Hagyomány, hogy a PTE Természettudományi Karán az őszi szemeszterben megrendeznek egy olyan napot, melyen a térinformatikához kapcsolódó újdonságokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Idén a GIS-Day november 14-én volt a Vargha Damján konferenciateremben.
Az eseményt Horváth Attila dékán és Gyenizse Péter, a Térképészeti és Geoinformatikai Tanszék vezetője nyitották meg. Az előadások többsége a térinformatikához kötődő új módszerekről és eljárásokról – például programokról és appokról – szólt, de azok alkalmazási területeiről is szó esett.
Karsa Róbert tűzoltó ezredes, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese Távérzékelés módszerek a katasztrófavédelem szolgálatában címmel tartott előadást. Talán köztudott, hogy a NASÁ-nak több, a Földet megfigyelő műholdja dolgozik már évek óta.
Ezek révén a tűzoltóság olyanak tűzeseteket is észlelni tud, amiket valami miatt nem is jelentettek. A 10x10 méteres terület a legkisebb tűz, amit érzékelni tudnak a műholdak, de termikus tényezők is közrejátszanak: például nagyobb napelemeknél vagy felforrósodott ipari gyárkéményeknél is „tüzet” jelezhet a rendszer. Azok a műholdak, amik programjaira a baranyai lánglovagok regisztráltak, naponta többször áthaladnak a régió felett, ám két jelentés között két óra is eltelik, ezért fontos figyelni és értékelni a kapott adatokat.
Tűzvizsgálat esetén is hasznosak a megfigyelő programok, a tűzoltó ezredes például az alábbi linken elérhető szolgáltatást is
https://apps.sentinel-hub.com/eo-browser
Ennek segítségével vizuálisan is jól lehet követni azt, hogy egy tűz merre terjed – persze mindehhez előfeltétel, hogy ne legyen felhőborított a terület. Hozott néhány példát, amin a leégett területeket lehetett vizsgálni, mint amilyen a tavalyi hortobágyi tűz volt a nemzeti parkban, vagy pontosan fel lehetett mérni a károkat a nepáli földrengésnél.
A műholdak révén infrastruktúrákat is ellenőrzés alatt lehet tartani. Érdekes példa volt egy olyan fotó, amin azt lehetett látni, hogy a megfigyelt tanya környékén lévő földet milyen csapások mentén tarolt le, illetve mélyített pár centivel egy birkanyáj. A műholdas felvételekkel akár centiméteres, sőt, milliméteres változásokat is érzékelni lehet: például nyomon lehet követni azt, hogy hány millimétert mozog egy híd évente. Ez nemcsak a műemlékvédelem miatt lehet fontos, hanem olyan kiemelten fontos objektumok esetében is, mint amilyen egy atomerőmű épülete. A hidaknál az effajta elmozdulás évente 3–8 millimétert jelenthet - s mindez a Földön is alig látható mozgás az űrből érzékelhető.
„Magam is extrémnek gondolom, de ez ma már a valóság.”
– tette hozzá Karsa Róbert.