A PTE Kriszbacher Ildikó Tehetséggondozó Program zárókonferenciájára, vagyis a Tehetségnapra került sor május 5-én az impozáns Dr. Halasy-Nagy József Aulában. Az esemény házigazdája Kovács Péter, a PTE Hallgatói Szolgáltató Központ Tehetséggondozó Iroda vezetője volt.
„Pécs és az egyetemi kultúra egybeforrt, nem véletlen, hogy a tehetségek jól érzik itt magukat” – mondta el Nagy-Vargha Zsófia a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára a Tehetségnap megnyitóján, majd a tanulmányi versenytől az ösztöndíjprogramokig terjedő, rendkívül összetett kormányzati tehetséggondozási program kapcsán osztott meg néhány adatot, emelt ki néhány programot. A hallgatókhoz fordulva hozzátette:
„Ne csak saját területük bajnokai legyenek, hanem merjenek példaképpé is válni.”
„Nehéz definiálni, mi az, hogy tehetség, minden értékelés nagyon szubjektív. Csak hosszabb távon ítélhető meg, hogy amit előállítottunk, megállja-e a helyét” – mondta személyes példákat is felvetítve dr. Miseta Attila rektor az egybegyűlteknek. Felidézte Alexander Fleming, a penicillin felfedezőjének történetét: nem ő egyedül jött rá arra, hogy penészgomba egy fajtája baktériumölő hatású, mások is kísérleteztek ezzel. „De a sok közül ő volt az a szerencsés, aki annyira kitartóan képviselte azt, hogy a penicillin valóban hatásos, hogy elérte, hogy használata elterjedjen. A kitartás fontos, de mögé kell tenni a munkát is” – fogalmazott a rektor. Hozzátette: „Magyarországon szoktuk azt mondani, hogy szűkös anyagi forrásaink miatt nem vagyunk kompetitívek.
Azt javaslom, alaposan mélyedjenek el a szakirodalomban és keressenek olyan töréspontokat, melyek kapcsán újat lehet mutatni”
– fordult a hallgatókhoz a PTE rektora. Kiemelte: „Fontosnak tartjuk a tehetségek támogatását, hiszen egy egyetem akkor egyetem, ha az ígéretes és elkötelezett hallgatókat támogatjuk. Csak örülni tudok annak, hogy ehhez a törekvéshez a magyar állam komoly programokkal csatlakozott.”
„A tehetséges ifjú nem íratlan lap, nem: inkább olyan lap, amelyre láthatatlan vegytintával már minden fel van írva, a helyes csakúgy, mint a téves, és a nevelő dolga, hogy a helyeset minél határozottabban kifejlessze, az érvényesülni próbáló téveset azonban szakszerű behatással egyszer s mindenkorra kitörölje” – idézte Thomas Mannt dr. Fedeles Tamás oktatási rektorhelyettes. Aláhúzta:
„Ünnep ez a mai nap, de nemcsak Önöknek, hanem az egész egyetem számára is.”
Kifejtette: a PTE mindenkori vezetése fontosnak tartja a tehetséggondozást, a tudományos utánpótlást. Említette azt, mennyire fontos, hogy a tehetséggondozás egyetemi szinten valósuljon meg, egy egységes stratégia mentén, mely a PTE-n a Tehetségre hangolva címet viseli. Kiemelte, hogy a modellváltás lehetőséget adott a PTE-nek arra, hogy megfelelő anyagi forrásokkal is hozzájárulhasson a hallgatók és mentor tanáraik motivációjához. Annak bizonyítékául, hogy – ahogy fogalmazott – „a támogatások termékeny talajra hulltak” egy fontos példát emelt ki: az OTDK szervezésében illetve az azon elért helyezésekben megmutatkozó eredményeket.
Valami van a levegőben – Betekintés a PTE Gyógyszerésztudományi Kar Illóolaj Kutatócsoportjának tevékenységébe címmel tartotta meg plenáris előadását dr. Horváth Györgyi, a PTE Tehetségtanács elnöke. Azzal kezdte, hogy lehetővé tette, hogy édesnarancs-olajat szagolhassanak a résztvevők, ezzel is garantálva a stresszmentes eseményt. Beszédében elsősorban saját tudományos pályájának főbb állomásait ismertette, egyfajta modellként is állítva azt a hallgatók elé. Az is kiderült: az egyebek között a kakukkfű olajának gyógyhatását vizsgáló GYTK-s kutatócsoport jelenleg egy szájvíz létrehozásán dolgozik.
Idén a Kriszbacher Ildikó Tehetséggondozó Programban 49, a Szinapszis Tehetségmentor Programban 29, a László János Doktorandusz Kutatói Ösztöndíj keretében pedig 25 tehetség kapott oklevelet.
A kétnapos konferencia a tehetséges hallgatók előadásaival folytatódott.
