Közel 150 szakember vett részt a kétnapos XVII. Pécsi Sürgősségi Napok Konferencián, amelyet szeptember 29-30. között rendeztek a centenáriumi rendezvénysorozat keretében a PTE Egészségtudományi Karán. A szimpóziumon számos magyar nyelvű és három angol nyelvű szekcióülés formájában értekeztek az egészségügy és a legújabb technológiák, trendek alkalmazási lehetőségeiről, lengyel, német, spanyol, szerb, román és szlovén vendégek részvételével.
Az idei konferencia fő témáját az egészségügyben alkalmazott új ellátási és oktatási technológiák alkották. Az ülést megnyitó elnökségben dr. Miseta Attila rektor, dr. Betlehem József rektorhelyettes, az Egészségtudományi Kar Sürgősségi, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézet igazgatója, dr. Ács Pongrác, a PTE ETK dékánja, dr. Tényi Tamás, a PTE ÁOK dékánhelyettese, Cserfainé dr. Kovács Ágnes, PMJV Egyesített Egészségügyi Intézmények orvosigazgatója, dr. Varga Csaba egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központ Sürgősségi Orvostani Klinika igazgatója, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Oxyológia - sürgősségi orvostan, toxikológia, honvéd és katasztrófa orvostan tagozat elnöke, dr. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, Karsa Róbert tűzoltó ezredes, a Baranya Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese foglalt helyet.
A konferencia megnyitóján dr. Miseta Attila rektor köszöntötte a vendégeket, és elmondta, hogy a PTE örömmel ad helyet már tizenhetedik alkalommal ennek a konferenciának, annak érdekében, hogy a szakemberek „az egészség- és orvostudomány területén, annak a kritikus, mindennapi életben is aktualitással bíró aspektusaiban, felfrissítsék a tudásukat a kor standardjainak megfelelően,” majd hozzátette: „a konferencia fő célja, hogy az új trendeket, új támogató, kiegészítő rendszereket, amelyek az elmúlt években megjelentek az egészségügyi oktatásban, illetve a gyakorlatban, megosszák egymással.”
Dr. Ács Pongrác, az Egészségtudományi Kar dékánja kiemelte: „a felvételi számok tükrében elmondható, hogy
a hivatástudattal rendelkező hallgatóink száma egyre nő.
Tudom jól, hogy szükség lesz rájuk a jövőben is.” A konferencia két napja során sok érdekes témával ismerkedhettek meg a résztvevők, bepillantást nyerhettek abba, hogy a mesterséges intelligencia hogyan fogja a jövőben segíteni az orvostudományt, az orvosok munkáját. A prevenció, az elsősegélynyújtás, valamint az újraélesztés gyakorlatának a lakosság körében való megismertetésének fontosságát hangsúlyozta Cserfainé dr. Kovács Ágnes orvosigazgató. Azt is kiemelte, hogy a város és az egyetem együttműködésének köszönhetően az újraélesztést már óvodás kortól kezdődően oktatják a Kids Save Lives program keretében.
„A klinikánkon a sürgőségi ellátásban alkalmazható/ tesztelhető kikérdezési algoritmusokat segítő osztrák-magyar mesterséges intelligencia program fut, sőt ez most már ott tart, hogy a világban nagyon sok beteg ez alapján keresi az ellátóját” – számolt be dr. Varga Csaba, a Semmelweis Egyetem Sürgősségi Orvostani Klinika igazgatója, majd hozzátette: „a szakterületünket érintő változások fontossá teszik ezen eszközök használatát. Ugyanakkor ezeket valakinek kezelni kell, tehát az emberi tényező mindig fontos lesz.”
„Azt gondolom, hogy a Z generáció, és az alfák, akik már itt vannak a jövő felvételizői között, egy ilyen innovatívan fejlődő ellátási területre szívesen jönnek, hiszen ez az egyik legprosperálóbb területe az egészségügyünknek” – tudhattuk meg dr. Balogh Zoltántól, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökétől, aki hangsúlyozta: „éppen ezért ezt a prosperáló jelleget meg kell tartanunk, meg kell védeni azokat az értékeket, és meg kell becsülni azokat a kollegákat, akik itt dolgoznak és ezt választják, mert ez egy nagyon nehéz terület.”
A kongresszus nemzetköziségét és hasznosságát emelte ki dr. Betlehem József a köszöntőjében, elmondta, hogy „három angol nyelvű szekció várja a résztvevőket, valamint számos ún. soft skill fejleszthető a kétnapos tanácskozás alatt, mint a beteggel, a környezetével, hozzátartozókkal, kollegákkal való kommunikáció”, ezen kívül érdekes eszközbemutatókra is felhívta a figyelmet, amelyek az Egészségtudományi Kar Páciens Szimulációs Központjának az egyediségét mutatják be.
Az első szekcióban dr. Betlehem József arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy ezen új technológiák alkalmazását még csak tanuljuk, ugyanakkor jó lenne magasabb, professzionális szintre emelni, sőt, társadalmi szinten elérni ezt. „Amikor egészségügyi technológiai transzformációról beszélünk, az diszciplináris szempontból számításmérnöki és információtudományi megoldásoknak az egészségügyre történő lefordítását jelenti” - – hangsúlyozta dr. Betlehem József, majd hozzátette:
„egyre fontosabb az, hogy az egészség, az egészségügyből származó adatok értékek.
Értékek annak, akiről szólnak ezek az adatok, értékek azoknak, akik azokat jó cél érdekében, például gyógyítás érdekében használják, és lássuk be, hogy egyre inkább értékek azok számára, akik ezt valamilyen ’misuse’ (visszaélés – a szerk.) tekintetben akarják megtenni, és férnek hozzá bizonyos adatokhoz. Tehát az adatbiztonság és az adatvédelem egyre fontosabbá válik ezen technológiák térnyerése mellett.”
A smart egészségügy víziója címmel hallhattunk érdekes előadást dr. Csató Gábortól, aki az Országos Mentőszolgálat első digitális bennszülött főigazgatójaként mutatkozott be, majd beszámolt arról, hogy milyen eszközöket használ jelenleg az OMSZ napi szinten, mint például az IoT eszközök: „a mentőautó most már ilyen, a tablet 5G kapcsolatával és az autó digitális adataival, beleértve az olajnyomását, szervízintervallumát, odáig, hogy a bluetooth-képes, okos oxigénpalackok felé lépegetünk, ami gyakorlatilag egy felhő alapon gyűjtené azt, hogy milyen oxigénpalack milyen töltöttségi állapotban és hol található. Nyilvánvalóan ezek az eszközök és technológiák azok, amik
javítják az egészségügyi ellátás minőségét, hatékonyságát és a nap végén az elégedettséget, valamint növelik a betegbiztonságot.”
A főigazgató kiemelte: „az adatvezérelt döntéshozatalon, a telemedicinán át a hordozható egészségügyi eszközökig már mind megtalálhatóak a mentőszolgálatnál. Telemedicinát több, mint húsz éve használunk, a mesteréges intelligencia algoritmusok most már a napi életünk része az OMSZ-on belül is. A tabletekből keletkező adatok az EESZT-be is feltöltésre kerülnek, így az a smart adatbázis is létrejön, amiről Betlehem professzor beszélt. Az automatizálás, a robotika szintén nem elkerülhető” – vélekedett dr. Csató Gábor, OMSZ főigazgató.
A kongresszus további szekcióiban viselhető okoseszközökről, a távközlés szerepéről, valamint a magashűségű szimuláció, a kiterjesztett valóság, a mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségeiről és számos kapcsolódó témáról értekeztek a szakemberek magyar és angol nyelven.
