A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar (PTE ETK) Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézete október 1-2. között rendezte a XV. Pécsi Sürgősségi Napok konferenciát, melyen a sürgősségi ellátás aktuális kérdései hazai és külföldi tapasztalatok megvitatása, a COVID-19 hatása az oktatásban és a 15 éves pécsi mentőtiszt képzés voltak a fókuszban. A PTE ETK Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet képviseletében dr. Betlehem József rektorhelyettes emlékplakettet vehetett át a Paksi Atomerőmű Üzemi Tűzoltó-parancsnoksággal való tizenöt éves együttműködés elismeréseként Pesztericz Rajmund tűzoltóparancsnoktól.
A szakmai rendezvény az idén is széles tárgykörben vonultatott fel előadókat, főképp azt vizsgálták a neves hazai és külföldi előadók, hogy a COVID-19 pandémia milyen hatással volt a prehospitalis és hospitalis sürgősségi ellátásra. Ugyancsak áttekintették a legfrissebb klinikai tapasztalatokat a koronavírus fertőzéssel szenvedő betegek ellátása során. A kongresszus megnyitóján elsőként dr. Miseta Attila rektor köszöntötte a résztvevőket. Az elmúlt másfél évre visszatekintve elmondta: „Úgy érzem, hogy a magyar egészségügy jól szerepelt, köszönöm mindannyiuknak, akár a frontvonalon voltak, akár a háttérben segítettek.” Reményét fejezte ki továbbá, hogy a megszerzett tapasztalatok megosztása minden résztvevőnek a hasznára válik. „Pécs példásan helytállt. Üzenet-értéke van, hogy a baj órájában Önökre lehet számítani!” – hangsúlyozta dr. Lovász István, Pécs MJV jegyzője.
Dr. Betlehem József rektorhelyettes, az esemény szakmai vezetője elmondta mennyire fontosnak tartja az ifjúság nevelését, az egyetem képzési portfólióján belül pedig külön figyelmet szentelt a 15 éve útjára indított mentőtiszt képzésnek.
„A PTE kiválóan teljesített a hallgatói révén: több mint ezer hallgató vett részt önkéntesként a járvány elleni küzdelemben” – hangsúlyozta a professzor.
Ezt követően az első szekcióülés elnöke, dr. Bognár Zsolt, a Heim Pál Gyermekkórház Sürgősségi Betegellátó Osztályának vezető főorvosa vette át a szót. Köszöntő beszédében a kongresszuson való személyes találkozást, mint lehetőséget emelte ki: „Az első hullám idején megtapsolták a hazatérő egészségügyi dolgozókat. A harmadik hullámnál már nem volt taps, kiégett a társadalom. Nagy öröm számomra, hogy a szemtől-szembe találkozás is hozzájárul, hogy csökkenteni tudjuk ezt a kiégést.”
A megnyitót követő szekcióülést dr. Oroszi Beatrix az ITM vezető epidemiológusa a COVID-19 magyarországi járványügyi jellemzőit elemezte.
„Okkal feltételezhető, hogy a pandémia nem azonos mértékben érintett minden társadalmi csoportot Magyarországon”
– elemezte a második és harmadik hullám területi eloszlását a szakértő. Kiemelte, hogy míg „a hátrányos helyzetű településeken élőknél alacsonyabb volt a kockázata annak, hogy megerősített COVID-19 esetként azonosítsák őket, körükben magasabb volt a halálozás kockázata, amely a hátrányos helyzetű településeken a megbetegedések jelentős aluledukáltságára utalhat.” Megoldási javaslat is elhangzott a „távolság-hatás” csökkentésére, mégpedig közelebb kell vinni a tesztelést, az oltást, valamint a kockázat kommunikációja különösen fontos. A járvány negyedik hullámának eddigi hazai alakulása alapján három szcenáriót vázolt: a jót, a rosszat és a csúfot. Reméljük, hogy a jó gyakorlatok megosztása, az edukáció és a vakcináció meghozzák a gyümölcsüket, és sikerül elkerülni a veszteségeket.
A továbbiakban a résztvevők németországi tapasztalatokat és jó megoldásokat ismerhettek meg dr. Bernd W. Böttiger, a kölni Egyetemi Klinika Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetének vezetője előadásában. A professzor elmondta, hogy bár Németországban van a legtöbb intenzív terápiás ágy Európán belül, a kórházi ápolásra szoruló COVID-19 betegek helyileg egyenlő személyzeti terhelés melletti elosztása és a folyamatos információáramlás biztosítása, valamint a személyes védőeszközök és fertőtlenítőszerek ideiglenes hiánya számukra is rejtett kihívásokat az elmúlt másfél évben. A rendszeres stratégiai megbeszélésekkel és intenzív terápiás ágyak országos, naponta frissített adatbázis létrehozásával sikerrel vették az akadályokat. A másik német megszólaló, Daphne Makris a frankfurti Agaplesion keresztény, non-profit, orvosi ellátást biztosító szervezet COVID-19 szabályozásai és katasztrófa ellátása a járványhelyzet alatt 2020 februárja óta címmel tartott előadást. A leginkább irigylésre méltó a gördülékeny ellátás mellett talán az volt, hogy szabadnapokat is biztosítottak a COVID-ápolás szervezésében és lebonyolításában kulcsfontosságú egészségügyi munkatársaknak is, amikor egy egész napra kikapcsolhatták a telefonjaikat, nem kellett e-mailben sem rendelkezésre állniuk, és aznapra a helyettesük vette át a döntések meghozatalának felelősségét.
A koronavírus járvány terjedése elleni védekezés a Pécsi Tudományegyetemen címmel számolt be dr. Betlehem József egyetemi tanár, rektorhelyettes, a PTE Operatív Stáb vezetője az utóbbi másfél sokrétű kihívásairól és jó gyakorlatairól. „A világjárvány közepette az élet- és egészségvédelem, valamint a biztonság szavatolására kellett törekednünk, emellett az intézmény folytonos működését is meg kellett szervezni, illetve újraépíteni a működését. Ebben a helyzetben a tapasztalatok megosztása, a stratégia, valamint a kommunikáció különös jelentőséggel bírt, hiszen nem volt tankönyv, vagy iránymutatás” – tekintett vissza a professzor.
„A PTE jelentős mértékben hozzájárult az egészségügyi ellátórendszer megerősítéséhez és a társadalmi szerepvállalást kimagaslóan teljesítette, valamint részben a negatív gazdasági hatások mérsékléséhez is hozzájárult”
– foglalta össze dr. Betlehem József, a PTE általános, stratégiai és kapcsolati rektorhelyettese.
Az első szekció felszólalóinak sorát Lakatos Tibor r. dandártábornok, az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatának vezetője, a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős Operatív Törzs Ügyeleti Központjának vezetője zárta Együttműködés egészségügyi veszélyhelyzetben című előadásával. Ebben többek között felhívta a figyelmet, hogy igen nagy jelentősége van a fogalmak tisztázásának: „Az információ legyen könnyen értelmezhető, és ne lehessen többféleképpen értelmezni” – hangsúlyozta a dandártábornok. Példának pedig az intenzív terápiás ágy fogalmát hozta, hiszen nem mindegy, hogy milyen ágyról van szó, milyen felszereltség és személyzeti szükséglet mellett. Végül receptre felírta az együttműködés tapasztalatait: „Ne féljünk az együttműködés lehetőségétől. Készüljünk fel a közös munkára. Alakítsunk ki egyértelmű információs csatornákat” – emelte ki Lakatos Tibor.
Tovább a mentőtiszt képzésre »
A sürgősségi ellátás legújabb szakmai eredményei a pandémia idején »
