Éppen Radnai Balázs, a PTE ETK Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet igazgató-helyettese tartott előadást a mentőtiszt hallgatók képzése kapcsán arról, hogyan próbálják azt életszerűbbé tenni, amikor felrobbant valami, majd füst gomolygott a színpad függönyei alól. A színpadon egy robbantás utáni helyszínen egy csapat mentőtiszt-hallgató sietett a nyílt lábtöréssel, leszakadt karral, vértócsában fekvő sérülteken, akik hangosan jajgattak. Közben a Sürgősségi Napokon résztvevő szakmabeliek a nézőtérről figyelték a mentési munkát.
Közben Radnai Balázs befejezte előadását, azt mondta: „például így próbáljuk őket az éles helyzetekre felkészíteni, és ne csak gondolják azt a vizsgán, hogy „a helyszínen sokkal jobban menne”. Elég keménynek tűnt a leendő kollégáknak a mostani szakemberek előtt, egy színpadon teljesíteni, de a hallgatók láthatóan megpróbáltak mindent megtenni a „sérültekért”.
A való világtól eltérően viszont nemcsak félhangos megjegyzéseket kaptak az őket figyelő csoporttól: amikor a hordágyakkal elkezdték a szerencsétlenül jártakat elszállítani a helyszínről, tapsvihar tört ki. (Megjegyzem, bár mindig ilyen könnyen lehetne érzékeltetni azt, hogy az életmentés mennyire fontos hivatás.) Eddig négy, ehhez hasonló szimulációt szerveztek a hallgatók számára, a legutóbbin egy balhés verekedésnél gyakorolhattak a Séta téren.
A Sürgősségi Napok idei legfőbb témája az újraélesztés volt, annak jogi hátterét is beleértve. A megváltozott kommunikációs környezetről tartott előadást Győrfi Pál, az OMSz szóvivője. Az elmúlt évtizedekben drasztikusan megváltozott az orvos–beteg viszony (utóbbiak egyre inkább konszenzus alapján szeretnék, ha gyógyítanák őket), más a reputáció és az érdekérvényesítés viszonya (a felmérések alapján a „híresebb” gyógyító intézményeket jobbnak gondolják az emberek), arról már nem is beszélve, hogy annak ellenére, hogy az életmentés közszolgáltatás, mégis lehet bevételekről is beszélni (a mentőknél ilyen a szállítás, az oktatás vagy a mozgóőrség).
A bizalmi viszony fontos, hiszen ez a gyógyítás alapja is.
Az OMSz egyik célja az, hogy bővítse a lakosság egészségügyi ismereteit, ezzel csökkentse a kockázatot, másrészt szeretnék elérni, hogy a mentőknek jó híre legyen. A kommunikációs eszközök közül a viszonylag újonnan indult közösségi médiaszereplésüket emelte ki a szóvivő. Van például saját facebook oldala a mentőknek, amit lehet lájkolni, és egy csomó, egészségre vonatkozó tesztet is ki lehet tölteni. Az egyik legelső online kampányuk is az újraélesztéssel volt kapcsolatos.
Az előadók többsége azt hangsúlyozta, hogy mennyivel könnyebb (de nem kevesebb felelősséggel járó) minél több laikust megtanítani a helyes újraélesztésre. Időről időre kampányokba is kezdenek e kapcsán, íme, egy sokat másolt felhívás:
