót csinálni, hanem tudnunk kell közvetíteni a világnak, tetteinkkel és céljainkkal tudni kell hatni rájuk! Hassunk úgy, hogy az életünk igazolja azt, amit mondunk és az elkövetkező 1,5 évben próbáljunk legalább egyel jobbak lenni, mint amik most vagyunk!”
