Szőlészeti képzéssel segíti a munakerőhiánnyal küszködő gazdákat a Baranya Vármegyei Kormányhivatal és a Belügyminisztérium: a fiatalok képzésében a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete is részt vállal. A részleteket egy, a szőlőtermesztés aktuális forró témáit is áttekintő fórumon hirdették ki március 29-én az SZBKI tavaszillatú Szentmiklós-hegyi telepén.
„Kihívásokkal küzdenek a borászok, szőlészek, küzdelmük sikeréhez pedig a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete is igyekszik hozzájárulni: oktatással és kutatással (például a csapadékhiány enyhítésére nemesített fajtákkal). Ami kiugróan nagy problémát jelent ebben az ágazatban, az a munkaerőhiány.
A szőlészeti idénymunkások átlagéletkora 60 év. Erre megoldást találni”
- jelezte expozéjában Madaras Zoltán, a PTE SZBKI elnöke.
Hozzátette: „Kollégáim a szakképzés terén állnak rendelkezésre, valamint telephelyeink gyakorlati helyszínként tudnak szolgálni. Ezzel tud a probléma megoldásához hozzájárulni a PTE. Azt remélem, szüretre már képzett kollégákat tudunk a szőlészek figyelmébe ajánlani.”
„A szociális illetve gyámügyi rendszerben lévő,
16 éven túli, iskolai képzésben nem résztvevő gyerekeket vonunk be egy speciális szakképzési programba,
majd helyezünk el borászatoknál. Az állami intézményrendszerben Baranyában több mint 300 érintett lehet, akik a szőlőfeldolgozást el tudják sajátítani a képzésben, melyet a pécsi szakképzési központ és PTE közösen jegyez. A képzések több irányt fednek le, 280–320 órásak, összesen három hónapot ölelnek fel. A tanfolyam elvégzése ún. részszakképesítést ad a fiatalok kezébe, illetve bért, konkrétan a minimálbér 50%-át biztosítják számukra a képzés ideje alatt. A képzés gyakorlattal zárul, ebben kérjük a borászok partnerségét, biztosítsanak gyakorlati helyszínt. A pályakezdő fiatalokat a képzés után 90 napig foglalkoztathatják úgy, hogy erre az időszakra „munkakipróbálási” jogcímen pályázat fedezi a bérüket. Bízunk abban, hogy megállják majd a helyüket, mi pedig hal helyett hálót adunk a program révén a kezükbe” - összegezte a ma elindult program fő elemeit Horváth Zoltán főispán. Hangsúlyozta: bízik abban, hogy
ha sikeres lesz a program, országos mintává válik.
„Nem magától értetődő, hogy ennyi energiát tett ebbe a programba a vármegye és a PTE. Új lehetőség ez a gyermekvédelemben, melyben Magyaroszágon 23 000 gyermek érintett, vagyis egy közepes méretű magyar városnyi igen fiatalnak próbálunk jövőt és biztonságot, kapaszkodókat adni. Az intézményrendszer ugyanis önmagában nem elég: gondoskodó közösségekre is szükség van, továbbá meg kell találnunk azokat a képzéseket, amikben érvényesülni tudnak. Ezek egyike a szőlészet-borászat.
A ma elindult program és az ehhez hasonlók vezetnek oda, hogy olyan közegbe kerüljenek ezek a gyerekek, ahol érzik, hogy számítanak rájuk, és olyan sikert élhetnek meg, amikre korábban nem lett volna lehetőségük” - mondta el Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár, majd a borászok figyelmét felhívta arra:
„Sokszor olyan gyerekekről van szó, akikhez több empátia szükséges, de van bennük kötődési és bizonyítási vágy.”
A munkavállalók támogatásának aktuális pályázatait foglalta össez dr. Tigelmann Éva, a BAVKH Foglalkoztatási, Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály vezetője. E téren nincsenek nagy változások, ám a szőlészet- és borászati ágazatra vonatkozó pályázatok idén tavasztól gyökeres fordulatot vesznek. A részletekről Tarnai Lívia BAVKH Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály vezetője számolt be. A támogatások igénybevétele rövid határidős pályázatokkal, teljesen új besorolások alapján történik, ellenőrzésük pedig 100 %os lesz, sentinel műhold segítségével. „Nem a szankcionálás a cél, hanem az adatok pontosítása, a párbeszéd a gazdákkal” - hangsúlyozta Tarrnai Lívia. Azt is mondta, fórumokat fognak tartani, melyekre meginvitálta a jelenlévőket is.
A növény és talajvédelem aktuális kérdéseiről tartott előadást Csizy Gábor, a BAVKH Növény- és Talajvédelmi Osztály vezetője. Beszélt
az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma fertőzésről, mely kapcsán Baranya kiemelten érintett, hiszen az a fertőzés egyik gócpontja. A betegség miatt a szőlőnövény ki is pusztulhat, ráadásul nem áll rendelkezésre növényvédőszeres kezelés, egyedül a vektor, az amerikai szőlőkabóca ellen lehet védekezni.
A hatóság ott, ahol fertőzött tőkét talál, kijelöl egy kilométeres sugarú fertőzött területet, illetve egy három kilométeres ún. pufferzónát, amit folyamatosan monitoroznak. A fertőzött szőlőtőkéket gyökerestül kell kiemelni.
Magyarországon szerencsére még nem található meg a xileda fastidiosa, mely a növény teljes és gyors pusztulását okozhatja. A klimatikus viszonyok változása viszont - hívta fel a figyelmet Csizy Gábor - hozzájárulhat a terjedéshez. A veszélyt fokozhatja az, hogy sokféle gazdanövénye lehet a leandertől, a rózsán, a muskátlin át a juharokig és tölgyekig.
Részleteiben ismertette a permetezéssel kapcsolatos szabályokat: kitért arra, hogy - elsősorban a jelentős elszóródás miatt -
a drónokkal végzett permetezés jelenleg még mindig jogellenes, ráadásul csak képzett drónpilóta végezheti. Említette azt is, hogy az elektronikus gazdálkodási naplót ezentúl kötelező lesz vezetniük a gazdáknak.
A PTE SZBKI-n zajló aktuális helyzetet összegezte dr. Teszlák Péter, a PTE SZBKI tudományos munkatársa. Egyebek között jelezte, hogy a Makár hegyen szőlőt telepítenek, és az ottani öko csemegeszőlő-kert, melyhez öntözési kísérletek is párosulnak átadására várhatóan augusztusban kerül sor. Rámutatott, hogy a sajátos egyediséget keresik a turisták is, a kadarka pedig sikerrel tölti be ezt a funkciót - a birtok bejárata mellett látható is volt, hogy munkálatok zajlanak: kadarka-klónokat telepítettek a napokban. „Több potenciális fajtajelöltünk lehet” - mondta el Teszlák Péter, majd hozzátette: „Nemcsak állami minősítésre alkalmasak ezek a hibridek, többet közülük már uniós szabadalom is véd. Ezek óriási költségekkel járnak, és sajnos nehéz bejósolni, hogy melyik milyen pályát fut majd be. Eddig is cél volt a környezetterhelés csökkentése, de úgy gondolom, az energiaárak és az, hogy az EU előirányozza a zöld gazdálkodást, kedvez rezisztens fajtáink terjedésének.”
Szőlőültetvény-létesítés és -fenntartás integrált szemlélettel címmel tartott előadást dr. Csikászné dr. Krizsics Anna kutató-szaktanácsadó, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet színeiben. Az integrált termesztés lényege, hogy a környezet, a növények és az ember egészsége ne sérüljön. A KSH statisztikái alapján a földhasználati módok közül a szőlőtermesztés az egyik legkárosabb, így különös hangsúlyt kapnak a fenntartható termesztési módok. Dr. Csikászné dr. Krizsics Anna kiemelte:
„A munkaerőhiány az egyik legnagyobb probléma, döntően idénymunkákról van szó, mely nagy munkaerő-igényű. A dolgozók kapcsán a két legfontosabb elvárás a munkafegyelem és a szakmai felkészültség.”
A most induló részszakképzési program remélhetőleg ezt is orvosolni fogja.
