Inkluzivitás. Mit is jelent ez a szó? A Pécsi Tudományegyetem (PTE) számára azt, hogy mindenki egyenlő lehetőségekhez és tisztelethez jut, függetlenül a származásától, képességeitől vagy bármilyen más egyéni adottságától. Az Oktatási Igazgatóság (OIG) égisze alatt működő PTE Támogató Szolgálat immár 20 éve segít az egyetem speciális igényű hallgatóinak, munkavállalóinak a mindennapok megkönnyítésében. Azonban, az intézmény számára az inkluzivitás nem csupán segítségnyújtás, hanem az az alap, amelyre egy valóban egyetemes közösség épül.
Ezt a családias szellemiséget tükrözte a június 5-én megrendezett jubileumi konferencia is, ahol a PTE Támogató Szolgálat vezetője, Magdali Csaba mondott elsőként köszöntőbeszédet, melyben hangsúlyozta, hogy az intézmény
stratégiai küldetésnyilatkozatában kiemelt értékként jelenik meg az esélyegyenlőség, a befogadás és a hallgatóbarát szemlélet.
Intézményként elkötelezett a minőségközpontú szolgáltatásnyújtás mellett, és fontosnak tartja az összetartó, nyitott közösségek építését. Elutasít minden hátrányos megkülönböztetést, és aktívan támogatja a társadalmi felzárkóztatást, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, illetve megváltozott képességű hallgatókra és munkatársakra. E célkitűzések megvalósításának egyik fontos eszköze a Támogató Szolgálat, amely hatékonyan járul hozzá az inkluzív egyetemi környezet megteremtéséhez.
„A célom csupán annyi, hogy tanulhassak és újabb élményeket, tudást szerezhessek, és addig jussak el, ameddig el tudok.” – idézte fel az szolgálatvezető egyik súlyos fogyatékossággal élő érdeklődő szavait, akivel nemrég kapcsolatba került, majd hozzátette „Mi ebben fogjuk őt segíteni.”
A hallgatói kezdeményezésre 2005-ben megalapított Támogató Szolgálat az elmúlt 20 évben több száz diáknak és munkatársnak nyújtott segítséget.
Magdali Csaba, szolgálatvezető előadásában egy időutazásra invitált, melyben prezentálta a szolgálat eddigi munkáját, fontos mérföldköveit. Humorosan megjegyezte, hogy még a híres költő, egykori alumnusunk, Weöres Sándor is, mint
mindenki, pécsi akart lenni.
Jelenleg 277 speciális igényű hallgató szerepel az egyetemi nyilvántartásban, ugyanakkor a valós szám ennél jóval magasabb lehet, hiszen sok érintett sem diagnózissal, sem hivatalos regisztrációval nem rendelkezik. A Támogató Szolgálatnál 113 hallgató regisztrált,
közülük mintegy 30-40 főnek biztosítanak rendszeres, akár napi szintű támogatást.
Míg két évtizeddel ezelőtt mindössze egy koordinátor igyekezett felkutatni az érintett hallgatókat,
ma már nyolc, speciális tudással rendelkező szakember dolgozik a szolgálatnál.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a hallgatók támogatása és az inkluzív egyetemi környezet megteremtése nem kizárólag a Támogató Szolgálat feladata.
Ezt a munkát az egyetem vezetése, az oktatók, a tanulmányi osztályok, a különböző bizottságok, a Hallgatói Önkormányzat és maguk a hallgatók közösen végzik.
Az ezekben a partnerségekben kialakított új szemléletmód és értékrend tette lehetővé, hogy a fogyatékossággal élő hallgatók a lehető legteljesebb mértékben vehessenek részt az általuk választott tanulmányi utak bejárásában. „A Támogató Szolgálat feladata mindig is az útkeresésről szólt” – emelte ki az szolgálatvezető.
A konferencia társszervezője, az Accessible EU nemzeti szakértője, dr. Laki Tamás beszédében kiemelte, hogy
az esélyegyenlőség kérdése nem korlátozható egyetlen szakterületre, hiszen bárki, bármilyen munkakörben dolgozik, valamilyen formában felelősséggel tartozik ezen elvek érvényesítéséért.
Hangsúlyozta: akkor beszélhetünk valódi előrelépésről, ha a fogyatékossággal élő emberek ugyanolyan arányban és eséllyel jutnak be a köz- és felsőoktatásba, mint bárki más. Amíg ez nem történik meg, addig nem tekinthetjük teljesítettnek az esélyteremtés küldetését.
„Meggyőződésem, hogy speciális igényű hallgatóink ugyanúgy kiemelkedő tehetségek, mint egészséges társaik és könnyen lehet, hogy bármelyikünkből egyik napról a másikra válhat érintett.
A 21. században ezért intézményi és egyéni szinten egyaránt kötelességünk, hogy támogassuk, mentoráljuk és megerősítsük őket.
Oktatóként, valamint az oktatási portfólióért felelős szakemberként ez a misszió a mindennapi feladataim szerves része. E ponton szeretném megköszönni Csabának a Támogató Szolgálat élén végzett, immár tízéves irodavezetői munkáját, amely nélkül nem jutottunk volna el a jelenlegi, példamutató inkluzív működésig.” – mondta dr. Fedeles Tamás, a PTE oktatási rektorhelyettese, aki később kiemelte Lengvárszky Attila, oktatási igazgató kiemelkedő munkáját is, majd hozzátette, hogy a fogyatékossággal élő hallgatók mellett egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk azokra is, akik mentális nehézségekkel küzdenek, mert az ő útjuk gyakran láthatatlanabb, de nem kevésbé rögös.
„A célunk, hogy a Pécsi Tudományegyetem olyan intézmény legyen, ahol minden hallgató megtalálhatja a helyét, és ahol bátran támaszkodhat ránk, az oktatókra, a munkatársakra, a teljes PTE-családra.” – zárta beszédét a rektorhelyettes.
A konferencia nyitóelőadását Horváth Marianna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezető-kormányfőtanácsosa tartotta „Fogyatékosságügy a felsőoktatásban” címmel, melyben kitért a jogszabályi környezetre, amely jelenleg is meghatározza a fogyatékossággal élő hallgatók támogatását, és bemutatott néhány releváns statisztikai adatot, amelyek tükrözik a hazai felsőoktatás jelenlegi helyzetét e téren, melyből kiderült, hogy országos viszonylatban rendszerint a harmadik-negyedik helyet foglalja el az inkluzivitás terén, ami jól tükrözi az intézmény elkötelezettségét a befogadó, támogató felsőoktatási környezet megteremtése iránt.
A rendezvény során több izgalmas és gondolatébresztő előadás és workshop várta a résztvevőket. Másodikként dr. Fazekas-Vinkovits Ágnes Sarolta, az ELTE BGGYK Fogyatékosság és Társadalmi Részvétel Intézetének egyetemi adjunktusa tartott előadást „A célcsoportorientált támogatástól az egyetemes tervezés felé” címmel. Ezt követően dr. Laki Tamás építészmérnök, rehabilitációs mérnök, az Accessible EU nemzeti szakértője beszélt „A felsőoktatás hozzáférhetőségi kihívásairól az új hazai és EU jogszabályok és szabványok tükrében”. A program következő előadója Hári József, a MESF Parasport bizottság alelnöke volt, aki a „Parasport, mint integrációs lehetőség az egyetemeken” témában osztotta meg tapasztalatait. Ezután Koller Inez Zsófia, a PTE BTK HFMI MTT adjunktusa és a Társadalmi Befogadás Szakkollégium tanára tartott előadást „Gamifikáció a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos szemléletformálásban” címmel.
A délutáni program workshopokkal folytatódott, amelyek gyakorlati nézőpontból közelítették meg a témákat. Foglalkoztak a neurodivergens hallgatók helyzetének aktuális kérdéseivel, a tananyag-adaptálás dilemmáival és technikáival, az önálló életre való felkészítés lehetőségeivel, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók társadalmi aktivitásának erősítésével. A napot a workshopok során szerzett tapasztalatok közös megosztása és összegzése zárta. A konferencia során kiemelt figyelmet fordítottunk az akadálymentes kommunikációra: a látás- és hallássérült egyetemi polgárok számára élő szövegmegjelenítő program, valamint jeltolmács biztosította az információk teljes körű és egyenlő hozzáférhetőségét.
A PTE család egy nagy, befogadó közösség, mely minden ide látogatót feltétel nélkül elfogad.
Az egyetem törekszik arra, hogy még elérhetőbb, még akadálymentesítettebb legyen speciális igényű polgárai számára. Ezt jól mutatja a 20 éve működő Támogató Szolgálat munkája.
További információ:
https://tamogatoszolgalat.pte.hu/
