close
CímlapEgyetemi életMilyen egy pénzügyi válság?

Milyen egy pénzügyi válság?

2008. október 9.

Király Júlia Frankfurtban, az Európai Központi Bank egyik értekezletén vesz részt éppen.

Annak ellenére, hogy az amerikai jelzáloghitel-válság 2006 végén elindult, meggyőződése, hogy hatása Magyarországot alig-alig fogja érinteni. Ahogy egy korabeli interjúban fogalmazott: „a tornádó oldalszele” elhalad majd mellettünk.

Aztán rápillant a Reuters híreire, melyek az alábbiak:

Magyarországon felfüggesztették a tőzsdét

Az euró árfolyama átlépte a 260 Forintos lélektani határt (2008-ban vagyunk!)

Megálltak Magyarország pénzügyi piacai.

Másnap már Washingtonban, az IMF értekezletén Magyarország a Nemzetközi Valutaalap első hitelezője, olyan államok társaságában, mint a Seychelle-szigetek vagy Uruquay.

Király Júlia pénzügyekkel foglalkozó szakember, az egyik legnagyobb európai bank-biztosítótársaság, a belga KBC Group igazgatósági tagja. Magyarország egyik legjelentősebb pénzügyi oktató és tanácsadó cégének, a Bankárképzőnek volt tulajdonos vezérigazgatója. Sok egyéb tisztsége mellett a Pécsi Tudományegyetem Gazdasági Tanácsának is tagja volt. A válság kitörésekor pedig a Magyar Nemzeti Bank stabilitásért felelős alelnöke.

Hogyhogy nem látta a válságot jönni?

Hogyan zajlott le a válság? Mik a konzekvenciái? És mikor jön a következő?

Ezeket lehet megtudni Király Júlia első könyvéből, melynek önironikus címe: A tornádó oldalszele. A kötet apropóján november 20-án a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán beszélgetett Gál Zoltán egyetemi tanár, a PTE KTK Pénzügy és Számvitel Intézet oktatója Schepp Zoltán dékánnal és a szerzővel. A beszélgetés – ahogy a könyv stílusa is az – sodró volt, és laikusok számára is érhető.

„A válságot mindig utólag ismerjük fel.”

– szögezte le a beszélgetés elején Király Júlia, majd folytatta intelmei sorát: „Tessék továbbá elkerülni a természeti és egyéb hasonlatokat. Mint később megtudtam ugyanis, olyan, hogy a tornádó oldalszele, nem létezik.” A kötet címét és magát a hasonlatot a Szupervihar című katasztrófafilm ihlette, melyben egy meteorológus egyedül vesz észre egy Chicago felé közeledő, majd azt elsöprő hurrikánt. Király Júlia jóslata nem jött be: a pénzügyi válság az ún. visegrádi országok közül csak Magyarországot találta telibe.

Az IMF-től segítséget kérni abszolút kényszer volt: anélkül egy–két hónapon belül államcsőd lett volna Magyarországon. A válság pánikot vált ki, ami komoly likviditási problémákhoz vezet, majd ahhoz, hogy kiáramlik a külföldi tőke az országból. A közhiedelemmel ellentétben Magyarországon mégsem ezt történt: a külföldi tulajdonú anyabankok maradtak, és 30%-kal több pénzt nyomattak az országba, ami a – részben a földrajzi közelségnek is betudható – felelős tulajdonosi magatartásra utal. Ugyanakkor az Európai Központi Bank nem váltotta át euróra a magyar állampapírt, és nem volt valós indoka ennek elutasítására!

Magyarország államadóssága akkoriban jelentős volt, de – ahogy arra Schepp Zoltán rámutatott – önmagában nem okozott volna válságot, annak kialakulásához több, együttes összehatóra volt szükség, melyek külön-külön csak-csak, de együtt már nem kibírhatók. A KTK dékánja a Fukushimában történt atomerőmű-katasztrófával állította párhuzamba a 2008-as pénzügyi válságot.

Lesz-e újabb válság vagy sem?

Az ország állapota más: most kevésbé vagyunk sérülékenyek, kisebb az államadósság, kisebb a fedezetlen devizaadósság (a külső adósság mindig válságfelerősítő tényező). Csökkent a külföldi tőkének az a fajtája is, ami könnyen ki tud áramlani az országból. Viszont sokkal nagyobb az ingatlan-árbuborék. – sorolta Király Júlia, majd hozzátette:

„Más válság jön, más mutatókat is kell figyelni.”

Schepp Zoltán szerint a válság formájában is eltérhet az előzőektől: szerinte látványos összeomlás helyett a társadalmi ellentétek fognak erősödni. Utalt arra is, milyen nagy mértékben tompult az inflációra való emlékezés is – pedig a Forint devalválódásának szerepe lehet a következő válságban.

Király Júlia még egy tippet adott a hallgatóságnak:

„Mivel nehéz megállapítani, mikor jöhet, a legjobb mindig azt mondani, hogy jön az összeomlás, mert ha nem jön el a válság, azért senki nem fog megharagudni, ha viszont jön, akkor mindenki emlékezni fog arra, hogy te előre megmondtad.”

Harka Éva