close
CímlapEgyetemi életRevidPécs – „adni kell, hogy vihessél”

RevidPécs – „adni kell, hogy vihessél”

2020. április 16.

Április 2-án ez volt ez első poszt a REVIDPécs induló Facebook oldalán: „A város gazdasága az emberek tevékenységéből épül fel. Ha nem kelünk fel nap mint nap és cselekszünk valami értékeset, akkor a vállalkozásaink és így a város gazdasága is megáll. Én ezt nem engedem, nem állok meg és te se tedd! Csináljunk valamit! Ha neked is problémád van a vállalkozásod kapcsán, amit nem tudsz megoldani, akkor mondd el, keressünk együtt megoldást egy tenni akaró közösséggel. Ha olyan szerencsés vagy, hogy nincs szükséged segítségre, de segítenél, mondd el hogyan, miben tudnál, hogy hasznosulhasson ott a szakértelmed, ahol a legnagyobb szükség van rá. Kezedben a gazdaság!” Bedő Zsolttal, a PTE KTK innoviációs igazgatójával beszélgettünk.

Mi tört a REVIDPécs meghirdetése óta?
A Közgazdaságtudományi kar észlelte, hogy a lokális gazdaságban már keletkeztek problémák és beláthatatlan, hogy mekkorák bontakozhatnak ki. Úgy gondoltuk, hogy cselekednünk kell. Ez a Közgazdaságtudományi Kar számára is kihívás, mert nem elemzéseket kell készítenünk, hosszú, vagy középtávra előremutató predikciókat kell megfogalmaznunk, hanem tevőlegesen, operatív szinten, kézzel fogható dolgokat kell megcsinálni, ezzel segítve a lokális gazdaság szereplőit.

Ez azért nem annyira új dolog a KTK-án, ha Simonyi BEDC inkubációs programra gondolunk.
Igen, valahol ezt csináltuk az elmúlt öt évben, vállalkozói szemléletet fejlesztettünk hallgatókban, fiatal kutatókban, s segítettük őket, hogy megvalósítsák a terveiket, termékek, szolgáltatások és üzleti koncepciók kimunkálása tekintetében. Foglalkozunk innovációs tevékenységgel a karon belül, hogy a megtermelődő tudást alkalmazzuk, hogy termékekké, szolgáltatásokká, megfogható megoldásokká alakítsuk.
De a COVID-19-cel új helyzet alakult ki, vagy tévedek?
Nem mindennap találkozunk ilyen helyzettel az tény. Mégis, a kihívásra adandó válasz szempontjából nem új a helyzet, már van benne gyakorlatunk. Zárójelben megjegyezhetjük, hogy nem sok ilyen felsőoktatási kar működik, amely rendelkezne ilyen kompetenciával. A kari vezetés azt mondta, hogy hasznosítsuk a képességeinket, segítsünk a helyi gazdaság szereplőinek. Rövid tanakodás után úgy döntöttünk, hogy saját kompetenciánkat szeretnénk kiajánlani. Másrészt szeretnénk olyan közvetítővé válni –dékán úr szavával hub-bá válni – amely segítségével a piaciteret, platformot tudunk biztosítani a piac szereplőinek, vagy inkább találkozási helyszínt kínálunk a lokális gazdaság problémával küzdő és a problémát megoldani képes szereplői között. A következő lépésben ellenőriztük ezt a feltevésünket, mármint hogy ezen a téren értéket tudunk teremteni. Felhívtunk jónéhány gazdasági szereplőt és egyértelműen kiderült, hogy valóban egyedül maradtak a problémáikkal. Valóban vannak olyan gazdasági szereplők, akik tudnának és akarnának is segíteni, és nemcsak a megszokott üzletmenetük és árazásuk mentén, hanem akár engedményeket is adva. De senki nem tudta, hogy ezt kinek és hol tudja elmondani.

Kiderült számunkra, hogy ez a központi, vagy inkább összekötő szerepkör most hiányzik. Ezért hoztuk létre a REVIDPécs márkanevet a COVID elnevezésből származtatva.

Ami akkor így az újraindításra utal gazdasági téren?
Igen. Folynak nálunk platformizációs és platformüzleti modellel kapcsolatos kutatások és fejlesztések. Van ezen a téren kompetenciánk és tudásunk. Gyorsan összeraktunk egy olyan modellt, amely ezen alapul. Egyértelmű, hogy a leglátogatottabb közösségi oldalhoz nyúltunk, a Facebookhoz. Indulásnak tökéletes. Megjegyzem, hogy a karon belül folynak nálunk olyan informatikai platform-fejlesztések, amelyek, ha később is úgy gondoljuk, s van rá igény, akkor átvehetik ennek a Facebookos közösségi REVIDPécs-es oldal szerepét és ott sokkal hatékonyabban leszünk majd képesek arra, hogy összekössük ennek közösségnek a problémával küzdő szereplőit a megoldást keresve.
Most perpillanat már 869 ember kedveli, több mint 900 ember követi az oldalt. Mit lehet elérni ilyen rövid idő alatt?
Két hét alatt az összekötő szerepünk alakult ki először. Az oldalon publikáltak gazdasági szereplők problémákat, mások pedig jelentkeztek, hogy erre a gondra tudnak megoldást kínálni. Ezt matchbreaking funkciónak hívjuk, az eredmények egy része nyilvánosan, vagy kommentként jelent meg az oldalon. Látható, hogy a szereplők nem szeretnek arccal és cégnévvel kiállni a közösség elé a problémáikkal, ezért azt tesszünk, hogy anonim módon publikáljuk a problémákat. Eredmény, hogy online és offline is elindult ez a „matchbreaking” funkciónk.
Mondanál példákat?
Épülethigénia és közétkeztetés területén belül gyorsan megoldódott néhány probléma. A másik dolog, amit elértünk azzal, hogy KTK gyorsan tudott erre a helyzetre reagálni, hogy megnyithattunk olyan kurzusokat, ahol az egyes előadásokon olyan témákat dolgozunk fel, amelyek értékesek lehetnek a cégek számára. Virtuális előadásokat tartunk, külsős szereplőkkel. Múlt hétfős sales és online marketing témakörben zajlott az első előadás. Visszajelzést kérünk a külsős szereplőinktől. Pozitív volt, ráadásul más, konstruktív visszajelzések is érkeztek. Például javasoltak egy olyan felületet, vagy virtuális helyet, ahol interakcióra is van lehetőség. Ezért döntöttünk úgy hogy folytatjuk a REVID-es előadásokat és indítunk egy REVIDPécs-CAFE elnevezésű eseményt, amelynek keretében meghívunk szakértőket, de a kommunikáció nem egyirányú, nem az információ átadása zajlik csak, hanem egy panelbeszélgetés után kérdezhetnek is az ott megjelent szereplők, résztvevők.
Hová nőheti ki magát a REVIDPécs? Önfényezés nélkül – mint egyetemi dolgozó – ezt nagyon pozitív kezdeményezésnek érzem. Többnek, mint ami elvárható egy tudományegyetemtől.
Ahová ez kinőheti magát az nem csak a számokban mutatkozik meg. Jó, hogy nem csak egy-kétszáz emberről van már szó. Jólesik a 900 fő feletti létszám. A kar célja az, hogy ez egy egyre kevésbé stimulált, önmagát koordináló közösségé transzformálódjon, ami önfenntartó. A mai időkben előremutató, ha egy városban létrejön egy olyan közösség, amely képes saját magát inspirálni, segíteni, mindezt meghatározott játékszabályok között teszi meghatározott formában, akkor nincsen szükség egy olyan szereplőre, aki mindent elintéz, megmond, hanem a platformmodell is működhet. Így egy lokális gazdaság is fejleszthető.


Tudsz ilyen platformfejlesztésre példát említeni?
Az Ubert szoktam említeni. Ez egy tipikus platform-üzleti modell. Lehet látni, mennyire őrült keletje van. 69 milliárd dollár értékű cégről van szó. A mi kutatásaink arról szólnak, hogyan lehet az ilyen üzleti innovációra épülő cégeket a lokális gazdaság fejlesztésére használni. A célunk az, hogy önfenntartó közösség és platform legyen a REVIDPécs. Az meg már csak hab a tortán, ha minél több embert vonz be a közösség, mert az azt jelenti, hogy egyre többen találják meg itt azt, amit keresnek.
Mennyi munka van a REVIDPéccsel?
Folyamatosan ad munkát ez a feladat. Lehet örülni egy-egy pillanatra, mondjuk akkor, amikor átlépünk egy taglétszámot, de az, hogy ezt a közösséget folyamatosan mozgassuk, inspiráljuk rengeteg feladatot ad. Kollektív tudást kell kialakítanunk a közösségen belül, s ezt a tudást áramoltatnunk is kell. Ehhez játékszabályokra van szükség, s arra is, hogy a közösség tagjai megértsék azt, hogy adniuk is kell azért, hogy vihessenek. Ezt úgy hívjuk, hogy reciprocitás. Ehhez edukációra van szükség. Nagyon sok telefonálásra, beszélgetésre a közösség szereplőivel.

A kezdetekben nekünk kell gyártanunk a tartalmat, hogy megértse mindenki az „adni kell, hogy vihessél”-elvet. Azért hogy lássa mindenki, aki betér ide, hogy érdemes idejönni.

A megoldást folyamatosan kell tudnunk adni, s a megoldás a tudás átadása. Ezt nekünk kell megalapozni. Egy idő után ezt a tagok fogják már végezni, s nekünk egyre kevesebbet kell majd beletenni. Most a tartalomgyártás folyik, a szabályalkotás. Azt kell eldöntenünk, hogy legyen-e előadás, s ha igen, akkor milyen. Milyen szakértőket vonjunk be…
Csak ezt csinálod, vagy kutatsz és tanítasz is emellett?
Természetesen kutatok, 16 órám van egy héten és még családom is.
Megemlítenél még néhány embert, aki aktív résztvevő a REVIDPécs-ben!
Csapi Vivien, a Pénzügyi és Számviteli Intézet oszlopos tagja, Putzer Petra a Marketing és Turizmus Intézetből, Balogh Virginia PhD hallgató, aki szintén a Pénzügyi Intézethez tartozik, Tolmayer Anna az Internship Center koordinátora a KTK-án, Györkő Dorisz a Simonyi BEDC vállalkozásfejlesztési Központ munkatársa. Ők a közvetlen olyan emberek, akik naponta több órát foglalkoznak az üggyel. De a karról is döbbenetes mennyiségű támogatást kapunk. A kari vezetés felvetése is kellett – ez Schepp Zoltán dékántól indult. Szűcs Krisztián dékánhelyettessel is kapcsolatban állunk, rengeteg impulzust kapunk tőle. Azt látom, hogy kollegák is segítenek. Sebestyén Tamás, oktatási igazgató olyan szinten képes elmagyarázni ezt a lokális gazdasági folyamatot, hogy úgy döntöttünk, csinálunk egy blogot, ahol az övé lesz az első bejegyzés. Sőt egy ötperces kisfilmet készítünk, hogy miért fontos hogy helyben költsük el a pénzünket a régióban, mert ezzel, ha meg nem is fordítható a negatív gazdasági spirál, de fékezhető. Másokat is említhetnék. Operatív szinten fontos, hogy nap, mint nap ki csinálja REVIDPécs-et, de itt és most egy egész kar mozdult meg egy cél érdekében. Jó hogy oktatunk, jó hogy kutatunk, de csináljunk valami olyat, ami tényleg hasznos a lokális gazdaságnak! Ez a kezdeményezés országos szinten is kimagasló, de régiós, kelet-közép-európai térségi szinten is az.

 

 

Balogh Robert

Balogh Robert

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni