close
CímlapEgyetemi életLUNGS OF THE CITY - Solar Decathlon Europe 2021

LUNGS OF THE CITY - Solar Decathlon Europe 2021

Az USA Energiaügyi Minisztériuma által 2002-ben megindított nemzetközi innovációs hallgatói verseny azt a célt tűzte ki magának, hogy olyan fenntartható megoldások kidolgozására sarkallja a világ építész hallgatóit és mestereit, melyekkel választ adhatunk a klimatikus válságot erősítő épített környezeti problémákra. A 2019-es versenyen a PTE MIK hallgatói, összefogásban a Miskolci Egyetem és a Blidai (Algéria) Egyetem hallgatóival először vettek részt a világ különböző pontjain két évenként megrendezett versenyen, melyről rögtön 4 díjat hoztak el

A most induló Solar Decathlon Europe 2021 verseny nagy vállalása, hogy a PTE hallgatói megmutassák a Környezetpozitív építészethez vezető utat, melyben városaink pozitív, megújuló energiamérleggel és negatív emissziós egyenleggel bírnak, azaz több oxigént termelnek, mint amennyi károsanyagot kibocsájtanak.

A LUNGS OF THE CITY vagyis a „Város tüdeje” elnevezésű projekthez várják az érdeklődő, kreatív hallgatói elmék csatlakozását az egyetem minden karáról. Az építészeti gépészet, energiadizájn szakterületei mellett a PTE teljes szürkeállományát szeretnék az elérni kívánt cél érdekében bevonni, így többek között a természettudományok, a szociológia, a grafika, a média, a kommunikáció, a közgazdaságtan és még sok más tudományterületéről is várják a hallgatókat.

A tavalyi pályaművet, mely „magyar fészek+”, „Hungarian nest+” nevet viselte Szücs Evelin és David Ojo mutatta be. A PTE projektcsapata már most is több nemzetközi hallgatót tud a tagjai között így a prezentáció angol és magyar nyelven történt. A nemzetközi kultúrákat magába olvasztó interdiszciplináris csapatfelépítést fontos részeként kezelik a projektnek.

Tavaly a magyar csapat feladata az volt, hogy a Magyarországon nagy számban megtalálható kocka házakat újragondolják, átalakítsák, mivel ezek szerkezetileg hasznosíthatóak, ám energetikailag rossz mutatókat produkálnak. A projekt két szálon futott: az újrahasznosított technikákra és anyagokra épülő „low-budget” elveket ötvözték az innovatív „high-tech” technológiákkal, SMART rendszerekkel, hogy ezeket a kocka házakat felkészítsék a XXI. század új generációs kihívásaira. A projekten belül optimalizálták a tereket, használatuknak megfelelően, valamint próbálták az elrendezést is úgy alakítani, hogy a napenergiát minél jobban hasznosíthassák. Aktív napteret, valamint egy passzív szellőztetési rendszert alakítottak ki, a ház lélegeztetésére. Ezzel a projekttel 4 díjat sikerült elhozniuk, amiből az építészeti kategóriában elért második helyre a legbüszkébbek. A projekt során nem csak a tervezés, hanem az építkezés is a hallgatók feladata volt. Nem is akármilyen feltételekkel. Összesen 14 nap állt a rendelkezésükre, hogy nulláról az automatizált okosrendszerekkel felszerelt ház teljes mértékben elkészüljön. Ez ma még a kivitelezésben jártas és gyakorlott cégeknek is nagy kihívást jelentene, szóval páratlan lehetőség volt ez a hallgatóknak a szakmai fejlődésre.

Ezt követően Gazdag Gábor beszélt az előző év épületeiről, a többi csapat kiemelkedő ötleteiről, amik inspirálóak lehetnek az idei évre nézve is.

Végezetül pedig Juhász Hajnalka beszélt a LUNGS OF THE CITY projektről, mely 2021-ben, Németországban kerül megépítésre szintén 14 nap alatt, de a tervezésre és a társadalmi, gazdasági és környezeti vetületek pontos diagnosztizálására még másfél év áll rendelkezésre. A tervezési folyamat során pécsi helyszínt választottak. Egy olyan koncepciót kívánnak létrehozni, amit városi léptékben is ki tudnak terjeszteni. Az oxigéntől elzárt belvárosi zárt tömbök problematikáját vették a projekt kiindulási alapjául. A kihasználatlan szlömös belső tereket, az amúgy is magas káros anyag kibocsájtású területeket egyensúlyoznák egyfajta oxigéntermelő közeggel. Igaz, teljesen negatívvá nem fogják tudni szorítani a káros anyag kibocsájtást, de több fázisra bontva a zöld terek nyerését, fokozatosan elérhető lenne a pozitív hatás. Fontos, hogy egy teljes környezetgazdálkodási rendszert dolgozzanak ki, melyben ugyanolyan fontos az épített környezet, mint a természeti, az őket körül ölelő infrastrukturális fejlesztések, a közlekedés újragondolása, a zöld szemlélet társadalmasítása, vagy épp sok minden más mellett a hulladékgazdálkodás.

Végezetül Kondor Tamás beszélt átfogóan a projektről, illetve a további lépésekről. „A világon millió ember beszél arról, hogy plusz energiás házakat csinál, de az, amit mondanak, csak egy nagyon szűk szegmensre igaz, arra, amikor a ház működik. Nem veszik számításba azt az energiaigényt, ami felépítéshez-, illetve azt, ami a ház tönkremenetele után az újraépítéshez, hulladékkezeléshez szükséges. Azok, akik felelősen gondolkoznak, eleve onnan indulnak, hogy az energiaigényüket tudatosan csökkentik, majd a fennmaradó részt passzív megoldásokkal megpróbálják, szinte a nullához közelíteni. Az a pici, ami marad, az kell, hogy a megújuló forrásokkal kielégített legyen. Nagyszüleink életükben elültettek annyi fát, amennyiből aztán építkezni tudtak, azt használták fel, amit a telek körül találtak, így nem kellett kamionnal építőanyagot szállítani és gyárakat építeni, hiszen fából, földből és kőből építkeztek. Művelték a földet és nem hoztak paradicsomot Spanyolországból, így mondhatni, hogy nagyapáink sokkal ökotudatosabbak voltak, mint most bárki a földön, aki annak mondja magát.

Ugyanakkor átalakult az életünk, a föld népességének lassan ötven százaléka városokban él, ahol nagyon nehéz megtermelni a tízemeletes tetején annyi paradicsomot, amennyit megeszünk, ezért tanulva nagyapáink tudásából, meg kell találnunk a saját megoldásainkat, hogy legalább olyan ökotudatosak legyünk, mint ők voltak. Ahhoz, hogy egy negatív emissziós házat létrehozzunk, nem csak a működésére gondolunk, hanem a teljes életciklusra az építőanyag megtermelésétől a ház újrahasznosításáig. Mi több, nem elég egy házban gondolkodni. Ki kell terjeszteni ezt a gondolkodást a teljes környezetgazdálkodásra és a társadalmat egy tudatos életvitel felé kell fordítani. Nem elég jót csinálni, hanem tudnunk kell közvetíteni a világnak, tetteinkkel és céljainkkal tudni kell hatni rájuk! Hassunk úgy, hogy az életünk igazolja azt, amit mondunk és az elkövetkező 1,5 évben próbáljunk legalább egyel jobbak lenni, mint amik most vagyunk!”

 

Hetesi Júlia

Hetesi Júlia

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni