close
CímlapEgyetemi életA rendszerváltás miniszterelnöke

A rendszerváltás miniszterelnöke

2019. november 22.

A Halasy-Nagy József Aulában a Magyar Páneurópa Unió Pécs-Baranyai szervezete meghívására Németh Miklós tartott előadást november 19-én. A rendezvény közös házigazdái a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, a Bölcsésztudományi Kar valamint a Közgazdaságtudományi Kar.

Németh Miklós magyar közgazdász, politikus, a rendszerváltás előtti utolsó magyar kormány miniszterelnöke és az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság elsőkormányfője. 1991-től az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnöke, amelynek érdekében lemondott mandátumáról és távozott a magyar politikai közéletből. 1999-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem díszdoktora lett. 2001-ben Johannes Rau államfő a Német Szövetségi Köztársaság Nagykeresztje kitüntetést adományozta neki az NDK-menekültek előtt 1989-ben történt határnyitásban játszott szerepe elismerésül. 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje kitüntetésben részesült, míg 2014-ben a Point Alpha díjban.

A hetvenegy éves miniszterelnök előbb levette a zakóját, és megjegyezte, hogy mennyire izzadós. Ezzel a gaggel egyszerre nevettette meg a közönséget, s politikustól szokatlan közvetlenséggel, egyszerűséggel beszélt. Ami azért is volt annyira feltűnő, mert a köszöntőbeszédek negyedórája a protokolláris udvariaskodás jegyében telt el. Németh Miklós beavató előadása egy történelmi helyzet – Magyarországot a 20. századról szóló történelemkönyvekben két esemény miatt szokták emlegetni: 1956 és 1989 kapcsán – dilemmáiról szólt, arról hogy mit tudott kezdeni azzal a felelősséggel hogy alig negyven évesen, frissen kinevezett miniszterelnökként szembesült azzal, hogy

a Balaton felvidéken titkos atomrakétákat őriznek az ideiglenesen itt állomásozó szovjet katonák (Észak-Olaszországot célba véve, pl.: Velencét).

A másik dilemmája az volt, hogy tájékoztatást adhat-e a magyar történelemben eleddig példátlanul arról, hogy milyen állapotban van a költségvetés. Hogy konkrétan deficites. Németh Miklós azt is elmondta, hogy a keleti blokkban az volt a szokás, hogy az új miniszterelnök első külföldi útja először Moszkvába vezet – ironikusan utalt arra, hogyha lesz új britt elnök, akkor az az USA-ba fog először ellátogatni. Németh Ausztriába ment elsőnek. Kihúzott egy költségvetési tételt: a vasfüggöny felújítását. A vasfüggöny nemcsak a keleti és nyugati világot egymástól hermetikusan elzáró egymással ellentétes eszmerendszerek egyik politikai metaforája, hanem egy egy egykori létező határzár neve.

A kerítés 24 voltos feszültség alatt állt, ha bárki hozzáért vagy elvágta, a rendszer jelzett a legközelebbi határőrőrsön.

Nos, Németh a vasfüggöny felújítási tételét kihúzta a költségvetésből. Ezért csak májusban volt szükség pótköltségvetésre, másrészt szóbeli utasításokat adott a Határőrség vezetőségének, hogy látványos helyszínen – Rajkánál – kezdjék el elbontani. A hivatkozási alapja a közelgő Világkiállítás volt.

Németh Miklós a legnagyobb természetességgel emlegette egykori kollegáit – ma már történelemkönyvi szereplők nevét: Hans Dittrich Genscher, Alois Mock, Nicolea Ceaușescu, Gorbacsov – vele tegeződött: Mihail Szergejevicsként szólította. Gorbacsovról elmondta, hogy akkor lett vele jóba, amikor még mezőgazdasági biztosként dolgozott a későbbi orosz elnök és ellátogatott Magyarországra, tíz napig kalauzolta.

A Bólyi Állami Gazdaságba is ellátogatott Gorbacsov,

arra kíváncsian, hogy képes a 10 milliós Magyarország 15 millió embernek élelmiszert termelni nem kimagaslóan jó adottságokkal, s hogy a Szovjetúnió mit tanulhatna ebből. Kiderült az apróbb megjegyzéseiből, nonverbális kommunikációjából, hogy melyik politikustársához, hogy viszonyul. Többnyire tisztelettel szólt róluk, kivéve a Kárpátok géniuszáról, de őt is pozitív meghatározójaként definiálta, Cau tehet arról hogy ő cselekvésre kényszerült az erdélyi falurombolás miatt.

Az oral history műfaja, avagy a személyesen megélt történelem elmondása-mesélése jól állt Német Miklósnak, a hétköznapi ember által már ellenőrizhetetlen mennyiségű adat megosztását élvezetesen képest volt végrehajtani. Egy-egy megjegyzése nem szépíteni igyekezett saját szerepét, mások érdemeit sem kívánta elorozni, egyedül azt a néhány izgágább, sajtóban szerepelni szerető egykori politikustársáról nyilatkozott széles mosollyal. El-elmondta, kivel tegeződött, magázódott, s azt is, hogy mennyire tartottak egymástól, számon tartották, ki végzett a Szovjetúnióban, s ha igen, akkor vajon be lett-e szervezve az illető, azaz ő jelentenie kell-e azt, amit hallott. Talán legnagyobb derűvel a Pán-Európai Piknikről beszélt. Hogy a jó dolgoknak sok gazdája van. S hogy ez a debreceni MDF vagy Habsburg Ottó?

„De fontos az, hogy ki találta ki?”

A hosszúra nyúlt beszéd végén még kérdések is elhangzottak, Németh Miklós legjobban egy gimnazista korú lány megszólalásának örült. Egy PTE-n PhD-s hallgató kérdésére megjegyezte, hogy a mai Magyarországon akkora a megosztottság a két politikai oldal között, hogy még ünnepelni is képtelenek közösen a rendszerváltást.

A rendszerváltás hangulatát megidéző est protokolláris vége után sem rohant el a miniszterelnök, rövid négyszemközti beszélgetésekre is jutott alkalom Németh Miklóssal.

Balogh Robert

Balogh Robert