A KSH Népességtudományi Intézete és a PTE Demográfiai és Szociológia Doktori Iskolája szervezésében megvalósuló rangos nemzetközi esemény június 26-án kezdődött, a Vargha Damján konferenciaterem magukat legyezgető, ám érdeklődő résztvevőkkel telt meg. Az egybegyűlteket Gábriel Róbert, a PTE rektorhelyettese és Spéder Zsolt professzor, a PTE Demográfiai és Szociológia Doktori Iskola vezetője üdvözölte.
Szellemes és érdekfeszítő első plenáris előadást tartott Melinda C. Mills, aki a termékenységgel kapcsolatos viselkedés szociogenetikájáról beszélt.
A géneknek egészen biztosan köze van ahhoz, hogy ki hány gyermeket vállal, és folyamatban van az, hogy az ezért felelős részeket azonosítsák is a genomban. Emellett a kulturális környezet, a neveltetés, az iskolázottság szintje, és még számos más tényező befolyásolhatja drasztikusan azt, hogy végül kinek hány gyermeke születik valójában. Melinda Mills rámutatott arra: a termékenység kapcsán a férfiak oldalát kevésbé kutatják, ahogy az is hiába egyértelmű, hogy a demográfiának köze van ahhoz, kinek milyen a szexuális viselkedése, az ezt elemző vizsgálatok nem olyan régen kezdődtek csak el. GIF-ekkel szemléltette az összefüggést az első szexuális együttlétkor betöltött életév és az első gyermek megszületésekor betöltött életévek száma között. Elsőre azt gondolnánk, hogy a korán szexuális életet élők fiatal szülőkké lesznek, és a kockázatvállalóbb viselkedés ide vezet. A mozgó ábrákon megelevenedett statisztikai adatok viszont ezt nem egyértelműsítik. Korábban kezdenek szexelni, de később vállalnak gyermeket, később érik el a már terméketlen kort, és később halnak meg, vagyis a termékenységi ablak a nyugati társadalmakban eltolódott. Mills szerint az új megközelítési módok alkalmazása megkerülhetetlen a demográfia területén.
És hogy mit csinálnak manapság a genetikusok, demográfusok és családfakutatók?
Például világszerte virágzó üzletet abból, hogy egy kis mintáért cserébe feltérképezik az erre vágyók DNS-e alapján azt, hogy az illető ősei honnan származhatnak. A kutató egy vicces twitterbejegyzés kapcsán megemlítette, hogy milyen érdekes hatással tud lenni emberekre az, ha kiderül, hogy például nem 100%-ban olaszok, aminek eddig tartották magukat.
De Mills utalt az amerikai Ophrah Winfreyre is, aki az első, az őseire vonatkozó jelentés miatt iskolát építtetett egy afrikai városban, s mire az épület elkészült, kiderült, hogy a részletesebb adatok alapján mégsem onnan származnak az ősei.
A bűnüldözésben is szerepet vállalnak - elég csak olyan rég kihűlt ügyekre gondolni, ahol a gyilkost egy DNS-vizsgálat buktatta le. (Mills a Golden State Killer esetére utalt.)
Izlandon pedig egy telefonos alkalmazást fejlesztettek ki, mely alapján a belterjesség miatt aggódó őslakosok a részletesen feldolgozott családfáknak köszönhetően ellenőrizhetik, hogy nem másod- vagy harmadunokatestvérükkel randiznak-e éppen.
A konferencia még három napon keresztül tart, az előadások részletes programja itt elérhető:
http://eshd2019.hu/wp-content/uploads/2019/06/ESHD2019_Final_Program.pdf
