Hatalmas, nyitott rendezvények helyett a koronavírus miatt az online térben kényszerül megünnepelni a Tudásközpont fennállásának tizedik évfordulóját. Mielőtt bárki a városnak vagy az egyetemnek tulajdonítaná ezt az érdemet, hadd szögezzük le: bár az olvasó számára egy hatalmas intézménynek tűnik, a háttérben két nagy könyvtár (a PTE Egyetemi Könyvtára és a Csorba Győző Megyei Könyvtár) működik külön, de szolgáltatásait tekintve közösen az épületben.
A jeles évforduló apropóján a két intézmény vezetőivel, Miszler Tamással, a Csorba Győző Könyvtár igazgatójával és Szeberényi Gáborral, a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont főigazgatójával P. Horváth Tamás író, Pécs Kulturális Bizottságának elnöke beszélgetett október 22-én.
A Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 projekt részeként valósult meg a Tudásközpont, amit azév őszén át is adtak. “Látok szépséget abban, hogy a Tudásközpont elképzelésre egy olyan épülettel válaszolok, amelynek központjába nem a konkrét, állandóan változó tudás kerül, hanem a gondolkodás lehetősége, tehát egy olyan üres tér, amely a benne lévő ember gondolataival telítődhet.” - írta az épület egyik tervezője, Balázs Mihály. (Az épületről további részletek ezen a linken olvashatók.) A Zsolnay-kerámiákkal kirakott Kaptár nevű részt - ami a tíz év alatt az Európai Bizottság elnökétől kezdve a PTE egyes díszdoktorain át számos látogatót bűvölt el - Nagy Márta keramikusművész készítette.
“Olvasói szempontból cél volt, hogy ne is látszódjon, hogy a Tudásközpont mögött több könyvtár működik.”
- idézte fel Szeberényi Gábor azt, milyen volt tíz éve összehangolni az ideköltöző könyvtárakat. A két nagy intézmény ráadásul két kisebbet is magába olvasztott, a Csorba Győző Megyei Könyvtár a városi, a PTE Egyetemi Könyvtár a közgazdaságtudományi és jogi kari könyvtárakkal egyesülve költözött az épületbe. A szolgáltatásintegráció révén a korábban egyedi sajátosságok, lehetőségek összeadódtak. (Erről további részleteket Fischerné Dárdai Ágnes, a PTE részéről a Tudásközpont első főigazgatójának tanulmányában lehet olvasni.)
A beszélgetés során felmerült a TK átadása idején is többeket foglalkoztató kérdés: mi az internet és a nyomtatott könyv viszonya? Nem járt már el a könyvtár mint intézmény felett az idő? “Az, hogy fent van minden az interneten, nem igaz. Az internet fontos információforrás, de a tartalomszolgáltatás szempontjából nem ugyanaz a funkciója, mint egy könyvtárnak. Nem fejlődik olyan mértékben a befogadókészség, mint az információ mennyisége, magyarul senki nem fog attól többet, jobban, kritikai érzékét fejlesztve olvasni pusztán attól, hogy több könyv jelenik meg vagy több információ olvasható az interneten.
A könyvtárakban fellelhető információ a felhasználók szerint hitelesebb, mint ami az interneten elérhető.
Ez pedig számunkra egy nagyon fontos szolgáltatási paraméter is, hogy - mivel véleményem szerint ez alapozza meg a létjogosultságunkat - ebbe az irányban kell a szolgáltatásainkat is fejleszteni.” - mondta el Szeberényi Gábor.
“A hitelesség mögött a könyvtáros kollégák munkája és szaktudása is áll.” - fűzte hozzá Miszler Tamás, majd hozzátette: “A könyvtárakra azért is szükség van, mert közösségi terek, találkozási pontok, ahol kulturális szolgáltatásokat vehetnek igénybe az olvasók.”
Ami a megváltozott olvasási szokásokat illeti, a két vezető egyetértett abban, hogy máshogy informálódnak az emberek, mint tíz évvel ezelőtt. “Az, hogy milyen gyorsan jut hozzá az információhoz valaki, kulcskérdéssé vált. Megváltoztak az igények ebben a tekintetben.” - fejtette ki Szeberényi Gábor. Az is érdekes, hogy az épületbe egy évtizede rengeteg informatikai eszközt terveztek, ami az olvasók kiszolgálását célozta. “Ma már egyértelmű, hogy a hálózatra van szükség, nem pedig a hardver eszközökre.” - jegyezte meg Miszler Tamás. “Nekünk ezekre, a kívülről behozott laptopokra, tabletekre kell szolgáltatást fejlesztenünk.”
A fenntartásról, és a költségvetésről nem tudtak optimista jövőképpel kecsegtetni a könyvtárak vezetői. A Tudásközpont épülete
a magyar könyvtári viszonyokat tekintve csúcsmodern és nagyon fiatal, de építészeti szempontból koránál fogva is amortizálódik.
Korábban nagy nyilvánosságot kapott, amikor az épületről leesett néhány üvegtábla - ezek a vezetők szerint valószínűleg az épület természetes mozgásából adódtak. Szerencsére az utóbbi időben nem volt ilyen. A leggyorsabb felújítást mindkét igazgató szerint a külső lépcső és a parkoló igényli.
A teljes beszélgetés megtekinthető ezen a linken:
