close
CímlapEgyetemi életTöbb mint csobbanás

Több mint csobbanás

Százhuszonöt éve alakult a Magyar Balneológiai Egyesület, s ez adta az apropóját a PTE Klimo Könyvtárában rendezett tárlatnak. A kiállítás még áprilisban nyílt, ám a ma éjszakai rendhagyó tárlatvezetés előtt az MTA Tudós Klubjának tagjai is ellátogattak ide, Varga Csaba, a PTE ÁOK docense tartott számukra előadást június 21-én.

 

 

„A Kárpát-medence földkérge vékonyabb, mint más európai helyeké: míg más vidékeken átlagosan 33 métert kell leásni ahhoz, hogy a vizek hőmérséklete 1 Celsius fokot emelkedjen, a Kárpát-medencében ehhez mindössze 20 méter is elég. Emiatt is gazdag ez a terület termál- illetve ásványvizekben.” - indokolta e terület magyar különlegességét Varga Csaba.

Az, hogy a Római Birodalom és a török hódoltság idején kiemelt szerepe volt a fürdőknek, vélhetően senkinek nem jelent újdonságot. Azért anno Evlia Cselebi török utazót meglephette az akkori szolgáltatások minősége, hiszen a kiállítás tanúsága szerint például a jelenleg a pécsi Ferencesek utcájának végén a mai napig látható egykori fürdőről egyebek között azt írja:

„a fürdőszolgák tenyere olyan, mint a nap.

A két világháború között a fürdőkultúra újra virágozni kezdett: Dezső Krisztina muzeológus elmondása szerint akkoriban még nem a gyors fürdőzés volt a divat: szigorúan megszabott turnusokban, csak az orvosok által előírt ideig ücsöröghettek az emberek a medencékben, közben pedig zenekar játszott.

A gyógykúrák része volt a kívánatos étrend is – azt, hogy valaki a fürdőváros éttermeiben vacsorázzon, kiemelten nem tartották tanácsosnak. A szigorú tiltás persze vélhetően éppen azt jelzi, hogy sokan „szöktek ki” szórakozni. A gyógyvizek jótékony hatása mellett ugyanis a fürdőkben zajló társasági élet sem volt elhanyagolható.

„A gyógyuláshoz ez, a megszokott környezettől távol eső rekreációs oldal is számottevően hozzájárult” – jegyezte meg Varga Csaba, majd hozzátette:

„A gyógyhatás a mai napig nem tisztázott.

Ezeknek a gyógyvizeknek nagy ásványianyag tartalmuk van, de akkoriban nem tudták, hogy a hasonló összetevőjű vizek egyike miért gyógyít, a másik pedig miért nem.” Talán éppen emiatt nem ismerik el ma sem mindenhol a balneológiát – az Amerikai Egyesült Államokban például az alternatív medicinák közé söprik be.

20160621-csortos-szabolcs-1117-0894-tudosklub-klimo.jpg

„A feladat az, hogy próbáljuk meg tisztázni ezt a gyógyhatást: mi is hat konkrétan ezekben a vizekben. A – talán nem is olyan távoli – jövő trendje pedig feltehetően az lesz, hogy a vizek összetevőinek azonosítása után a saját fürdőkádunkba öntve kis csomagokból feloldhatjuk azokat, így lehet egy saját kis Sárvárunk vagy Harkányunk.”

A Múzeumok Éjszakáján a balneológiáról Dr. Gerencsér Gellért, egyetemi adjunktus tart majd előadást, lesz ásványvíz-kóstoló is, s a kvíz egyik nyereménye arra jogosítja majd fel a szerencsés nyertest, hogy a legújabb harkányi csúszdáról csobbanjon a vízbe.

Harka Éva

Harka Éva

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni