close
CímlapEgyetemi életProblémamegoldó attitűd: a zöld cement és a gazdaságfejlesztés

Problémamegoldó attitűd: a zöld cement és a gazdaságfejlesztés

2019. október 28.

Interjú Hoffmann Tamással, a LAFARGE Cement Magyarország Kft. Ügyvezető igazgatójával, aki egyébként a PTE-n végzett.

Milyen egy ilyen nagy céget vezetni?

Nagy büszkeség, hiszen pécsiként a saját pátriámban tudok dolgozni, és Baranya tavaly 5. legnagyobb vállalatát vezethetem. A gyárat 2006-os alapkőletétele óta figyelem, és már akkor abban reménykedtem, hogy itt tudok majd egyszer dolgozni. Jó érzés pont az építőipari konjunktúra csúcsán kihozni a gyárból a maximumot. Másrészt nagy felelősség is, mivel a piaci igények kiszolgálása mellett fontos számunkra, hogy mind a saját, mind a megbízatásunkból dolgozó alvállalkozóink munkájukat biztonságosan végezhessék el. Emiatt is az egyik alapértékünk az Egészség- és Munkavédelem.

Milyenek skilleket tanítottak meg ehhez Pécsett a közgázon, és miket nem?

Az egyetemen sok tárgyi tudásra tettünk szert – és bár a mikroökonómia, gazdaságismeret, matematika mind fontosak és szükségesek, nem közvetlenül ezt a tárgyi tudást használjuk a munka során. A szemléletmód ennél fontosabb! Hasonló korú és érdeklődésű fiatalok alkottak egy évfolyamot, együtt nyíltunk ki a világra. Az egyetem elsősorban csapatmunkára, problémamegoldásra, kapcsolatépítésre tanított minket, valamint arra, hogyan tudunk komplex problémákat a lehető leghatékonyabban megoldani.

Véleményem szerint a nyelvtanulásra és a gyakorlat ismeretek átadására kellene még nagyobb hangsúlyt fektetni az egyetemi oktatás során. Utóbbira példaként emelném ki az irodai (Word, Excel stb.) és vállalatirányítási programok (SAP) használatát, a sikeres pitchelés technikájának elsajátítását. Az én időmben ugyan léteztek már különböző könyvelési szoftverek, mi mégis helyettük papíron gyakoroltunk. Ez a mai napig nem változott, a cégnél munkát vállaló hallgatóknak sokszor mi tanítjuk meg, hogy például mit jelent az, hogy pivotálni. Ezért is tartom fontosnak, hogy a régió vállalatai nagyobb szerepet vállaljanak az utánpótlás nevelésben. Egymásra vagyunk utalva, hiszen nekünk, vállalatoknak szükségünk van a fiatal utánpótlásra, ehhez viszont a gyakorlatorientáltságot mi tudjuk biztosítani.

Olvastam, hogy 2 milliárdos fejlesztés előtt áll a gyár, és főleg a környezetvédelem jegyében tervezik a beruházást. Mitől és hogyan lehet zöld egy cementgyár?

A cementgyárakról egy laikusnak valóban nem a környezetvédelem jut eszébe. Azonban a beton a világon a víz után a legtöbbet használt anyag, ezért a mi feladatunk, hogy ezt az elérhető legjobb technológiát alkalmazva tegyük hosszú távon fenntarthatóvá. Ezzel biztosítva, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyunk. A Királyegyházi Cementgyár a körkörös gazdaság részeként a más iparágak termelése során keletkezett, anyagában már nem hasznosítható anyagokat kívánja minél nagyobb arányban felhasználni. Ennek megfelelően nehézipari melléktermékeket (pl.: vasiparban keletkező kohósalakot) – amelyek egyébként lerakókba kerülnének - illetve előválogatott háztartási és gumihulladékot használunk fel a cementgyártás során. A lerakók helyett egy zárt rendszerben hasznosulva mi energiát vagy anyagot tudnunk nyerni ezekből a hulladékokból. Az idei környezetvédelmi beruházásunk eredményeként a fosszilis tüzelőanyagokat akár 80%-ban tudjuk majd alternatív tüzelőanyagokkal helyettesíteni.

Többször hangsúlyozta, hogy fontos a regionális gazdaság fejlesztése.

Fontos, hogy azonos célok mentén összehangoljuk a régió gazdasági szereplőit. Erre a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamra remek intézmény, amely lehetőséget biztosít a régió szereplőinek személyes találkozására, közös céljaik, érdekeik egyeztetésére. Véleményem szerint ez azért is fontos, mert összefogva magasabb értéket tudunk termelni a régióban, mint külön-külön. A közös célok megvalósításához természetesen együttes lobbi tevékenységre is szükséges van a befektetői, támogatói oldal megnyerése érdekében. A régió gazdaságának fellendítéséhez úgy gondolom elengedhetetlen a gyorsabb és megbízhatóbb áruforgalom biztosítása. Ehhez egyrészt szükséges a vasúti közlekedés modernizálása, egy dunai ipari kikötő létrehozása, az autópálya határig történő meghosszabbítása, valamint légi áruforgalom biztosítása. Másrészt az állami szabályozás által a gazdaságra mért adminisztrációs terhek csökkentését kellene elérni. És ne felejtsük el, hogy az egyetem kutatásfejlesztésben és a gazdasági szereplők idevonzásában játszott szerepe is kiemelten fontos.

Hogyan ítéli meg a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szerepét a gazdaságfejlesztésben?

Egyre inkább katalizátor szerepe van, egyre jobban felveszi a ritmust a piaci szereplőkkel, a versenyszféra szereplőivel, és – észrevéve a köztük lévő vákuumot - a gazdaságilag aktív cégek és az állam között összekötő szerepet tölt be. A kamara legfontosabb feladata az információ-megosztás, a gazdaságélénkítő programok és a gazdasági szereplők között.

A PTE-n mentori szerepet is betölt – mit gondol a hallgatókról? Milyen vállalkozási ágakban lát potenciált akár start upban gondolkodva?

A Simonyi inkubátor programban veszek részt, ami abban segíti a hallgatókat, hogyan léptessenek piacra egy-egy ötletet. Nagyon érdekes látni, hogy a most, munkaerőpiacra kilépő generáció hogyan látja a világot és a boldogulási lehetőségeket. Úgy gondolom, sokkal gyorsabbak és rugalmasabbak, mint az én generációm volt. Az viszont feltűnt, hogy szinte mindenki – a start upok 80%-a - az applikációk felé nyit és a digitalizációban gondolkodik. Véleményem szerint fontos lenne megtalálni az újdonságot, innovációt jelentő ipari, mezőgazdasági terméket vagy szolgáltatást is, és nemcsak az applikáció regisztrációjából keresni pénzt. A programban sok nemzetközi hallgató is részt vesz, és az ő látásmódjuk különleges: lecke ez a magyar hallgatók számára, hiszen megfigyelhetik, ugyanazt a problémát hogyan közelítik meg mások.

Milyen tanácsot adna a végzős és az elsős hallgatóknak?

Egyrészt találják meg az egyensúlyt az elméleti és gyakorlati tudás elsajátítása között. Nem baj, ha nem kitűnő tanuló valaki, de menjen el dolgozni, szerezzen tapasztalatot a munkaerőpiacon, és figyelje a társait, és hogy ők hogyan oldanak meg problémákat. Tanuljanak nyelvet, két nyelvből szerezzenek felsőfokot a diplomáig! Ez azért fontos, mert versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon. Úgy gondolom, az angol nyelv ma már alap, és nem is beszélni, hanem dolgozni kell tudni ezen a nyelven. Az, hogy mi legyen a második nyelv, piacfüggő. Szerintem méltánytalanul elhanyagolják ma a németet, de nyilván a célpiactól függően az újlatin nyelvektől a kínaiig sok nyelv szóba jöhet. A felsőoktatásból sok diplomás kerül ki a munkaerőpiacra, azonban az fog nyerni, akinek van gyakorlata és nyelvtudása. Sokszor a megfelelő attitűd, munkához, újdonsághoz / tanuláshoz való hozzáállás sokkal többet számít, mint a szakmai tudás, hiszen azt, hogy az adott munkát hogyan lehet elvégezni, megtanítják. Végül pedig: vértezzék fel magukat külföldi tapasztalatokkal!

 

Az interjú a Pécsi Tudományegyetem és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésének jegyében valósult meg.