Online Geoinformatika, térinformatika és távérzékelés konferenciát szervezett a PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézete november 18-án. Az angol nyelvű konferencián hat ország tíz előadója mutatta be a dinamikusan fejlődő térinformatika legújabb vívmányait, fejlesztéseit, fókuszában a térbeli adatok kezelésével, a GIS oktatással, távérzékeléssel és sok más érdekes témával.
A GIS Day-ként (GIS: Geographic Information System, magyarul térinformatika) is ismert konferenciát 2013 óta évente rendezik meg a PTE-n. Idén a vírushelyzet miatt nem lehetett jelenléti részvétellel megszervezni az eszmecserét. Tekintve, hogy a földrajzi távolságok így nem jelentettek problémát, még több, a világ élvonalába tartozó térinformatikai előadó tudott csatlakozni a kezdeményezéshez, akik olyan neves cégeket és oktatási intézményeket képviselnek, mint a NASA Sugárhajtási Laboratórium, az ESRI, az L3Harris, a CapellaSpace, az Európai Űrügynökség (ESA), a Lutra Consulting, a WRI, a prágai Károly Egyetem és a Salzburgi Egyetem.
(Illusztráció: L3Harris; A 2018-as kaliforniai bozóttűz)
A moderátor a PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézet Térképészeti és Geoinformatikai Tanszék adjunktusa, dr. Ronczyk Levente volt, aki felhívta a nézők figyelmét, hogy az időzónák közötti nagy eltérések miatt néhány előadást előre rögzítettek, de az élő adásban ennek ellenére is lehetett kérdéseket feltenni a világ legkülönbözőbb pontjain tartózkodó előadóknak, akik készséggel válaszoltak.
Joseph J. Kerski, az ESRI munkatársa arról számolt be, mennyire könnyen hozzáférhetők és az oktatásba milyen egyszerűen bevonhatók a különböző online, földrajzi adatgyűjtő platformok, amelyek nagyon hasznos információgyűjtést tesznek lehetővé szinte bármilyen téren, legyen az városok beépítettsége, vagy a csapadékmennyiség az őserdőben. A colorado-i előadó kiemelte, hogy ezekkel az eszközökkel bárki lehet a pozitív közösségi változás előidézője, csak össze kell gyűjteni az adatokat, és elemezni azokat. A fő kérdések, amire a válaszokat érdemes keresni szerinte:
Mi van hol? Miért van ott? Miért érdekes ez?
Bemutatott több példát is, talán az egyik legnézettebb ezek közül az utóbbi időben a Johns Hopkins Egyetem által jegyzett COVID-19 eseteket összefoglaló térképe. Az adatok sokszor időben visszamenőleg is kereshetőek, így a pillanatkép helyett folyamatok értelmezését, vizsgálatát is lehetővé teszik, ezekben jelentős szerepe van az oktatásnak.
(Interaktív térkép: Johns Hopkins Egyetem; COVID-19 áttekintés)
Adam J. Mathews, a Western Michigan Egyetem adjunktusa a NASA Sugárhajtási Laboratórium munkatársával, Son V. Nghiem-mel közös kutatását mutatta be, amelyben térinformatikai eszközökkel vizsgálták a városi régiók épületeinek térbeli kiterjedését. Tanulmányukban kitértek az épületek magasságmérésének kiemelt fontosságára és kihívásaira, a Lidar, a lézer alapú távérzékelés és a radar használatának előnyeire és hátrányaira, valamint a SAR, a szintetikus apertúrájú rádiólokátor fejlődésére. A folyamatosan fejlődő technológia segítségével egyre pontosabban lehet követni a városok növekedési is visszafejlődési mintázatait, és szükség is van a big data elemzéssel járó tágabb perspektívát adó megközelítésre. A NASA JPL, a Sugárhajtási Laboratórium az intézmény egyik űrközpontja Kaliforniában, amelyet az Amerikába emigrált magyar fizikus, Kármán Tódor alapította, és ő volt az első igazgatója is.
(Videó: NASA. Las Vegas fejlődése műholdfelvételeken)
A Capella Space 2006-ban indult startup cég képviselőjét, Jörg F. Herrmann-t hallgatva határozottan az a furcsa érzése támadhatott a nézőknek, mintha valamilyen tudományos-fantasztikus filmbe csöppentek volna. A cég ugyanis az imént említett SAR távérzékelési móddal 50 centis pontossággal szolgáltat adatokat a Föld bármely pontjáról saját műholdjuk segítségével, akár egy 20 km-es szakaszt monitorozva, mindezt nem akadályozza sem a köd, sem a sötétség. Ez ugyan néhány kérdést is felvet, viszont a tudományterület szédítő sebességgel fejlődik, ez kétségtelen tény.
(illusztráció: Capella Space; Átkelés a Panama-csatornán)
