2008. október 9.
Király Júlia Frankfurtban, az Európai Központi Bank egyik értekezletén vesz részt éppen.
Annak ellenére, hogy az amerikai jelzáloghitel-válság 2006 végén elindult, meggyőződése, hogy hatása Magyarországot alig-alig fogja érinteni. Ahogy egy korabeli interjúban fogalmazott: „a tornádó oldalszele” elhalad majd mellettünk.
Aztán rápillant a Reuters híreire, melyek az alábbiak:
Magyarországon felfüggesztették a tőzsdét
Az euró árfolyama átlépte a 260 Forintos lélektani határt (2008-ban vagyunk!)
Megálltak Magyarország pénzügyi piacai.
Másnap már Washingtonban, az IMF értekezletén Magyarország a Nemzetközi Valutaalap első hitelezője, olyan államok társaságában, mint a Seychelle-szigetek vagy Uruquay.
Király Júlia pénzügyekkel foglalkozó szakember, az egyik legnagyobb európai bank-biztosítótársaság, a belga KBC Group igazgatósági tagja. Magyarország egyik legjelentősebb pénzügyi oktató és tanácsadó cégének, a Bankárképzőnek volt tulajdonos vezérigazgatója. Sok egyéb tisztsége mellett a Pécsi Tudományegyetem Gazdasági Tanácsának is tagja volt. A válság kitörésekor pedig a Magyar Nemzeti Bank stabilitásért felelős alelnöke.
Hogyhogy nem látta a válságot jönni?
Hogyan zajlott le a válság? Mik a konzekvenciái? És mikor jön a következő?
Ezeket lehet megtudni Király Júlia első könyvéből, melynek önironikus címe: A tornádó oldalszele. A kötet apropóján november 20-án a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán beszélgetett Gál Zoltán egyetemi tanár, a PTE KTK Pénzügy és Számvitel Intézet oktatója Schepp Zoltán dékánnal és a szerzővel. A beszélgetés – ahogy a könyv stílusa is az – sodró volt, és laikusok számára is érhető.
„A válságot mindig utólag ismerjük fel.”
– szögezte le a beszélgetés elején Király Júlia, majd folytatta intelmei sorát: „Tessék továbbá elkerülni a természeti és egyéb hasonlatokat. Mint később megtudtam ugyanis, olyan, hogy a tornádó oldalszele, nem létezik.” A kötet címét és magát a hasonlatot a Szupervihar című katasztrófafilm ihlette, melyben egy meteorológus egyedül vesz észre egy Chicago felé közeledő, majd azt elsöprő hurrikánt. Király Júlia jóslata nem jött be: a pénzügyi válság az ún. visegrádi országok közül csak Magyarországot találta telibe.
Az IMF-től segítséget kérni abszolút kényszer volt: anélkül egy–két hónapon belül államcsőd lett volna Magyarországon. A válság pánikot vált ki, ami komoly likviditási problémákhoz vezet, majd ahhoz, hogy kiáramlik a külföldi tőke az országból. A közhiedelemmel ellentétben Magyarországon mégsem ezt történt: a külföldi tulajdonú anyabankok maradtak, és 30%-kal több pénzt nyomattak az országba, ami a – részben a földrajzi közelségnek is betudható – felelős tulajdonosi magatartásra utal. Ugyanakkor az Európai Központi Bank nem váltotta át euróra a magyar állampapírt, és nem volt valós indoka ennek elutasítására!
Magyarország államadóssága akkoriban jelentős volt, de – ahogy arra Schepp Zoltán rámutatott – önmagában nem okozott volna válságot, annak kialakulásához több, együttes összehatóra volt szükség, melyek külön-külön csak-csak, de együtt már nem kibírhatók. A KTK dékánja a Fukushimában történt atomerőmű-katasztrófával állította párhuzamba a 2008-as pénzügyi válságot.
Lesz-e újabb válság vagy sem?
Az ország állapota más: most kevésbé vagyunk sérülékenyek, kisebb az államadósság, kisebb a fedezetlen devizaadósság (a külső adósság mindig válságfelerősítő tényező). Csökkent a külföldi tőkének az a fajtája is, ami könnyen ki tud áramlani az országból. Viszont sokkal nagyobb az ingatlan-árbuborék. – sorolta Király Júlia, majd hozzátette:
„Más válság jön, más mutatókat is kell figyelni.”
Schepp Zoltán szerint a válság formájában is eltérhet az előzőektől: szerinte látványos összeomlás helyett a társadalmi ellentétek fognak erősödni. Utalt arra is, milyen nagy mértékben tompult az inflációra való emlékezés is – pedig a Forint devalválódásának szerepe lehet a következő válságban.
Király Júlia még egy tippet adott a hallgatóságnak:
„Mivel nehéz megállapítani, mikor jöhet, a legjobb mindig azt mondani, hogy jön az összeomlás, mert ha nem jön el a válság, azért senki nem fog megharagudni, ha viszont jön, akkor mindenki emlékezni fog arra, hogy te előre megmondtad.”
