Szenátusi Napló

A PTE Szenátusa december 14-én tartotta 2023-ban utolsó ülését a PTE Szenátusi Tanácstermében.
A szenátorok személyi ügyekről (egyetemi docensi, tudományos főmunkatársi kinevezésekről, címzetes egyetemi tanári, magántanári,  Professor emeritus, doctor honoris causa címek adományozásáról) döntöttek, illetve két tag kinevezésével az előírtnak megfelelően ötfősre emelték az Egyetemi Habilitációs és Habitusvizsgáló Bizottság (EHHB) külsős tagjainak számát. Kinevezéseket is támogatott a Szenátus: az Egészségügyi Adatelemző, Adathasznosítási, valamint Okoseszköz- és Technológia Fejlesztő Központ vezetőjeként dr. Gyenesei Attiláét lett, a Szentágothai János Kutatóközpont elnökeként dr. Czéh Boldizsárét, a 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központ igazgatójaként pedig dr. Maróti Péterét.
A Pécsi Tudományegyetem Stratégiájának megvalósításához kapcsolódó feladatok aktuális állásáról dr. Betlehem József általános, stratégiai és kapcsolati rektorhelyettes tájékoztatta a szenátorokat. „A karokkal egyeztetve azokat a célokat és indikátorokat határozzuk meg, melyek mind az egyetem, mind a karok, mind pedig az UQA számára is elfogadhatóak. Komoly munka előzte meg ezeket az egyeztetéseket, és a folyamat során észleltük, hogy a korábban elfogadott határidők betartása nem reális. Kérem, a Szenátus emiatt vegye tudomásul azt, hogy ez a folyamat nagyjából 4 hét csúszást fog elszenvedni” – mondta dr. Betlehem József, de aláhúzta: „Várhatóan legkésőbb 2024 tavaszán már konkrét előterjesztéseket tudunk a Szenátus elé bocsátani az indikátorok kapcsán.”  Dr. Betlehem József arra is felhívta a figyelmet, hogy az anyagok egy Fenntarthatósági stratégiára tett javaslatot is tartalmaznak, melyet dr. Fedeles Tamás oktatási rektorhelyettes jegyez. „Ez egyelőre egy tájékoztató jellegű anyag, mely a karokkal történő egyeztetés megkezdése előtt született, a következő cél a kari és egyéb szervezeti stratégiákhoz való illesztése” – fűzte hozzá dr. Fedeles Tamás.
A teljesítményarányos alaptámogatás allokációs alapelvei kapcsán tett javaslatot illetően dr. Miseta Attila rektor elmondta: „Több indikátor kapcsán nem sikerült igazán jól teljesítenünk, különösen a lemorzsolódás területén volt ez kifejezetten fájó. Azon leszünk, hogy ezt a hibát megpróbáljuk korrigálni, alaposabb háttérszámításokat is bevetve, illetve megpróbáljuk úgy újratárgyalni a lemorzsolódás kapcsán az elvárásokat, hogy azok valóban teljesíthetőek is legyenek. Lehetőségeink korlátozottak, de hangsúlyoznám, hogy nem szorgalmaznám azt, hogy a tanulmányi okokból elküldött hallgatókat a rendszerben tartsuk. A minőségi standardokat fenn kell tartani” – húzta alá a rektor. „Van egy olyan tendencia, mely megkönnyíti a felsőoktatásba való belépést, de nem lehet cél nem elég elkötelezett és minőségi hallgatók felvétele. Az országos átlag magasabb volt, mint a mi növekményünk, a tavalyinál 15%-kal vettünk fel több elsőévest, a pótfelvételivel együtt” – kommentálta az országos irányvonalakat dr. Miseta Attila. Négy alapelvet határoztak meg a teljesítményarányos alaptámogatás karokhoz történő allokációjára: a források kari szintű allokálására az adott évi KEKVA kimutatások rendelkezésre állását követően nyílik lehetőség a Fenntartóval kötött közfeladat-finanszírozási szerződésben meghatározott pénzügyi keretekből kiindulva; a források allokálása során a Közfeladat-finanszírozási szerződés logikai kereteire, különösen az előírt indikátorok teljesítése és a források elérhetősége közti kapcsolatokra tekintettel kell lenni; a PTE szinten aggregált mutatókkal érintett indikátorok (lemorzsolódás. kreditelőrehaladás) esetében speciális elveket határoztak meg; a képzési területekhez egyértelműen hozzákötött forrásokból (térségi elhelyezkedés, illetve intézményspecifikus mutatók) közvetlenül csak az ott működő karokra lehet forrást allokálni azzal, hogy az adott évi konkrét allokációra a fenti elvi keretek betartásával, és a mindenkori pénzügyi lehetőségekre tekintettel a gazdálkodási rektorhelyettes tesz javaslatot, majd a Dékánok Tanácsa véleményét is mérlegelve a rektor dönt. A Szenátus támogatta a javaslatot.
„Tavaly februárban fogadtuk el az akkori üzleti tervünket, nyáron módosítottuk. Mostanra sok változás (egyebek között rezsikompenzáció, plusz bevételek, kórházintegráció, a védőnői szolgálat átvétele, a TÉR azóta kiderült forrásigénye, stb. – a szerk.) történt, ami indokolttá teszi a tervmódosítást” – mondta el a 2023. évi üzleti terv módosításáról szóló javaslat kapcsán Decsi István kancellár. A részletekről Sónyákné Kátai Judit, a Kancellária közgazdasági és kontrolling igazgatója egy, a helyszínen vetített prezentáció keretében informálta a szenátorokat.
A javaslat a Pécsi Tudományegyetem 2024. évi üzleti tervének összeállításának tervezési irányelveire programpont kapcsán az előterjesztő Decsi István kancellár volt. „Ez valójában egy előterv, az első negyedév végén várhatóan módosítani fogjuk, de minden jelenleg látható információt magában foglal” – húzta alá Decsi István kancellár. Ezután ismét Sónyákné Kátai Judit a Kancellária közgazdasági és kontrolling igazgatója foglalta össze a részleteket. A legnagyobb változás az előző évekhez képest az, hogy a várhatóan negatív szaldóval záró egységeket ezúttal nem a szolidaritás elve mentén, hanem egy kifejezetten ezek támogatására létrehozott külön forrással reagál a PTE, mely egy újfajta módszert jelent. „Most egy bázisterv készült, a részleteket minden egységgel külön-külön egyeztetjük majd” – erősítette meg a kancellár szavait a közgazdasági és kontrolling igazgató. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az UQA-val kötendő 2024-es szerződés aláírása előkészítés alatt áll, és ehhez a PTE üzleti terveinek is idomulnia kell majd. A Szenátus támogatta a javaslatot.
A 2024. évi üzleti tervre tett javaslatnál is Sónyákné Kátai Judit a Kancellária közgazdasági és kontrolling igazgatója prezentált. Azt a kancellárral együtt hangsúlyozták, hogy a terv  a 2023-as év extrapolációján alakul. A Szenátus egy, Takács András KTK-dékán által tett adminisztratív módosítással fogadta el a javaslatot.
Felsőoktatási Adatelemző és Teljesítménymenedzsment Központot hoz létre a PTE KTK. Az új szervezeti egység nem jár új státuszok létrehozásával, ám az adatelemzés, az arra építő döntéselőkészítés folyamatossá vált, így célszerűnek látták egy formalizált szervezeti egység létrehozását, mely kompetenciaközpontként látja el a jelenlegi és a későbbiekben felmerülő igényeket ezeken a területeken. Vincze Orsolya szenátor (BTK) jelezte, hogy a BTK felajánlja erőforrásait és szaktudását az adatelemzés terén, dr. Szécsi Gábor szenátor, a KPVK dékánja pedig hozzátette: egy korábbi átfogó adatelemző kutatási projekt újraélesztéséhez is hozzájárulhat majd a KTK új szervezeti egysége. A Szenátus megszavazta az új központ létrehozásának feltételét, a PTE KTK SzMSz-ének módosítását.
Helyszíni prezentációt tartott a PTE-n zajló bérkompenzációról, béremelésről a      Egyed Mihály, a Kancellária HPI igazgatója. Összefoglalta azt, mely év végi kifizetés mikorra várható (a jóléti alap kifizetése (december 11.), a TÉR (december 15.)az egyszeri bérkompenzáció (december 19.) – a szerk.). Részletesen beszámolt a kormány minimálbérekre vonatkozó központi béremeléséről, melynek alapján az oktató/kutató munkakörökben egységesen 15%-kal emelkednek a bérek a korábbi bértábla alapján. 2024-ben további 3% lesz felhasználható arra, hogy az egyéni kiemelkedő teljesítményt honorálják. Az adminisztrációs munkakörökben december elsejétől átlagosan 15%-os emelés valósul meg. Egyed Mihály hangsúlyozta, hogy mennyire előremutatónak tartja azt, hogy a Kancellária a bértömeg 15%-nak felosztását az egységvezetők döntésére bízta, akik differencializáltan dönthettek. „A vezetők számára ez egy emelt szintű hatáskört jelent: egyrészt meghatározhatták a kulcspozíciókat, illetve az öröklött szélsőségek korrigálására most adott volt a lehetőségük. Meggyőződésem, hogy a hitelességet is öregbíti az, ha a vezető felelős módon tájékoztatja is beosztottjait arról, miért az adott mértékű emelés mellett hozott döntést” – húzta alá Egyed Mihály. Hozzátette: az adminisztratív dolgozók kapcsán is további 3%-nyi bértömeggel lehet számolni abban a tekintetben, hogy a szervezetközi teljesítményeket anyagilag is honorálják. Egyed Mihály említést tett a köznevelésben és a szakképzésben várható 2024-es változásokról, illetve az egészségügyi szakdolgozókat érintő, 2024 első negyedévének végén realizálódó béremelésről.
Dr. Miseta Attila rektor kérésére dr. Fábián Adrián, egyszemélyben a PTE ÁJK dékánja és az UQA Felügyelő Bizottságának elnöke arról tájékoztatta a szenátust, hogy az UQA november 28-i ülésén a kuratóriumi tagok közül visszahívta dr. Rappai Gábor professzort, a megüresedett pozícióra pedig Szemerey Zoltánt terjesztették fel, a Felügyelőbiztossági tisztre pedig Zalay Budát kérték fel. „Ez a Felügyelő Bizottság és az Alapítvány együttes döntése” – szögezte le dr. Fábián Adrián. Hozzátette: „Az én állásfoglalásom szempontja az volt, hogy az alapítvány működőképességét támogassuk, hiszen anélkül nem tudna működni a Pécsi Tudományegyetem sem.”
Dr. Miseta Attila felvetette, hogy a Szenátus kérje fel arra az UQA-t, hogy a következő ülésen, majd azután éves vagy féléves rendszerességgel számoljon be arról, milyen munkát végzett az egyetem érdekében az elmúlt periódusban. A szenátorok támogatták a kezdeményezést.